Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-21 / 34. szám

VII. évfolyam.

Szaímár, 1915. augusztus 21. y

34. szám

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP.

A SZATMÁRMEGYEÍ GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA.

A SZATMÁRMEGYEÍ LÓVERSENY-EGYLET,

AZ ÉSZAKKELETE VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE.

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON.

Előfizetési ára:

Laptulajdonos:

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

évre . .................6 korona.

FI

) évre.............................3 „

"-'egyed évre..........................1*50 „

ä Sza

tmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai íagdíjílletmény ellenében díjmentesen kapják.

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület.

Lapvezérlő bizottság:

Böszörményi Emil dr.

Sartha Kálmán Domahidy István

Cholnoky ímre HethJ György.

Szaftnál*, Deák-tér 23. szám,

hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldali! érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissza.

Iníerurbán-telefon 217. sz.

Az ország sebeinek gyógyítása.

Szép Magyarország áldott testét, melyből fakad az élet, sebek boritják, A sebeket az ádáz ellenség ütötte rajta, mikor a Kárpátok harcban sokat szenvedett vidékein virágzó falvakat égetett fel, lőtt romba, azzal a rideg kegyetlenséggel, a minőre a letűnt századok nem mutatnak példát, pedig akkor nem volt ekkora iskolája a humanizmusnak, mint ma.

Ezeket az elpusztult falvakat felépíteni nemzeti kötelesség és egyúttal nemzeti szükség. Kötelesség, mert érettünk véreztek, érettünk pusztultak vagyonaikban a mi véreink fent a Kárpátok mentén, nemzeti szükség, mert a munkának, a művelődésnek, ennyi pusztult tűzhelye, mini sivár terület olyan eltolódásokat idézne elő gazdasági és társadalmi életünkben, a melyek még nehezebbé tennék a háború után a rendezett állapotokhoz való visszatérést. Ott, a honnan az ellenséges betörés és a vele járó dulás megsemmisítette a falvakat, építkezni kell, mert ha ezt az állam elmulasztja és ebben neki a társadalom nem segit, gazdaságilag vagy teljesen hasznavehetetlen, vagy pedig olyan területek támadnak, a melyek igen jók lesznek egyesek, a merész vállalkozók hirtelen gazdagodására és arra, hogy az otthonából, tulajdonából kivert birtokos nép örök életig a mások rabszolgája legyen. Az országnak ezen vérző sebeit okos, tervszerű gyógyítással behegeszteni első sorban gazdasági szükség, mert azt az óriási területet vissza kell adni annak a művelési módnak, a mely azt termő erejében tartotta immár évszázadok óta. Itt sokkal nagyobb kérdésről van szó, mint a minőnek az az első pillanatra feltűnik, ezeknek az elpusztított falvaknak a rekonstrukciójában benne van tulajdonképen az ország gazdasági egyensúlyozása, mert ha egyszer olyan darab földön akad meg a gazdasági élet, mint a minőnek falvait ellenségeink megrongálták, vagy pedig éppen kitöröltek az ország térképéről, annak felette súlyos következményei nem maradnak ott elszigetelve, hanem átterjednek a messze területekre is.

Teljesen biztos reményünk van arra, hogy fe! is épülnek azok a falvak, mert megmozdult az állam ‘mellett a társadalom is és a legbiztatóbb tünet, a mi eddig mutatkozik az, hogy ebben a nagy nemzeti érdekben a városokon kívül zászlót bontott Magyarország kisgazda társadalma, a mely az Országos Központi Hitelszövetkezet vezetése alatt a hadisegéíyezés és a hadikölcsönök terén adott létezéséről fényes, ennek a nemzetnek történetében el nem halványulható tanúbizonyságot, a miben még a távoli jövőre nézve is biztató jelek tűnnek fel.

A magyar társadalom kiépitése jelentkezik az 0. K. H. immár többszörös részvételében a nemzeti munkában. Ennek a magyar társadalomnak az a tagozata jelent meg a nemzeti munkában, a melyről senki, soha nem álmodott. Megjelent teljesen szervezetten, munkára és áldozatra készen, úgy, mintha az államisággal volna egyidős, pedig csak most született és azonnal dicsőséges nagy próbára jelent meg nemzetének szine előtt. Mindezt a szövetkezeti