Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-16 / 42. szám
október 16. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. lozó berendezésnek felülvizsgálatára, de nem terjed ki sem a fajta vetőmagjának tulajdonságaira (p. o. csirá- zóképességére, arankamentességére,) sem pedig a fajta termelési értékére. Erre az elismerésre a szántóföldön termelt összes gazdasági növények olyan fajtái jelenthetők be, melyek a belföldön szakszerű nemesítés utján vagyis évről-évre történő egyedkiválasztással létesítettek és folytatólagosan igy is kezeltettek. Olyan növényfajták, a melyek nem az egész növény, hanem csak egyes részeinek (p. o. kalász, tengericső) kiválasztásával és nem a család tenyésztése utján létesittettek vagy nemesittettek, elismerésben nem részesíthetők. A nemesitett növényfajták állami elismerésében a nemesitőket az Országos m. kir. Növénynemesitő Intézet részesíti. Az elismerésre vonatkozó bejelentések ehhez az intézethez az év bármely szakában beküldhetők, de a május hó 15-én túl beérkező bejelentések ugyanabban a termelési évben már figyelembe nem vehetők. A bejelentések az Oiszágos m. kir. Növénynemesitő Intézet által megküldendő kérdőíven eszközlen- dők. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentett fajtáknak előző évi terméséből 50 kg. (tengeriből 20, a gumós növényekből pedig 10 kg. gumó) küldendő be vizsgálatra. A feltételeknek megfelelő fajta állami elismeréséről a bejelentőt az Országos Növénynemesitő Intézet értesíti, de érlesiti arról is, ha a növényfajta nem részesíthető állami elismerésben. Az elismert növényfajta tulajdonosának jogában áll levelezéseiben, hirdetéseiben, árjegyzékeiben és a fajtákat jellemző zsákcimkék ólomzárjain arra hivatkozni, hogy növényfajtái állami elismerésben részesültek. Abban az esetben, ha valamely nemesitő az Országos Növénynemesitő Intézet által elismert növényfajták közül az egyikből vagy a másikból több évi rendszeres és céltudatos kiválasztás utján olyan fajtát létesített volna, a melynek termelési értéke és ezeknek a tulajdonsága és állandósága kifogástalan, az ország több helyén és több éven át folytatott összehasonlító kísérletek utján megállapittatott, a létesített fajtának az Országos Növénynemesitő Intézet által vezetett törzskönyvbe való felvételét kétheti. A felvételről külön e célra szervezendő bizottság dönt, melynek tagjai az Országos Növénynemesitő Intézet vezetőjén kivül belföldi gyakorlati, nem nemesitők sorából választandók. A bejelentések hasonló módon történnek mint az állami elismerésnél. A törzskönyvezés dija fajtánként 200 korona és az e címen befolyó összegek az állami törzskönyvezés céljaira használtainak. Az államilag törzskönyvezett s a nemesitő által választandó növény eredeti nemesitett növényfajta jelzéssel hozható forgalomba. Nemzeti áldozatkészség. A harmadik hadikölcsön. Régi időben, amikor még csak toborzott és zsoldos hadseregek álltak egymással szemben, elég volt a hadviseléshez a pénz. Akinek I több pénze volt, biztosan megnyerte a háborút, ha máskép nem, megvette az ellenség vezérét. A mostani háborúnak is fő .mozgató ereje a pénz. Annyival is inkább, mert a világ legpénzesebb nemzeteivel állunk szemben, amelyek azt gondolták, hogy felhalmozott arany- készleteikkel uralkodni tudnak a világon s uralkodni tudnak azokon a nemzeteken is, amelyek fejlődésük biztositékait nem kizárólag a pénzben, hanem az egyöntetű szervezett munkában a tradicionális erkölcsökben is keresték, és a mi fő, legtöbbször fel is találták. Ezeknek az öröklött erkölcsöknek köszönhetjük azt, hogy a háború főmozgató ereje kezdettől fogva meg volt minálunk is. Egyetlen egy ország sem tud háborút viselni pénz nélkül. Nekünk is több pénzre volt szükségünk, mint amennyi az államnak, mint szervezetnek készenlétben volt, éppen ezért az állam immár harmadizben fordul polgáraihoz, hogy egyéni pénzerejükkel is tegyék lehetővé a hadviselést. Minden esetben a nemzet áldozatkészségére hivatkozik, már csak azért is, mert köztudattá lett, hogy a mostani háborútól a nemzet jövendő nagysága függ, igy van ez Németországban, igy van ez minálunk is. Ennek a körülménynek lehet köszönni azt, hogy a jegyzésre kerülő hadikölcsönnek folyton fokozódó sikere van. Aki nálunk hadikölcsönt jegyez, tudja jól, hogy a nemzet iránt tartozó áldozatkészségén kivül a nemzet jövőjébe vetett bizalomnak egy-egy zálogát helyezte oda a haza oltárára. Most tehát amidőn a harmadik hadikölcsön aláírásra kerül, meg kell mutatnunk azoknak, akik a háborút csak üzleti szempontból viselték s akik egy pár millióért is kétségbeesetten futkosnak a gazdagabb semleges külföldhöz, hogy Magyarország és szövetséges társai, ügyünk igazságának tudatában nemcsak erkölcsi, de anyagi erejüket is merik kockára tenni. Az idő a hadikölcsön kibocsátására mindenképpen kedvező. A háború folyamán természetszerűleg fokozott munka még a nagy drágaság decára is kellő ellenértékre talált. Keresett az iparos, keresett a gazda s igen sokat keres állandóan a kereskedő. A keresetből származó feleslegnek tehát a haza oltárára kell
