Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-23 / 4. szám
január 23. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. Mi lehet a tárgya ma a gazdasági előadásoknak. Egyesületünk a múlt év novemaer havában felhívást intézett vármegyénk azon gazdáihoz, akik elismert szaktudásukkal, tekintélyükkel és a gazdasági ügyek iránt mindenkor tanúsított szociális meleg érdeklődésükkel hivatottnak bizonyultak arra, hogy a tervezett gazdasági előadások vezetői, rendezői legyenek s befolyásukat érvényesítsék oly célból, hogy azok az ügy érdemét megillető érdeklődés mellett folyanak le. Jóllehet, hogy annakidejében lapunk ezt közölte gazdaközönségünkkel, úgy vélem nem lesz felesleges újólag felvetni e kérdést és behatóan kifejteni azt, hogy milyen célt kíván szolgálni tulajdonképpen egyesületünk az említett előadások megtartásával. Az elmúlt években a Gazd. Egyesület által ren- j dezett téli gazdasági előadásoktól eltérőleg, melyeknek | tisztán az volt a célja, hogy az egyes gazdasági eljárásokat oktató modorban ismertesse gazdaközönségünk- kel, a jelen évben rendezendő előadásokon kizárólag aktuális kérdésekkel kívánunk foglalkozni. Megismertetni ; és megbeszélni óhajtjuk gazdáinkkal azon módokat és ’ eljárásokat, amelyek kivihetővé teszik azt, illetve lehető- j séget és alkalmat nyújtanak arra, hogy a háboruszülte j nehéz gazdasági viszonyokon legalább némileg könnyit- sünk és az idei éKtre normális átlag termést biztosítsunk. Hogy mily jelentőségű kérdés ez, talán felesleges is itt fejtegetni, hiszen szentül meg vagyok győződve arról, minden magyar gazda tudatában van teljes mértékben annak, hogy az idei év termésének biztosítása nem egyesek, hanem az egész ország létérdeke. Éppen ezért igen is nagyon fontos az, hogy az Egyesület közvetlen érintkezésbe lépve a. gazdákkal behatóan tájékozódjék mindazon tényezőkről, amelyek első pillanatra j talán legyőzhetetlen akadályokat látszanak gördíteni ki- I tűzött célunk elé, de melyek kétségí .-lenül elháríthatok, ha kellő időben megtesz Egyesületünk minden kivihe- tőt és tőle telhetőt. Mivel azonban az Egyesület előadóinak jelenleg nincs módjában, hogy az egész várme- j gyét beutazva, mindenütt közvetlen érintkezés utján nyerjenek tájékozódást és beszélhessenek meg minden aktuális kérdést, ezúton is kérjük azokat, akiket már külön is felhívott Egyesületünk arra, hogy ezen törekvé- ; sünkben bennünket támogassanak, lépjenek érintkezésbe j a gazdákkal és a legfontosabb szükségleteket kipuhatolva szíveskedjenek értesíteni az egyesületet azokról,— mert amint az orvos csak akkor gyógyíthat sikerrel, ha ismerve a kór minden tünetét, helyes diagnózist állapit meg - az Egyesület is csak úgy segíthet a fennforgó bajokon és úgy képviselheti teljes lelkiismeretességgel a gazdák érdekeit, ha minden irányban tájékozva van. A már felhívott gazdáknak, akik megfelelő népszerűségnek örvendenek és vezető szerepet visznek községükben .és annak környékén, módjukban áll ezt teljes l.elkiism.re- I tességgel végrehajtani és ismerve azon célt melyet Egyesületünk az idei gazdasági előadásokkal maga elé tűzött, felfogva ennek szükségességét és áthatva e közérdekű nemes törekvéstől, ily irányban maguk is rendezhetnek előadásokat, azok keretében tájékozódva közös megbeszélés utján a szükséges dolgokról. De lássuk melyek azok a kérdések, amelyeket legelsősorban szükséges tárgyalni, melyek azok a tényezők, amelyekre okvetlen szüksége van gazdáinknak ahoz, hogy gazdaságuk üzemében fennakadás ne álljon elő. Legelső sorban és legfőképpen vetőmagra van szüksége gazdáinknak, mert hiszen ennek hiányában a földek nagy része parlagon marad. Szükséges tehát feltétlenül ismernie az Egyesületnek azt a minimális I mennyiséget, amelyet nem nélkülözhetnek gazdáink, még- ! pedig szükséges ismernie lehetőleg pmtosan, mert j csakis igy fejtheti ki ezirányu .akcióját teljes lelkiismeretességgel és megfelelő pozitív eredménnyel. És e pontnál nem tartom feleslegesnek megjegyezni, hogy soha sem volt nagyobb szükség arra, mint ebben az évben j hogy gazdáink a legmesszebbmenő lelkiismeretességgel állapítsák meg azt a mennyiséget, amelyre okvetlen szükségük van, mert hiszen az állam ezt a feltétlen i szükséges menyiséget is kétségtelenül csupán nagy anya- j gi áldozatok árán tudhatja esetleg gazdáink rendelkezésére bocsájtani tehát hazafiui kötelességünk azon lenni, hogy | egyetlen fillérára vetőmaggal se kérjünk többet, mint amennyi nélkülözhetetlen. .A második és szinte hasonlóan fontos kérdés eldönteni, mely eszközök azok, amelyekkel a munkás kéz hiánya okozta nehézségeket le tudjuk küzdeni. És ez az a kérdés, ez a tényező az, amely feltétlenül szükségesé teszi, hogy az Egyesület előadásokat tartson, és ott ahová előadói nem juthatnak el, közvetett utón, vagyis I a vezető szerepet játszó gazdák segítségével fejtse ki ! akcióját. Ezt a kérdést sajnos nem lehet ridegen, számokkal, vagy írott sorokkal elintézni, hiszen az államnak nem ál! módjában a katonán? k behivottak helyébe más munkásokat állítani, itt tehát teljesen önmagunkra I vagyunk utalva s éppen ezért ennél a pontnál elengedhetetlen a közös megbeszélés, tanácskozás. Azonban csüggedésre, reményvesztésre ebben az esetben sincsen ok, mert egyetértéssel, jóakarattal, a helyes indítvány elfogadásával, okosabbak tanácsának megszivlelésé- ; vei ezen a bajon i^ lehet segíteni* , Természetesen nagyon nehéz és elhibázott dolog lenne — egy távol álló. szemlélőnek receptet adni, e baj orvoslására, mert a helyi viszonyok, szokások, igen fontos tényezők ilyen kérdés elbírálásánál. Annyit azonban szabad legyen kijelentenem, hogy szinte egyedüli mód a segítségre — ez esetben — a társulás, szövetkezés, ami talán nem is ütközik nagyobb akadályokba, hiszen az u. n. kaláka rendszer vármegyénkben amúgy T
