Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-21 / 34. szám
SZATMÁRI GAZDA augusztus 21. eszme cselekedte, az az eszme, a mely megtestesülvén az 0. K. H.-ben elsősorban virágzásra emelte magát a szövetkezeti eszmét, azután pedig felesleges erejét a most szükséges nemzeti munkába fektette igazi eredménnyel. Műtrágyázási közlemények. Közéig a vetés ideje. Alig végeztük az aratást, máris a jövő évi termés alapvető munkájára, az őszi vetés idejére kell gondolnunk, amely az idén a szokottnál is több nehézségbe fog ütközni, mert nincs elegendő igaerőnk, nincs csávázó anyagunk, nincs műtrágyánk. A hiányzó igaerő akadályait csak a meglevő anyag kitűnő gondozásával, dús takarmányozásával, s megkettő- : zött szorgalommal lehet leküzdeni. Kezdjük a vetést mennél korábban, s folytassuk a mig a föld keményre nem fagyott, mert csak igy lehet reményünk arra, hogy legalább ugyan annyit tudunk elvetni, mint a mennyit vetettünk tavaly, amikor még nagyobb igaerőnk volt. Az is nagy baj, hogy az idén nem igen áll rézgálic rendelkezésünkre, avagy csak olyan .drágán, hogy azt csávázásra felhasználni nem vagyunk képesek, pedig az idei gabonában igen sok az üszög, s még többre van ' kilátás a jövőre, ha pácolatlan magot vetünk. Szerencsére most hoztak forgalomba egy Antirpora vita nevű uj pácoló szert, amely közeli rokona a hazánkban is immár előnyösen ismert szőlő permetező anyagnak, a Perecidnak, s a melyről úgy külföldi mint hazai kísérletek megállapították, hogy 3 százalék oldata éppen olyan biztosan öli meg az üszög spórákat mint a rézgálic oldat, s a vetőmag csiraképességét legkevésbé sem befolyásolja károsan, sőt élénkebb tevékenységre, gyorsabb fejlődésre ösztönzi azt. Úgy tudjuk mindenütt beszerezhető a hol Perecidot árusítanak, s igy e tekintetben nem lesz hiány. A műtrágya azonban éppen kifogyóban van, s igy alig lesz még egynéhány száz vag- gonnal az országban, a mi bizony lényeges visszaesést fog okozni a termés átlagokban az ország némely vidékén, ezen azonban a háború befejeztéig semmiként i sem lehet segíteni, csak a sürgős megrendeléssel. Emelkedő termésátlagaink. A magy. kir. föld- mivelésügyi miniszter által kiadott hivatalos termésbecslésekből azt az örvendetes tényt állapíthatjuk meg, hogy az idén 45,970.000 mázsa búzánk termett a múlt évi 28,641.000 mázsával szemben. A különbség tehát több mint 17 millió mm. ami közei 700 millió korona értéket képvisel a termelő és eladó gazdák javára. Örvendetes továbbá, hogy az idei termésátlag jelentékeny emelkedése főleg a legjelentősebb búzatermő vidéken észlelhető és olyan területeken is, amelyeken a múltakban alig számbavehető emelkedést, sőt visszaesést észleltünk. A hazafias érzéstől áthatott, fokozódó törekvés és buzgalom a gazdálkodás terén is megteremtette tehát gyümölcseit. Idei búzatermésünk a következő emelkedéseket mutatja a tavalyihoz képest': Tavaly: Ezidén: Emel kedés : Duna-Tisza köze 4.79 6.37 3.58 mázsa Duna jobbpartja 6.51 8.26 1.75 n Tisza jobbpartja 4.73 6.64 1.91 Tisza balpartja 4.43 8.07 3.64 » Tisza-Marosszöge 4-43 8.18 3.75 » Királyhágón túl • 4.89 6.57 1.68 r> külön kell kiemelnünk Brassó, Hajdú, Sopron, Somogy, Békés, Csanád és Tolnamegyéket, mint olyan kiválóan gazdálkodó területeket, a hol az idei búzatermés a 9—10 mázsát is felülhaladta. Rá kell ez alkalommal mutatnunk egy kiválóan fontos jelenségre is mint olyanra, amelyre a m. kir. földművelésügyi miniszter már a tavalyi termésbecsléskor is rámutatott, hogy legjobb termést azok a területek hoztak, amelyeket kellően műtrágyáztak. Kétszeresen áll ez az idei termésre, mert honi műtrágya iparunk adatai szerint éppen a legnagyobb termésátlagokat adó megyék azok, amelyek aránylag legtöbb műtrágyát, főként szuperfoszfátot használtak ezidén is. Szolgáljon ez a döntő tény gazdaközönségünknek a jövőre is Útmutatóul! K. B. Munkaerő megtakarító a cséplésnél. A háborús állapotokat ki is kapcsolva, a mező- gazdasági üzem- az állandóan növekedő munkabérek és sok egyébb nehézség ellenére — csak akkor gazdaságos ha munkamegtakaritó gépeket is alkalmazunk. Mindenekelőtt a gőzcséplésnél nemcsak a lehető legnagyobb napi eredményt kell biztosítani, hanem a csép- lést végző gépeknek olyanoknak kell lenni, hogy a lehető legkevesebb kezelőszemélyzettel nagy mennyiség is feldolgozható legyen, hiszen némely helyen a munkások beszerzésének akadályai még érezhetőbbek, mint a magas munkabérek dacára a hadifogolymunkaerőnek. A nagy napi teljesítmény kiváló nagy rázó- és szitafelületekkel bíró cséplőgépeket igényel, ma igy te- i hát igen hossu, nagy gépeket. Az ilyen gépek szélessé- í gük és nagy súlyúk miatt a szántóföldeken vonóálla- j tokkal nehezen továbbíthatók. Minthogy pedig a nagy i cséplőgépek meghajtására elég erős és megfelelően ! nagy és nehéz hajtógépekre is van szükségünk, ezeknek szállítása is sok nehézséget és időveszteséget okoz. E bajok megszűnnek s a gőzcséplésnél bevált újabb szerkezetű utimozdznyokat használunk. A cséplésnek egyik helyen való befejezése után, anélkül, hogy az amúgy is megfogyott vonóállatokra s azoknak lassú és j időtrabló munkájára kellene várni, az utimozdony nagy ‘ vonóerejénél fogva a cséplőgép, a szalmasajtó és egyébb