Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-13 / 11. szám

2-ik oldal.

SZATMÁRI GAZDA

március 13.

gazdasági szervezete, hanem minden magyar a kinek szive, leike és elméje felett nem siklottak el nyom nélkül a mai nagy idők átalakító fuvallatai, vagyis inkább viharai.

Uj ösvényre lép a magyar közigazgatás, a mely eddig bizony legtöbb helyen nem tekintette elsőrangú kötelességének a mezőgazdaság istápolását. A miben nem is lehet hi- j báztatni a közigazgatás vezető egyéniségeit, ' mert nem is olyan régen még felülről azt az I oktatást kapták, hogy igyekezzenek minél kö- j zelebb jutni a merkantilis és ipari vállalatok- ! hoz, segítsék azokat. Most pedig be fog állani j a magyar törvényhatósági és községi közigazgatás mezőgazdasági munkásnak, hisszük, hogy | teljes lélekkel, teljes erővel, mert az a véghet- len előnye van a magyar közigazgatási tisztikarnak, hogy bele tud illeszkedni a viszonyokba, rendeletek tömkelegében el tud okosan és tapintattal igazodni, a magyar községi jegyző mindmegannyi tájékozott olyan mezőkön, a me- j lyeket igen sokan csak a munkafelosztás szü- i kebb mezőin szántagatnak több, kevesebb ered- j ménnyel és nem olyan tizenhatszoros ellenőrzéssel, mint a jegyző, a kinek éppen ennyi ura és parancsolója van. i

Teljesen meg kell bizni abban, hogy a mezőgazdasági munkák biztosítását a földmive- lésügyi miniszter a közigazgatás és a magyar társadalom kezébe tette le, ez a kettő meg fogja csinálni az igazi magyar közmunkát.

Műtrágyák használata tavaszkor.

Tavaszi kalászosok alá mindig csak vízben köny- nyen oldható foszforsav tartalmú műtrágyákat kell adni a minő a szuperfoszfát; ha ennek a műtrágyának a kiszórását elmulasztottuk volna ősszel tenni, úgy hómentes időben, a tél folyamán szórjuk a nyers barázdákra, s amint a fagy kienged, azonnal boronáljuk meg a föl- j det. Ennek elmulasztása esetén tavaszkor kell műtrá- | gyáznunk. A biztos siker főkelléke a vízben oldható I műtrágyaféléknek megfelelő időben való kiszórása, mert ilyetén módon elérjük azt, hogy a műtrágya még a mostanság többnyire bőségesen rendelkezésére álló vízmennyiségekben feloldódik, s lesülyed azokba a rétegbe, a hol a növények gyökere táplálékot keres, s a tavasszal elvetett és fejlődésnek induló gyönge növényzet gyökereinek már feloldott állapotban rendelkezésére áll.

Azok a vizsgálatok, melyeket a szuperfoszfátnak a talajban való viselkedését illetőleg végeztek kiderítették, hogy a szuperfoszfát foszforsava ha sokáig van a talajban, átváltozik u. n. „visszament foszforsavvá“, amely

már nem oldódik vízben csak gyökérsavakban. Tény- leg úgy is van, hogy a szuperfoszfát foszforsav tartalma a talajban változást szenved. Ez azonban egyáltalán nem baj, mert e változás dacára rendkívül kevés sav- tartalom elég arra, hogy ismét feloldódjon és a növényzet hasznára váljon. Sokkalta nagyobb előny az, hogy az ősszel vagy a tél folyamán kiszórt szuperfoszfát foszforsav tartalma a bőségesen rendelkezésére álló vízben feloldódott és a talajban eloszíódott, mint a minő hátrány az, hogy foszforsav tartalma visszamegy, s tiszta vízben nem, csak kevés savtartalom mai biró vízben oldódik fel. A foszforsavnak ezen visszamenése is különben leginkább csak nagyon meszes talajokban észlelhető, de még az ilyen nagyon meszes talajra is jobb ha ősszel vagy a tél folyamán szórjuk ki, semhogy kiszórását tavaszra hagyjuk.

A tavasszal kiszórt műtrágya a tavaszi kalászosok termésének nagyságára rendkívül kedvező befolyással van és olyan nagy mértékben fokozza a termést — miként különben arra lapunkban ismételten rá mutattunk, — hogy valóban kár volna tartózkodni a tavaszi műtrágyázástól, s meg kell ragadni minden alkalmat arra nézve, hogy a műtrágyák célszerű kiszórásával és alkalmazásával nagyobb termésátlagokat, több jövedelmet érhessünk el, kivált a mai súlyos viszonyok közepette.

A műtrágyák célszerű alkalmazása nem egyedül magától a tavaszi növénytől függ, de figyelembe kell venni az utána következő növény tápláló anyag szükségletét is, mert hiszen a műtrágyák hatása két évre terjed, s igy egyáltalában nem közömbös, hogy az utóhatást mely növénnyel használtassuk ki.

Ha pl. az előző évben szuperfoszfátba vetett répát termesztettünk, akkor az utána következő árpánál nem szükséges újból alkalmazni műtrágyát. MQtrágyá- zott répa után mindig ajánlatos árpát vetni, mert ez és a lóhere használja ki legjobban a szuperfoszfát utóhatását. A zab már nem használja ki ezt annyira, a zabot tehát inkább olyan fő dbe vetjük, amely nem szu- perfoszfátozott répa után következik. A zabon kívül a burgonya használja ki legjobban a műtrágyát, de nagyon meghálálják azt a hüvelyes növények is. Takarmánynövényt pedig egyáltalán nem is volna szabad szuperfoszfát nélkül vetni.

A szuperfoszfát alkalmazásának nagy előnyeit különösen a takarmánynövényeknél tapasztalhatjuk. Ezeknél 2—300 százalék hasz ,ot ad a szuperfoszfát használata, vagyis kétszeresen, háromszorosan téríti meg annak árát a többlet termésben. Annyival is fontosabb a takarmánynövények alá szuperfoszfátot használni mert ennek folytán több takarmánynövényt nyerünk, állatainkat jobban tarthatjuk, nagyobb számú állatot tarthatunk, ha pedig nincs szükségünk több takarmányra, kevesebb területet kell takarmánnyal bevetni.

így pl. zabosbükkönyből óriási terméseket kaszálhatunk ha nehány szekér istállótrágyával és 2 q szu-