Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-30 / 5. szám
M'i -i . 4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA január 30. vetni, de kései vetésére való tekintettel, lehet alája a földet tavasszal is megszántani. Mérsékelt mennyiségű szuperfoszfát a bab termését lényegesen fokozhatja. A paszulyt legjobb 35—40 centiméter széles sorokban vetőgéppel vetni, megmunkálására pedig igen alkalmas eszköz a kerekes tolókapa. Hasonlóképpen tenyésztjük a borsót, amelyet azonban korán kell elvetni és ezért csak őszi szántásban sikerül igazán. Egyéb piaci növények termesztése a hadiállapot tekintetében kevésbé fontos, mindammellett kívánatos, hogy fonalas növényeket, cukorrépát, dohányt megközelítőleg hasonló területeken termesszünk, mint normális időkben, mert ezeknek hiánya egyes iparágakat, vagy magát az államháztartást súlyosan érintené. A kapás növények közül figyelmet érdemel a tengeri és a burgonya. Lehetőleg arra kell törekedni, hogy tengerit, de különösen burgonyát, legalább akkora területen termesszünk, mint békés időkben. Mindkettőnek különös fontosságot ad az, hogy nem kell korán vetni és igy a földet tavasszal is előkészíthetjük alája. Különösen a burgonya igénytelen természetével tavaszi szántásban is jól sikerülhet és termesztésének nagy előnye az is, hogy nem kell bevárnunk teljes érését, hanem mihelyt a gumók eléggé kifejlődtek, az uj burgonyát már piacra vihetjük. Hogy ez minél előbb történhessék, tanácsos lesz a burgonyát lehetőleg korán vetni. A kapások termésének sikerét gyakori porhariyi- tással, burgonyánál töltögetéssel biztosíthatjuk, ehhez pedig a mai munkásszük világban a már említett módon, fogatos eszközök beszerzésével kell berendezkednünk. Állattenyésztésünk biztosítására megfelelő takarmánykészletekről kell gondoskodni. Ezeket részben már az előző években létesített évelő takarmányosok szolgáltatják, részben pedig tavaszi vetésekkel kell róluk gondoskodnunk. Az évelő takarmányfélék az ősz és tél folyamán sokféle nagy károkat szenvedtek az egerek pusztítása következtében. Egész vetéseket ki kell szántani és mással pótolni, vagy pedig a megritkult foltokot kell felülvetéssel sűrűbbé tenni. A ritkás foltokat, mihelyt a föld megszikkadt, erősen megfogasoljuk és here, lucerna, baltacím vagy egyéb here-féle magjával megpörgetjük, majd újból megfogasoljuk és lehen- gerezzük. Ha ezt nem tesszük, a foltok elgazosodnak, esetleg évekre eltarackosodnak. A teljesen kipusztult évelő takarmányosokaí, mihelyt a föld állapotát)megengedi, föl kell szántani és valami más takarmánynyal elvetni, amely a kiveszett helyett nyári zöld takarmányt, vagy télre szénát szolgáltasson. Erre a helyettesítésre teljesen megfelelő növényt nem találunk. Legalkalmasabbak mégis a korán vetett bibor-here, amelynek megfelelő talajon, tavaszi vetése is kielégítő termést adhat, továbbá a zabos vagy árpás borsó és bükköny, a köles és mohar, meg a tisztán vetett vagy borsóval kevert csalamádé. Ezek a növények úgy a kiveszett évelő takarmányosoknak pótlására, mint egyébb takarmány alá szánt területek bevetésére legalkalmasabbak. Itt ismét csak azt a tanácsot kell adnunk, hogy ezeknek a magvaknak beszerzéséről még a tél folyamán gondoskpd- janak gazdáink, mert a kereslet nemcsak nálunk, hanem előreláthatólag Ausztriában és Németországban is igen élénk lesz ezek iránt a termények iránt. Ezekben fölsoroltam nagyjából azokat a legfontosabb növényeket, amelyeknek szántóföldeinken megfelelő helyet kell biztosítanunk. Tekintsük hadi szabálynak, hogy minden területet be kell vetnünk valami hasznos terménnyel, amit erőnk és időnk megenged. Erőinket pedig e közben a végsőkig kell feszítenünk és az időt a lehető legtökéletesebben kell kihasználnunk. Éppen ezért a hadi állapotban lehetőleg ne hagyjunk ugart, csak abban az esetben, ha minden törekvésünk ellenére, egyes területeket képtelenek vagyunk termelés alá vonni. Ezeket sem hagyjuk azonban parlagon heverni, hanem május, júniusban, abban az időszakban, amikor a sürgős fogatos munka kissé szünetel, szántsuk föl, vegyük ugarművelés alá és ennél a munkánál a gazdák egymást segítsék, közös erővel dolgozzanak a jövő esztendei termelés érdekében. Egyáltalán a tavasz és nyár folyamán soha sem szabad szem elől tévesztenünk azt, hogy a jövőre is kell gondolnunk, annál is inkább, mert a gazdáknak hosszú háborúra kell fölkészüiniök. Azt a buzdítást, hogy lehetőleg minden használható területet vessünk be és kevés ugart hagyjunk, úgy kell értelmezni, hogy e mellett azért a jövő évi őszi vetések számára is megfelelő talajelőkészitésről kell gondoskodnunk, de ezt megtehetjük ugartartás nélkül is. Hiszen látjuk, hogy a nagyobb gazdaságok többnyire egyáltalán nem tartanak ugart, földjeiket mégis kellőleg képesek előkészíteni az őszi vetemények alá. Tanuljuuk tőlük és a korán lekerülő takarmányok után, a feltörésre szánt évelő kaszálókon 2—3 szántással őszig bizonyos ugarszerü művelést létesitsünk és igy készítjük elő az őszi gabona befogadására. Különfélék. „Imádkozik a király.“ A hadsegélyző hivatal a háborúban elesett katonáink özvegyei és árvái jótékonysági alapjának gyarapítása érdekében egy gyönyörű kivitelű emléklapot (színes képet) árusít, melynek cime „Imádkozik a király.“ A kép az imádkozó királyt és egy lélekemelőén szép verset tartalmaz. Ára mindössze 40 fillér és igy még a legszegényebb emberek is megvásárolhatják, hozzájárulva ezzel az elesettek hozzátartozóinak felsegélyezéséhez. Felhívjuk tehát gazdatársainkat, hogy tekintettel a nemes célra, mentői számosabban vásárolják meg e képet, mely kapható lapunk kiadóhivatalában is, vidéken lakóknak a pénz előleges
