Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-02 / 40. szám
2-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA október 2 A tengeritermés lefoglalása. A kormány 3611 — 1915. sz. a. rendeletet adott ki, | melylyel az 1915. évi tengeritermést zár alá helyezi. A rendelet intézkedéseit a következőkben ismertetjük: ■ i I. Zár alá vétel. 1. §. Minden termelő (részes, konvenciós) tenge- ; ritermése zár alá helyeztetik. 2. §. A termelő házi szükségletre szabadon használhat föl akkora mennyiséget, a mennyi az illető vi- J déken normális viszonyok között szükséges. Gazdasági 1 szükséglet címén a természetbeni járandóságok, a vető- ! mag és az állatállomány szükséglete vehető számításba, j Mezőgazdasági szeszfőzdében való földolgozásra a pénzügyminiszter szeptember 7-ikén kiadott 99.700. j számú rendelete és egyéb üzemekre a 10. .§, irányadó, i 3. §. A termésnek az előző szakaszban felsorolt szükségleteket meghaladó részét köteles a termelő a közigazgatási hatóság felszólítására közszükségleti cé- j lókra átengedni. Ha az igénybevett tengeri még nincs letörve, vagy morzsolva, erről, valamint eltartásáról és gondozásáról a birtokos köteles gondoskodni, a miért az átvételig métermázsánként és havonként 50 fillér, de legfeljebb 3 korona jár. Az emberi élelmezésre alkalmas készletekért a hatóságilag megszabott legmagasabb ár fizettetik. Morzsolatlan állapotban ennél 20 százalékkal kevesebb. Megromlott készlet át nem vehető, de ha ! azzal a törvényhatóság első tisztviselője rendelkezik, a minőségnek megfelelő, de legfeljebb a maximális ár 75 százaléka fizettetik. A készletek a Haditermény r.-t.- nak szolgáltatandók át, s a kijelölt vasúti vagy hajóállomásra való szállításról a termelő tartozik gondoskodni. A térítés a kijelölt állomásra történt szállításkor fizetendő. A ki termését nem jelenti be, elrejti, vagy e rendelkezéseket megszegi, két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható. 4. §. A termelő a közszükséglet céljaira igénybe nem vett mennyiséget csak az erre jogositottaknak (5—10. §.) adhatja el. A termelő nem szállíthatja el termését azon törvényhatóság területéről, a hol gazdasága van, kivéve ha a törvényhatóság első tisztviselőjének engedélyével máshol levő gazdaságában akarja raktározni, vagy felhasználni. Részesek, konvenciősok, vagy munkások elszállíthatják természetben kapott tengerijüket. A hol eddig is szokásban volt, a földmívelésügyi miniszter engedélyével el lehet piacokra szállítani a tengerit jogositottaknak való eladás céljából. A zár alá vétel a tengerinek végrehajtás utján való lefoglalását nem akadályozza. II. Vásárlás a vevőnek saját házi és gazdasági szükségletére. 5. §. A ki maga nem termelő vagy a kinek saját házi és gazdasági szükségletét saját termése nem fedezi, az 1916. évi április hó első napjáig jogosítva van saját házi és gazdasági szükségletére akár elővétellel, akár készáruvétellel, megbízottja ptján is, bármely termelőtől, bárhol tengerit vásárolni. 6. §. A mit ilyen célból vásárol és bármi okból nem használna fel, a hatóság engedélyével a vásárlásra jogosultaknak eladhatja. III. Vásárlás közélelmezési és egyéb közszükségleti, valamint továbbeladási és ipari célokra. 7. §. A közéleimezés biztosítása céljából a vármegyei és a városi törvényhatóságok, rendezett tanácsú városok, nagyobb ipari telepek, közlekedési és egyéb vállalatok, fogyasztási szövetkezetek, menheiyek, inter- nátusok, kórházak, gyógy-, büntető, javító, nevelő és egyéb közintézetek az 1916. évi április hó első napjáig a termelőktől elővétel vagy készáru vétel utján az 1915. évi termésből annyi tengerit vásárolhatnak, mint a mennyi tengeri az ellátandó személyek (lakosság, alkalmazottak, szövetkezeti tagok, ápoltak, növendékek, letartóztatottak stb.) házi és gazdasági szükségletére (2. §.) az 1916. évi tengeriíermés feíhasználhatásáig terjedő idő alatt előreláthatóiag szükséges lesz. A Hadi Termény részvénytársa^g és ennek bizományosai bárhol bármennyi tengerit vásárolhatnak. 8. §. A gazdasági egyesületek vetőmagot saját tagjaik részére megbízás alapján közvetlenül a termelőtől vásárolhatnak. A földmívelésügyi miniszter mezőgazdasági szövetkezeteknek az általa megállapítandó feltételek mellett megengedheti, hogy vetőmagvakat tovább- árusitás céljaira vásárolhassanak s egyúttal megállapíthatja azokat az árakat, a melyeket a vásárolt vetőmag továbbeladásánál felszámíthatnak. 9. §. Kereskedők (igy nevezetesen fogyasztási szövetkezetek is), ha tengeri adás-vételével eddig is foglalkoztak, annak a törvényhatóságnak a területén, a hol üzleti telepük van, a termelőktől tengerit továbbeladás céljaira is vásárolhatnak, de csak oly termelőtől, a kinek eladásra szánt tengeritermése legfeljebb száz métermázsát tesz ki. Az előbbi bekezdés alapján vásárolt tengerimennyiségeket a vevő csak az államnak vagy a Hadi Termény-részvénytársaságnak adhatja el. Tilos a jelen §. 1. bekezdése alapján vásárolt tengeriért az ott említett kereskedőnek (fogyasztási szövetkezetnek) a to- vábbeladásnál olyan árat felszámítani, a mely, habár a hatóságilag megállapított legmagasabb árat nem is haladja meg, mégis aránytalanul magasabb az általa a termelőnek fizetett árnál. A fogyasztási szövetkezeteknek az a joga, hogy a jelen rendelet 7. §-a értelmében
