Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-11-06 / 45. szám
november 6. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. A pincében. A kierjedt uj borokat föl kell töltögetni. Az állatok körül. Az őszi munkák befejezte után az igás állatokat soványabb kosztra fogjuk. A vemhes állatoknak jó tartásáról azonban gondoskodni kell. Az istállóra szorult állatokat naponkint a szabadban jár- tassuk. A méhesben. A méhek körül minden munka el van végezve. A kaptánkat most már semmi szin alatt ki ne bontsuk. Etetésnek helye már nincs. A kaptánkat a széltől védelmezők alkalmazásával óvjuk. Az adónak a negyedik évnegyedre eső részletét november 15-ig meg kell fizetni. A szövetkezeti mozgalom szabadsága, i A fővárosi füszerkereskedők küldöttségileg jártak , a földmivelésügyi és a kereskedelemügyi miniszternél 1 azzal a kérelemmel, hogy miután a fogyasztási szövetkezetek a lisztellátás révén erősen terjeszkednek, rendszabályozza meg a kormány a szövetkezeti taggyüjtést, ne engedje meg hogy a kereskedelem a szövetkezetek kezére jusson. Ez a mozgalom tulajdonképpen fővárosi ügy volna, de ki kell emelni ebből a kis keretből, mert az egész országot mélyen érinti, az egész ország termelésére, annak az értékesítésére hatással lenne, ha teljesednék a budapesti fűszeresek kívánsága, gyökerében pusztulna el igen sok magyar városban a fogyasztási szövetkezetek szervezésére megindult mozgalom, a minek különösen ma van nagy jelentősége, a mikor a hatósági intézkedések zűrzavarában nagyon dús halászat folyik a felesleges közvetítés illetéktelen gyarapítására. Ezek a szempontok vezették a Magyarországi Szövetkezetek Szövetségét, mikor mind a két miniszterhez felterjesztést intézett a szövetkezetek jogainak megóvására, valamint a szövetkezeti mozgalom szabadságának a megőrzését illetőleg. A Szövetség hivatkozik elsősorban ebben a legszélesebb köröket érintő akciójában, hogy a fogyasztási szövetkezetek, mint bejegyzett cégek a kereskedelmi törvény alapján állanak, a mely törvény lehetővé, alapszabályaik pedig kötelességükké teszik a tagok gyűjtését. E törvény biztosította jogukat csak a törvényhozás módosíthatná, igy tehát erre miniszter, aki ismeri a maga hatáskörét, ígéretet nem tehetett. Panaszuk a füszerkereskedőknek az is, hogy a szövetkesetek uj tagjaiknak is adnak lisztet, de ez sem állhat helyt, mert a szövetkezetek nem tehetnek külömb- séget tagjaik között. A fogyasztó közönség teljes megnyugvással fogadta a kormánynak azt a rendeletét, mely a bevásárlás végett szövetkezett fogyasztóknak a gabona- és liszt bevásárlását illetőleg, bár előzetes engedélytől függően, ugyanazt a jogot adta meg, mint egyes magánfogyasztónak. A szövetkezett fogyasztók semmi esetre sem élvezhetnek kevesebb előnyt, mint a magános fogyasztók. Ezen az egyszerű és helyes gondolaton nyugszik a rendeletnek az az intézkedése, hogy a fogyasztási szövetkezetek engedélyt nyerhetnek a tagjaik szükségletét fedező gabona, vagy liszt bevásárlására. Egészen természetes, hogy mikor ez a kormány- intézkedés napvilágot látott, sokan léptek be a fogyasztási szövetkezetekbe, különösen a fővárosban, a hol legtöbb gondot ad az élelemről való gondoskodás. Ezt a mozgalmat nem duzzasztotta semmiféle agitáció, a fő indító ok az volt, hogy a közönség nagyobb bizalommal viseltetett a szövetkezetekhez, mint a főváros közismert közélelmezési apparátusához és a kereskedőkhöz, kik a fővárossal vagy mint városatyák, vagy mint szállítók, néha együtt mind a kettős minőségben összeköttetésben vannak. Nagyobb arányú taggyüjtés csakis a szociális irányzatú fogyasztási szövetkezetnél történt. A szövetkezetek adatokkal fogják igazolni a háború után, mily hatalmas szolgálatokat teljesítettek az áru és élelmiszeruzsora leküzdésében, de hogy hivatásukat a köz javára a jövőben is sikerrel betölthessék, szükségük van a kormány részrehajlatlan méltánylására és arra, hogy épp akkor, mikor a legnagyobb szolgálatokat teszik az ország jóléte érdekében, káros zaklatásoknak egyoldalii és érdekelt panaszok következtében zaklatásoknak ki ne tétessenek. Lehetséges, sőt valószínű, hogy a szövetkezetek tagjai a háború alatt szaporodni fognak, de ez nem mesterséges agitáció és reklámok eredménye, hanem a drágaság által előidézett közhangulatnak és közszükségletnek a természetes szüleményei, a melyek éppen a szövetkezeti szabadság érintetlen megóvását teszik a kormány kötelességévé. Hadifoglyoknak gazdasági célra leendő kivételezése. Röviden már lapunk múlt számában közöltük azt a módozatot a mely mellett hadifoglyok gazdasági célra kiadhatók. Miután a foglyok kivétele és ruházata ez újabb * rendelet alapján teljesen más alapokra lett helyezve, ajánljuk gazdáinknak, hogy a szatmári megfigyelő állomástól kivételezett foglyokat a rendelet értelmében kérelmezzék kicseréltetni, illetve a már munkában lévőket átminősíttetni. A hadügyminiszteri rendelet a következő:
