Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-13 / 11. szám

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP.

A SZATMÁR MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA.

A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET,

AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE.

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON.

Előfizetési ára :

Egy évre

.............................6 korona.

Fel évre............................3 „

Negyed évre........................L50 *

ú S

zatmári »e^yei Gazdasági E®i<Müíot tagjai éassdíjiiietmény ellenében díjmentetten kapják.

LapJulajdoflos:

A Szatinármegyei Gazdasági Egyesület.

Lapvezérlő bizottság:

Böszörményi Emil dr.

Bartha Kálmán Domaliiriy István

Cholnoky Imre Eetliö György.

Szerkesztősig és kiadóálvata! :

Szaíntár, Deák-tér 23. szám,

hova úgy a lap szellemi, mint anyagi nidglát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissz;.

interurbán-teleíor. 217. sz.

Elmarad az idei bikavásár.

A nagykárolyi gazdasági felügyelőség arról értesítette egyesületünket, hogy megfelelő hitel hiányában bika vásárunkon nem jelenhetik meg, igy azon, községek részére tenyészapcállatokat nem vásárolhat. Miután miniszteri rendelkezés alapján idegen vármegyéből vevő közönségre szintén nem számit hatunk, egyesületünk vezetősége az ez idei bikavásárt nem tartja meg, mivel nem akarunk gazdáinknak fölösleges költségeket okozni.

A midőn ezt tudomásul hozzuk, felhívjuk gazdáinkat, hogy eladó bikáikat a kor, faj és ár megnevezése mellett a nagykárolyi gazdasági felügyelőséghez sürgősen jelentsék be.

Nemzeti közmunka.

Rendkívüli időkben az eszközöknek is rendkívülieknek keli lenniök. A béke idejében magára volt hagyatva a mezőgazdaság, csak a vezető gazdatársadalmi szervezetek tartották ébren a soha ki nem aludható tüzet, a melynek égni kellett a nemzeti háztartás első és legfontosabb tűzhelyén, hogy az megadhassa a táplálékot az egész nemzetnek.

Ma megváltoztak a viszonyok, a háború j erős kötelékekkel belekapcsolta a mezőgazdasá- j got azok közé az intézmények közé, a melyek- j nek a legdöntőbb hatása lehet mindazon viszo- j

nyok kialakulására, a melyek összefüggenek a háborúval. A mezőgazdasági munka nemzeti közmunka lett, annak teljes elvégzésében épp úgy biztosíték van a nemzet további boldogulására, mint a hadsereg dicsőséges küzdelmeiben.

Ezt dokumentálja lMró Ghiliány földmive- Iésügyi miniszter legújabb rendelkezése, a melylyel ennek a munkának az irányítására nyomatékkai hívja fel Y a -^közigazgatás egész apparátusát a főispánoktól' kezdve a községi elöljáróságig és a barázdára állítja az egész magyar társadalmat.

Mezőgazdaságunk termelő képességének teljes kifejtése a mai viszonyok között, mikor a munkáskezekben fegyver van, csak úgy lehetséges, ha a hiányzó munkaerőt tudjuk: pótolni okos, körültekintő vezetéssel, bölcs irányítással, ha a magyar mezőgazdaságilag müveit területet úgy nézzük, a mint nézi a hadvezér a stratégiai terepet. Ismerni ked elsősorban a helyzetet, tájékozódni kell a bonyulult viszonyok között, a felderítő szolgálatot épp olyan köíelességtudással kell elvégezni a köz- igazgatásnak, a mint azt elvégzik a harctéren a katonák. Csak igy oldható meg az a nagy feladat, hogy taipalattnyi föld se maradjon megnövelés nélkül, hanem teremjen az a haza összességének, annak termése táplálja a hadsereget, az ország lakosságát, mert egyik sem képes elviselni, ha a mazőgazdasági termelés hiányos lesz ebben az esztendőben. A közigazgatásnak ebben a nagy nemzeti munkában kell, s hogy hűséges segítőtársa legyen az osztatlan S magyar társadalom, annak nemcsak a mező