Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-23 / 4. szám

VII. évfolyam. Szatmár, 1915. január 23. ________________4. szám.

KÖ

Z- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP.

A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJÁN

A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET,

AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. %

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON.

Előfizetési ára :

E > évre.............................6 korona.

Eel évre.............................3 „

Ne

gyed évre........................1'50 „

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai tagdijilletuiény ellenében díjmentesen kapják.

"Laptulajdonos:

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület.

Lapvezérlő bizottság :

Böszörményi Emil dr.

Bartha Kálmán Domahidy István

Cholnoky Imre Pethő György.

Szerkesztősig és kiadóhivatal: Szatmár, Deák-tér 23. szám,

hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissz/.

Interurbán-telefon 217. sz.

Felkérjük egyesületünk tagjait szíveskedjenek úgy a folyó, mint a hátrálékos tagdíjakat befizetni. Egyesületünk a mai nehéz viszonyok mellett még nagyobb áldozatok árán képes csak működését — melyre a nyomasztó gazdasági viszonyok miatt fokozottabb szükség van — fenntartani; ezenkívül egyes jelentékeny jövedelmi források éppen a háborít okozta körülmények miatt vagy kevesbedtek, vagy egészen megszűntek, igy tehát a tagdijak rendes befolyására feltétlen szükségünk van. Tagdíjakat kérjük: Szatmármegyei Gazdasági Egyesület pénztára Szatmár, Szatmárvármegyei takarékpénztár címre küldeni.

Cukorrépa és gabona.

Az áldott és iinmár újabban magyar vérrel ismét megszentelt magyar föld két terméke került szembe egymással azon az országos értekezleten, melyet az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kezdésére a napokban tartottak meg a székes fővárosban. A gabona és a cukorrépa állottak szemben, két terméke a magyar gazdának, a mely békés idők folyamatán egyformán segítik boldogulásában a magyar gazdát. Ma pedig, mikor a gazdasági esélyek nemcsak az időjárástól függenek, hanem egy világháború bizonytalan tartama, kétségtelennek tartott, de mégis nagy gondot adó eshetősége lebeg felettünk, a magyar gazda úgy van ezzel a két szivéhez nőtt termékével, mint a magyar klassi- kustól megénekelt Pókayné az ő fiaival.

Melyiket szeresse, melyiket védje? A cukorrépa bele van illesztve a magyar mezőgazdasági kultúrába, benne van a termelő gazda számadásában, benne van annak a termékének állami költségvetésben, a feldolgozás bele van helyezve ez ország-df>ari szerv^fitéhen.^a...gazda és gyáros együttes munkájának eredménye pedig bennefoglaltatik az ország küzvagyonoso- dásában mint igen jelentékeny tényező.

A tanácskozáson, melyen igazán képviselve volt az ország minden része, gazdasági tagozata a mérleg nyelve a gabona felé dőlt. Nagy része van ebben Rubinek Gyulának, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatójának, a ki egy rövidre vont előadói beszédben úgy állította fel ezt a nehéz és annyi érdeket érintő kérdést, hogy megszülethetett a gazdák akara-: tának a teljes kifejezése abban, hogy igenis a cukorrépa termelést meg kell szorítani, mert a megszorítás nemzeti érdek. Ez pedig ma a legfőbb érdek. I

A gazdák egyértelmű megállapodása szerint a cukorrépa termesztés korlátoztatni fog még pedig nemzeti nagy érdekből.

Az a terület, a melyet csendes időkben elfoglalt a cukorrépa, adván biztos jövedelmet ä gazdának ma kell a gabonának. Jól jegyezzük meg a gabonának. Annak a mezőgazdasági terméknek, a minek a kellő mennyiségű kitermesztésétől függ ennek az országnak a megélhetése ezekben a bizonytalan időkben, a mikor igazán semmiről sem vagyunk biztosak, csak ma-