Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-10 / 15. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA április 10. delkezhetni, az a kérdés merül fel, hogy az előző években is forgalomban volt és bevált rézgálictartalmu, el- elkészitett szerek közül melyek vehetők most igénybe a szőlősgazda által ? Ezekre vonatkozóan a következőket mondhatjuk : Minden olyan készen forgalomba kerülő, rézgálic tartalmú védekező keverék, mely a bordói vagy a bur- gundiai lének mintájára van összeállítva, ha friss készítésű és az állásban nem romlott meg, használható: feltéve még, hogy nem perzsel és a borba káros hatású anyagokat nem juttat. Figyelembe veendő azonban : 1. hogy a védekezés drágább lesz, mint a rézgá- licból házilag kevert levekkel, 2. hogy a kész szerekből, réztartalmukat alapul véve: annyit kell feloldani a viz hektoliterében, hogy a lében az első permetezéskor fél kiló, a második, vagy általán a többi permetezéskor pedig 1 kiló rézgálic foglaltassák, A gazda amikor ily szereket vásárol, tájékozódjék mindig szavatolt réztartalmuk felől. Megjegyezzük, hogy a következőkben felsorolt készítmények állapota, alkatrészeiknek mennyiségi aránya, nevezetesen a rézgálicnak kristályos rézszulfátban kifejezett mennyisége, az előző évi forgalmi anyagok vizsgálata révén lett feltüntetve. I. Levek keverésére szolgáló kész szerek. 1. Dr. Aschenbrandt-féle bordói por (Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, V., Alkotmány-utca 29). Világos szürke, lisztes por, oltott mészből, kihe- vitett rézgálicból és némi cukorból készített elegy. Olyan finom, hogy porozásra is alkalmas. A levet úgy kell elkészíteni, hogy folytonos keveréssel a port a vízben feláztatjuk. Ha csomók támadtak volna, azokat kézzel szét kell dörzsölni. A bordói por 47 százalék kristályos rézszulfátot tartalmaz, ennélfogva az első permetezéskor 1 kiló és 10 deka, a többi permetezéskor pedig 2 kiló és 20 deka veendő a levek elkészítésére hektoliterenként, hogy á fél százalékos, illetve 1 százalékos bordói lének megfeleljen a rézgálictartalmuk. 2. Pro Vino. (MMSz.) Szárított rézgálic, szóda és némi alumínium-szulfát elegye. A lé ‘elkészítése céljából a port vízbe kell szórni és folytonos kavarás közben feloldani. A Pro Vino 35 százalék kristályos rézszulfátot tartalmaz, vagyis az első permetezésre használandó léhez hektoliterenként 1 kilót és 50 dekát, a többi permetezéskor pedig 3 kilót kell lemérni. 3. Pulvazuro. (MMSz.) Világos kékszinü finom lisztes por. A lé elkészítése céljából vízzel kell eldörzsölni és azután a szükségelt mennyiségre felhígítani. A Pulvazuroban 38 százelék kristályos rézszulfát van, tehát .az első permetezésre 1 kiló és 50 deka, a második s többi permetezésre pedig 3 kiló kell belőle hektoliterenként. A Pulvazuro kipermeíezésekor ügyelni kell arra, hogy a munkás a permetező tartányát mindegyre felrázza, hogy a lé szüntelenül mozgásban tartassék, mert csak igy lehet azt egyenletesen kihajtani, — különben a permetezés elején a lé sürübbje jut a tőkékre, később pedig csak meszes viz. A lé készítésekor célszerű a megnedvesitett port fakávára feszitett sűrű vásznon keresztül súrolni. A Pulvazurot porozásra is lehet használni, de hogy minél jobban megtapadjon a lombozaton, legjobb még harmatszikkadás előtt dolgozni, — kedvező esetekben úgy is lehet segíteni ezen, hogy a porozó munkás előtt egy másik vizet permetez a lombozatra. 4. Adria pordói por. („Adria“ technikai cikkek gyára, Budapest, V., Váczi-ut 24.) Darabos őrlésű, szürke por, mely rézgálicból mész- porbói, zsirkőbol és szódából van összekeverve. A lé elkészítése céljából a port folytonos kavarás közben a vizbe szórjuk. Az Adria bordói porban 55 százalék kristályos rézszulfát van, s ezért az első permetezéskor a porból 1 kilót, a második permetezésre pedig 2 kilót veszünk 1 hektoliter vízre. 5. Tenax. (Keresztény Szövetkezetek Központja, Budapest, IX., Bakács-tér 8.) Kékes szürke, lisztes por, a nedvesség hatására összeál. Hevített rézgálic, szóda és alumínium-szulfát keveréke. Feloldás végett keverés közben vizbe kell szórni. A Tenaxban 44 százalék kristályos rézszulfát foglaltatik, s igy azután az első permetezésre 1 kilót és 10 dekát, a továbbiakra pedig 2 kilót és 20 dekát kell számítani. 6. Antiperonospora (Pick H. és Társa, Budapest, V.. Akadémia-utca 16.) Kékesszürke porelegy, mely szódából, zsirkőbol és rézgálicból áll. Hogy védekező levet kapjunk, vízben jól el kell keverni. Az Antiperonospora 48 százalékos kristályos rézszulfátot tartalmaz, tehát az első permetezése 1 kiló, a többiekre pedig 2 kiló kell belőle 1 hektoliter vízre. 7. Antiperonospora, N. Dupuy-féle. (Szőlészeti cikkek raktárai, fűszeresek árusítják.) e Darabos őrlésű keveréke a rézgálicnak, vasgálic- nak és szódának. Használata céljából vízben kell ‘ elkeverni. Szintén 48 százalékos kristályos rézszulfát foglaltatik benne, tehát a lé adagolása úgy történik, mint a 6. esetében. A vasgálic-tartalom a réz hatását valame- melyest lefokozza.' 8. Cucasa. (Mint a 7.)
