Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-11 / 50. szám
december 11. 3-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA fogasolni kell a lucernának szánt földet, ezt előzőleg rá kell szórni 200 kg. szuperfoszfáíot k. holdanként, s ; azután a lucernát egymagában, védő növény nélkül kell j el ve<ni, mert az igy vetett lucerna már az első évben j 2—3 kaszálást is ad. Istállótrágyára ugyan nem nagy ; szüksége van a lucernának, mégis helyesen járunk el, ha az őszi szántás előtt legalább fél istálló trágyát adunk a talajnak. Harmadik nélkülözhetetlen kelléke a jövedelmező állattenyésztésnek a takarmányrépa termesztés, mert a takarmányrépa főleg télen házi állatainknak kitűnő takarmánya, legkivált pedig a fejős teheneknek, a melyeknek tejelőképessége, ha elegendő répát etetünk vele, meg is kétszereződhetik, ellenben ha csak száraz takarmányt kapnak, akkor a tejadás nagyon megapad. Azon kell tehát lenni, hogy kis területen sok répánk teremjen, amit megint csak úgy érhetünk el, ha a répának szánt területet lehetőleg ősszel mélyen megszántjuk, ismételten fogasoljuk, tavasszal pedig 200 kg. szuperfoszfátot szórunk rá k. holdanként, azután megint elfo- gasoljuk és igy vetjük be répamaggal. Ha azután az egyezést és a kapálást is gondosan elvégezzük és any- nyiszor kapáljuk, amennyiszer teljesen gyommentesen tartás céljából ez szükséges, akkor megérthetjük azt, ! hogy k. holdánként 500 q vagy még annál is több répát szedhetünk. Amelyik gazda ily módon gondoskodik arról, ; hogy folytonosan bőséges takarmányféle álljon állatai j rendelkezésére, az kétségtelenül nagyobb jövedelmet fog j látni állattartásából, mert állatai nemcsak több tejet, j nemcsak nagyobb erőt képesek termelni, de nagyob- ; bakra is nőnek, súlyosabbakká lesznek s igy eladás esetén is sokkal többet adnak le a gazdának, mint a koplalás közben felnőtt állomány. Gyulay Károly. * * * Miután egyik munkatársunknak — kinek értékes közleményeit mindenkor szívesen hozzuk lapunk hasábjain — fenti cikke különösen tájékozatlanabb gazdák előtt félreértésekre adhat okot, sőt egyeseket vármegyénk ta- ; lajviszonyaiból kifolyólag félre vezethet, szükségesnek tartom a cikkre vonatkozó nehány megjegyzésemet megtenni. Az őszi mélyítő szántás melyről a cikk nagyon helyesen mint a jó lucerna és répa vetés előfeltételéről 1 emlékezik meg, köztudomás szerint első sorban azért \ előnyös, mert a talajt, különösen a kötött talajt a téli fagynak és csapadék behatásának kitéve porhanyitja. Hogy pedig ezt minél fokozottabb mértékben érjük el, a felszántott talajnak lehetőleg nagy felületet kell adnunk, mit úgy érünk el, ha a goromba szántást egyszerűen úgy hagyjuk, mi által nagyobb érintkezési felületet teszünk ki az időjárás behatásának, mintha azt még ősszel megboronálva elsimítjuk és porhanyóvá tesszük. Amennyiben pedig a talaj fizikai sajátságainak javítása — mi a jó magház elkészítése, nedvesség elvezetése és megosztása szempontjából a mi talaj viszonyaink mellett igen fontos — a mag gyorsabb csírázását, a fiatal növény fokozottabb fejlődését igy tehát a termés nagyságát is előnyösen befolyásolja, nem tartom az őszi mélyítő szántásnak ősszel való boronálását jónak. Igaz ugyan, hogy az elkészítendő lucerna vagy répa földnek őszi szántás előtt való megtrágyázását figyelembe véve, a goromba és boronálatlanul hagyott szántás által takaratlanul marad a kihordott trágya egy- része, mi által éppen a téli fagy behatása következtében kedvezőtlen helyzetbe hozzuk a vegyi átváltozásokhoz nél- külözhetlen baktériumok fejlődését és számbeli szaporodását, sőt a vegetációhoz oly szükséges baktériumok virulentiáját egyenesen visszavetjük vagyis nem nyújtjuk talajunknak momentán azon előnyöket, melyeket a trágyázással elérni akarunk; mégis fontosabbnak tartom a talajnak fizikailag való jó előkészítését, meit azon baktériumok, melyek az okszerüleg kezelt trágyatelepen levő és kellőleg érett istálló trágyában amúgy is nagyszámban vannak, ha a fejlődésükre kedvezőtten fagy behatása alatt visszamaradnak is egy időre, a tavaszi melegedő beálltával ismét szaporodni kezdenek, mi- által pótolva lesz a talajban mindama vegyi fejlemény, mely egy ideig szünetelt, mig ha fizikai sajátságait nem javítjuk talajunknak, az pótolhatatlan mulasztás marad. Hogy pedig tökéletes munkát végezzünk, leghe- jyesebb a iucernás létesítésére szánt földet még kora ősszel megirágyázni, a tragya betakarásához szükséges mélységig leszántani s igy késő ősszel mélyítve, ismét megszántani. Ez természetesen több munkát igényelvén, csak fogatos erővel bőven ellátott gazdaságban vihető keresztül. Még arra kell kiterjeszkednem röviden, mit fenti cikk az őszi szántás tavaszi kezeléséről mond, hogy „tavaszszal megint csak fogasolni kell a lucerna földet.“ Tudom, hogy ezen állítás nem zárja ki más gazdasági talajmivelő eszköznek szükség esetén való ál- kalmazását, mégis jónak látom hozzáfűzni, hogy ez c.-ak meg nem gazosodotí és túlságosan össze nem ülepedett őszi szántásokra vonatkozhatik, mert az ilyeneket csak boronálással nem lehet megfelelően elkészíteni, ezekhez gruber, extirpátor, tárcsa vagy rugós borona kell, amikkel gyommentessé tehetjük, illetve megporhanyitjuk talajunkat, mi természetesen szintén elengedhetlen kellék. ................y-
