Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-02 / 40. szám
SZATMÁRI gazda 3-ik oldal. október 2. saját házi és gazdasági szükségleteire a termelőtől vásárolhassanak, érintetlenül marad és ilyképp vásárolt tengerikészleteikre az előbbi bekezdések szabályai nem vonatkoznak. 10. §. Tengerit felhasználó iparvállalatoknak, ideértve a mezőgazdasági üzemekkel nem kapcsolatos állathizlalással iparszerüen foglalkozó vállalatokat is, az elsőfokú iparhatóság meghallgatásával annak a törvényhatóságnak első tisztviselője, a hol a vállalat telepe van, megengedheti, hogy üzemük céljára a ter- I melóktól megbízott utján is bárhol annyi tengerit vásároljanak, a mennyi hasonló célra az 1913—1914. j gazdasági évben felhasznált tengerimennyiség háromnegyed részének megfelel. — A hizlalótelep birtokosának tilos készletéből egy heti szükségletnél többet felőrölni. A szeszfőzde vállalatok részére a m. kir. pénzügyminiszter 1915. évi 99.700 sz. rendelete j szerint felhasználható tengerimennyiségek beszerzésére a pénzügyminiszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetér- j tőleg esetenkint ad engedélyt. A pótkávégyártás és a keményítőgyártás céljaira beszerezhető és feldolgozható tengerimennyiségeket a 2986—1915. M. E. számú ren- J delet szerint a kereskedelemügyi miniszter a belügymi- i niszterrel és a földmivelésügyi miniszterrel, Horvát- ; Szlavonországokra nézve a bánnal egyetértőleg állapítja | meg. 11. §. Azok, a kik a 9. és a 10. §. alapján vá- j sároltak tengerit, a rendes gazda gondoskodásával kö- j telesek ügyelni arra, hogy az általuk beszerzett tengeri minősége és a tengeri jogszerű elidegenítéséig vagy felhasználásáig meg ne romolják és emberi élelmezésre j alkalmas állapotban megmaradjon. A 10. §. alapján be- ! szerzett tengerikészletét vevő csak a 7., 8, és 10. §. értelmében vásárlásra jogosultnak és csak a helyi köz- igazgatási hatóság engedelmével adhatja el. IV. Vásárlási jogosultság igazolása. 12. §. A jelen redelet alapján nyert mindennemű hatósági engedélyt vagy igazoló okiratot (7., 8. és 10. [ §.) a vásárlás megkezdése előtt a vásárlás helyének | községi elöljáróságánál (városi tanácsnál) be kell mu- j tatni. V. A vételár. 13. §. A jelen rendelet alapján eladott tengeriért nem köthető ki magasabb vételár annál, a mely a szállítás (vasútra vagy hajóra feladás) idejében érvényben álló hatóságilag- megállapított áraknak megfelel. Ezzel ellenkező megállapodás az ártöbblet tekintetében hatálytalan. A 7. §. szerint vásárlásra jogosultak az általuk vásárolt termények továbbeladásánál azokat az árakat számíthatják, a melyeket a kereskedelemügyi miniszter hagy jóvá, még pedig a 7. §. 1. bekezdésének esetében a belügyminiszterrel egyetértve. A tengerire nézve az 1114—1915. M. E. számú rendelettel (a Budapesti Közlöny-nek 1915. évi március hó 31-iki számában) megállapított legmagasabb árak a kapcsolatos rendelkezésekkel együtt továbbra is érvényben maradnak. A rendelet többi intézkedésekre a büntető és záró rendelkezésekre (az átvétel módozatai) vonatkozik. A búza vetőmag pácolása. A gabona üszög igen sok helyen elhatalmasodott és mert különben is a gondos gazda akár van, akár nincs üszög búzájában, a vetőmagot pácolni, csávázni szokta helyén valónak tartjuk, ha rövid pár sorban figyelmeztetjük különösen kis gazdatársainkat a vetőmag pácolásának fontosságára. Köztudomás szerint általánosságban a rézgálic és annak hozzáadásával készített különféle keverékeket használják pácolásra. Sajnos, rézgálic ma alig kapható, hisz akárhány vidéken a rézgálic hiánya miatt a szőlőket sem tudták permetezni, ennélfogva valami más szert kell használni. Az az úgynevezett száraz pácolás ami nem áll egyébből mint a vetőmagnak száraz mész- porral való keveréséből, semmit sem ér. Feltétlenül szükséges, hogy a pácolásra használható anyag mint oldat jusson a vetőmag minden egyes szemcséjével érintkezésbe, vagyis a vetőmagot a pácoló folyadékban a szó szoros értelmében áztatni kell. Hegyi Dezső m. kir. adjunktus a rézgálic helyett formaldehided ajánl a búza vetőmag csávázására. Azt mondja, hogy a formaldehid 40 százalék hígításban formalin néven kerül kereskedésbe. E formalin vízzel megfelelően hígítva, kitűnő csávázó szer, a mely a magon tapadó üszöksporát tökéletesen megöli. Használata a következő: A kereskedésben kapható 40 százalékos formaiinból 300 liter vizhez öntünk 1 (egy) kg. mennyiséget, összekeverjük és kész a csávázó folyadék. Ebben a folyadékban mosnunk kell a búzát. E célra zsákvászonnal bélelt füzfakosarakat használunk, melyekbe 12—15 liter búzát öntünk. Egyik munkás megmenti a kosarat a folyadékban, a másik a benne levő magot két keze közt dörzsölve, jól megmossa a folyadékban. A felszínre kerülő léha és üszkös magvak kis szitával lemeritendők. A megmosott búza vékony rétegben kiterítendő megszáritás végett. Amint látjuk, ennél egyszerűbb eljárás alig képzelhető. Az oldat elkészítése semmiféle nehézségbe sem ütközik, hisz mindössze annyiból áll, hogy a pontosan lemért 300 liter vizbe bele öntjük a pontosan lemért 1 kg. formaiint (40 százalékos formaldehid) és a folyadékot megkeverjük. A most leirt csávázás teljes védelmet ad a kő- üszök ellen.
