Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-06 / 6. szám

2-i'c oldal fcZATMÁRi

elősegítette a nagyobb arányokban fellépett májmétely és lépfene betegségek is. A felügyelőség köztenyésztési célra 1914 évben 11ÍÖ40 korönát használt fel, mely hiteiből 161 darab tengsz bikát és 69 tenyész kant vásárolt. A tenyész apaállatok részben az állami ménes birtokokról, részben a jobb nevű magán tenyészetekből lettek bevásárolva.

Juh és kecske tenyésztés. A vármegye juh állományát a mételykor majdnem kipusztitotta. Juh állomány nagyobb uradalmakat kivéve, — hol a magyar fésűs fajta tenyésztetik — alig van; elvétve még a hegyesebb vidékeken foglalkoznak juh tenyésztéssel, hol jobb minőségű racka juhot tartanak. Kiosztás nem volt.

Baromfi-tenyésztés: Kiosztás nem volt.

Lótenyésztés: E helyen sajnos a legszomorubb jelentéssel kell beszámolnom, mert a vármegye lótenyésztése, mely elég jó hírnévnek örvendett, a háború kitörése óta úgy minőségileg, mint számbelileg teljesen vissza esett. A katonaság által több ízben tartott lóosztályozások és fogatszolgáltatások a gazdák legjobb lóanyagának legnagyobb részét igényhe vették.

Nyúl tenyésztés: E téren a háború hatása legkevésbé érezhető, sőt a vármegyében alakult három magán nyultenyésztő telepen, tekintve a lanyha keresletet feles számú tenyész nyulak vannak eladók. Állami közvetítéssel kiosztatott 24 drb. házi nyúl.

Tenyész állat díjazások: Nem tartattak.

Állattenyésztési ismeretek fejlesztése: E téren a felügyelőség hivatalos kiszállásai alkalmával úgy az apaállat vizsgálatok, mint minden egyébb más alkalommal a gazda közönséggel érintkezve a köztenyésztés emelése érdekében és e téren előforduló hibák or- voslása tekintetében a szokásos tanácsadással szolgált. E mellett a kirendeltség támogatása mellett a vármegye területén tiz községben egyenként hat előadás, összesen 60 népies gazdasági téli előadás rendezteíett január—február hónapokhan, hol íősuly az állattenyésztési ismeretek fejlesztésére fordittatott.

Ügykezelés: A felügyelőséghez 1914 évben beérkezett 1832 ügydarab, mely elintézést is nyert, ezenkívül a vármegye részéről kiosztatott 539 ügydarab, mely szintén elintézést nyert. A felügyelőség kiállított 1914 évben 58 drb. szarvasmarháról, 62 drb. sertésről, 5 drb. lóról és 6 drb. baromfiról mérsékelt vasúti díjszabásra jogosító igazolványt.

Legelő és rét javitás: E téren számot-tevő eredményről van szerencsém beszámolni, amennyiben a közigazgatás hathatós közreműködése mellett sikerült elérnünk, hogy a községi és birtokossági közlegelők legtöbbjéről a kártékony gyomok és bokrok kiirtattak és rendszeres fogasolások foganatosíttattak. A felügyelőség 1914 évben 10 községben végzett legelő és rét- javitási mnnkálatokat és pedig: Zajta, Nagypeleske, Óroszfalu, Szárazberek, Kakszentmárton, Patóháza, Méhtelek, Kálmánd, Felsőbánya és Mezőterem községekben,

GAZDA február 6.

ezen munkálatok részint műtrágyázásból és fűmag vetésből, részint kút építésekből, részűit boronák adományozásából állottak. Mind jól beváltak és az ottani gáz- daközönségnek hasznos Útmutatásul szolgáltak, különösen a takarmány termelések terén fŐsuly fektetve á bika kaszálók feljavítására.

Ha összegezzük a felügyelőség által gazdáinknak tenyészállatok beszerzésére nyújtott segélyt, úgy azt tapasztaljuk, hogy dacára a múlt évi nehéz és az év második felében a rendes munkálkodást megzavaró világháborúnak kitörését mégis 22731 koronát tett az ki, ez összegben nincs bele véve a legelő és rét- javitási munkálatokra fordított és szintén jelentékeny összeget kitevő hozzájárulás.

Ezekben adjuk a nagykárolyi gazdasági felügyelőség 1914 évi működésének jelentését s hozzá még csak azt tesszük, hogy a gazdasági felügyelőség, úgy is mint a kormánynak szakreferense s mint a ki az itteni nehéz gazdasági viszonyokat ismeri, vegye szivére évek óta elemi csapásokkal sújtott gazdáink helyzetét és igyekezzék ezután is illetékes helyen odahatni, hogy gazdaközönségünk igazán szomorú helyzete kellő méltánylásra találjon.

R

_____r.

A hadicélokra rendelt

fuvarok árának kifizetése.

Lapunk 3. számában emlitettük, hogy vármegyénk közigazgatási bizottsága január hó 8.-i ülésében foglalkozott a hadi célokra rendelt fuvarok árának kifizetése kérdésével.

Az ügyet Tóth Móritz patóházi földbirtokos tette szóvá és dr. Falussy Árpád egyesületünk alelnöke frappánsul mutatott rá arra a helyzetre, melybe a gazdák jutottak amiatt, hogy lovaikat elvitték és hónapokon keresztül egy fillért sem kaptak. Ugyanakkor emlitettük, hogy a közigazgatási bizottság a felszólalások alapján felír a kormányhoz a hátralékos összegek kifizetése tárgyában.

Ebben a kérdésben a január 8.-i közgyűlést megelőzőleg egyesületünk elnöksége szintén iuterveniált a kormánynál s ma már közölhetjük gazdáinkkal, hogy a lovak használati dijának, illetve az elhullott lovak árának kifizetése rövidesen megkezdődik; erre vonatkozólag illetékes helyről a következő értesítést vettük:

„Az országnak különösen azokban a részeiben, melyeknek lóállománya hadi célokra nagyobb mértékben igénybe vétetett, életbevágó érdeke az egész gazdaközönségnek, hogy az igénybe vett fogatok ára mielőbb kifizettessék. Az intézkedéshez nemcsak sok ezer esi-