Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-11 / 50. szám
4-ik oktal. SZATMÁRI GAZDA december 11. Kormányakcsö az oroszok által elpusztított északkeleti vármegyék ruténjai érdekében. Igen sokan emlékezünk még arra a tarthatatlan állapotokra, melyek a nyocvanas és kilencvenes években Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyékben éppen a legszegényebb nép kiuzsorázását idézték elő. Szükségtelen felsorolni azokat a raffinált eszközöket, melyekkel elharácsolták a szegény nép utolsó borját is, a nép összes keresete a lelketlen kufárok kezébe folyt be, az amúgy is nehéz viszonyokkal küzdő Tutén nép a szó teljes értelmében koldusbotra jutott, amihez siettette a nép alacsony intelligenciája is. A kilencvenes években a földmivelésügyi kormány i e négy megye megmentésére sietett s a hegyvidéki mentési akció élére Egán Edét jelölte ki, ki sok ambícióval, még nagyobb erélylyel és kitartással fogott a munkához s fogyasztási szövetkezeti boltokat, hitel- szövetkezeteket állított fel. A négy vármegyében összesen kilencvenhat ilyen j bolt van, ezeknek azonban egészen a mai napig jogi és kereskedelmi szempontból bizonytalan volt a hova- j tartozandóságuk. A szükséges tőkét részint üzletrész jegyzés, részint áruhitelnyujtás utján a kormány, az Országos Központi Hitelszövetkezet és a „Hangya“ nyújtották. Jogilag ezeknek a boltoknak nem voltak gazdáik, pert nem indíthattak, cégjegyezve sem voltak és ámbár j közülök többen ingatlanokat is vásároltak az idők fo- I lyamán, ezeket az ingatlanokat nem tudták hogyan te- ; lekkönyvezzék és ámbár azok kizárólag a boltok tulaj- ! ■donát képezik, mégis az 0. K. H. nevén vannak, metí j éppen az 0. K. H. állott legközelebb az egész altruisz- I tikus vállalkozáshoz. A háború következtében kritikus helyzetbe került j az egész vállalkozás, mert az oroszok a hegyvidéki boltok nagy részét felgyújtották és kirabolták, mi által 550.000 korona kárt okoztak. Az okozott kár az OKH- tól élvezett hitel mintegy kétharmad részének felel meg és ha nem történik gondoskodás a kár megtérítéséről, akkor az egész akciót a megsemmisülés veszedelme fenyegeti. A kár voltaképpen a boltoknál érdekelt hitel- szövetkezeteket sújtotta, mivel azonban a szövetkezeteknél érdekeltséget vállalt a földmivelésügyi minisztérium, még pedig az alapszabályok éríelmébeu a jegyzett részjegyek ötszörös értéke erejéig, az anyagi kár közelről érintette a kincstárt. Éppen ezért kezdtek sürgősen tárgyalásokat, a melynek első eredménye az lett, hogy a földmivelésügyi minisztérium a háború által sújtott hegyvidéki boltok felépítésére félmillió korona államsegélyt engedélyezett és utalványozott ki és ebből a pénzből a leégett boltok nagy részét már felépítették, a berendezés és áruval való ellátás munkája most van folyamatban. Ezzel a támogatással megelőzte az állam az egész akció pusztulását. A segítés munkájával kapcsolatban merült fel aztán az az óhajtás is, hogy meg kell szüntetni az eddigi jogilag képtelen helyzetet és rendezni kell az egész kérdést. Az érdekeltek között az a megállapodás jött létre, hogy Hegyvidéki Áruboltok r.-t. céggel, 600.000 korona alaptőkével részvénytársaságot alakítanak, a mely részvénytársaságban a földmivelésügyi minisztérium mint alapitó 350.000 korona részvénytőkével vesz részt. Ezt a részvénytőkét úgy fizeti be az állam, hogy elvonja a szövetkezetektől az ott ugyanilyen összegben teljesített és befizetett üzletrész jegyzését. Az alaptőke hátralevő részét az érdekelt vármegyék törvényhatóságai, az OKH és a Hangya jegyzik el, azonban a vállalatban a minisztériumnak lesz meg a többsége, a részvénytársaság természetesen altruisztikus vállalkozás lesz, maximálva lesz az osztalék, de a vállalkozás az összeköttetést a hitelszövetkezetekkel természetesen továbbra is fent fogja tartani. A részletekre vonatkozólag most folynak a tárgyalások, de értesülésünk szerint ezek is annyira elöhala- dott stádiumban vannak, hogy január havában az uj részvénytársaság megalakitható lesz. A búza és a rozs kiőrlési aránya és a rozsliszt uj maximális ára. A hivatalos lap egyik legutóbbi számában közölt rendelet módosítja a búza és a rozs kiőrlési arányát azzal a célzattal, hogy a keriyérliszt mennyisége nagyobb legyen az eddiginél. A rendelet szerint a 2 százaléknál nem több idegen keveréket tartalmazó, hektoliterenként 75 kg.-os sulyminőségü búzát az egynemű korpa és hulladék elvonása után annak figyelembevételével, hogy takarmány- lisztet előállítani tilos, 82 százalékra kell kiőrölni és ebből legfeljebb a következő három fajta lisztet szabad előállítani: 1. finom, azaz a régi tipusu nullás liszt minőségének megfelelő tésztalisztet a megőrlés alá vett búzamennyiség összsúlyának legfeljebb 14 százaléka erejéig, a mely lisztmennyiségbe beszámítandó a malom által esetleg előállított dara is; 2. főzőlisztet, mely nem durvább a régi tipusu 2. számmal jelzett lisztnél a | megőrlés alá vett búzamennyiség összsúlyának további 20 százaléka erejéig; 3. egyfajta kenyérlisztet oly meny- nyiségben, hogy az I., 2. és 3. pontban megjelölt lisztfajták együttesen a megőrlés alá vett búzamennyiség összsúlyának 82 százalékát adják. Egyminőségü lisztet (simaőrlésü) másnak, mint vámőrlőmalmoknak előállítani tilos. Rozsból, a melynek hektoliterenként! súlya (minőségi súlya) 70 kg., az egynemű korpa és hulladék elvonása után aanak figyelembevételével, hogy ta-
