Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-17 / 29. szám

julius 17.

SZATMÁRI GAZDA

3-ik oldal.

az Országos Magyar Gazdasági Egyesület előterjesztésére a fogházak és a börtönök erre alkalmas foglyaival is segíteni a gazdák súlyos helyzetén. Remélhető, hogy ezek segélyével és helyes munkabeosztással el fogjuk végezhetni a nyári és őszi munkálatokat. Tekintettel pedig arra a körülményre, hogy igáserőnk is nagyon megapadt, a munkabeosztás akkor lesz helyes ha aratás után azonnal megkezdjük ősziek alá a szántást, s egyidejűleg a műtrágya kiszórását is ott, hol a gazda kellő előrelátással gondoskodott a maga szuperfoszfát készleteinek időben való megrendeléséről. A vasúti szállítási nehézségek közismertek, s igy a műtrágyázás oly hasznos keresztülviteléről csakis az a gazda lesz képes kellő időben gondoskodni, a ki sietett szuperfoszfátját a már amúgy is csekély mennyiségben rendelkezésre álló készletekből beszerezni. Azok a foglyok tehát, a kik az aratás és a cséplés munkálatainál segítségünkre lesznek, kétségtelenül hasznos szolgálatot tehetnek gazdaközönségünknek azáltal is, hogy a műtrágya amúgy is oly egyszerű eiszórásának munkálatát is elvégzik;

goitattak, azonnal szabadságoltassa. Kivéve a gyárakban és üzemekben nélkülözhetetlen egyéneket, nemkülönben azokat, kik mint fegyvermesierek a fegyvergyárban avagy a csapatoknál alkalmaztatnak és mint ilyenek helyettesítés hiányában nélkülözhetetlenek.

Azok a mezőgazdasági gépészek, fűtők és motor- cséplőgépkezelők, akik menetszázadba osztattak be, föltétlenül felváltandók és azonnal szabadságolandók.

A félreértések kikerülése végett egyidejűleg elrendelem, hogy a szabadságolási igazolványba jegyeztessék be, hogy a szabadság mezőgazdasági gépek (cséplő-, arató-, kaszálógépek és gőz- és motoros szántógépek) javítására és kezelésére engedélyeztetik.

Műtrágyázási közlemények.

Gyümölcs és zöldségtermékeink fölöslegének értékesítése. Gyümölcs- és zöldségfélékben is országszerte bőséges termésünk van az idén úgy, hogy kivált a kissé selejtesebb árut, vagy a nagy tömegeket a szakadatlan vasúti szállítási nehézségek miatt nem is vagyunk képesek mindenütt az alkalmas piacokra vetni. De az a veszedelem is fenyegethet, hogy egyes nyárvégi járványos betegségek akadályozhatják a gyümölcs-, sőt egyes zöldségfélék fogyasztását is (zöld saláta, uborka, stb.) Hogy tehát a termelő a mai amúgy is súlyos viszonyok között ne károsodjon e téren sem, legajánlatosabb a fölös gyümölcs és zöldségtermékeket idejében valamelyik konservgyárnak felajánlani, ahol pedig ezt a szállítási viszonyok, vagy egyéb akadályok lehetetlenné tennék, ott a termelők maguk is igyekezzenek aszalás, szárítás, befőzés, egyszóval megfelelő konserválási módok felhasználásával minden olyan zöldséget és gyümölcsöt télire eltenni, a mit frissen nem értékesíthettek. Ezek a konservált dolgok bárminő formában is áltak az elmúlt télen is rendelkezésre, a katonaság ellátása terén igen jó szolgálatot tettek, s jó jövedelmet hajtottak a termelőknek. El nem mulaszthatjuk itt kiemelni azt a körülményt, hogy az idei zöldség és gyümölcstermések eredményei is rendszerint ott voltak a legdusabbak, a hol a termelők műtrágyákat, nevezetesen szuperfoszfátot használtak. Ezeknek a kertészetben és gyümölcsészetben való részletes alkalmazási módjairól bármelyik gazdasági egyesület vagy gazdasági szaklap szívesen ad útbaigazítást.

A műtrágyázási munkálatok elvégzése az aratás után. A gazdasági munkaerő tekintetében szembeötlő hiány van országszerte úgy az aratás, mint a cséplés és az őszi vetések előkészítése terén is. Ennek tudatában igyekezett a kormány a földmivelő és gépész szakmabeli katonák szabadságolásával, a katonai fogolytáborok fogolyszemélyzetének segítségül vételével,

tudvalevő dolog, hogy a szuperfoszfát is akkor fogja hatását legtökéletesebben kifejteni ha korábban lesz kiszórva, s igy minél több ideje marad a kellő feloldódásra.

Javítsuk homokos területeinket zöldtrágyázással. Az a néhány millió holdnyi homokterület a melyen hazánkban gazdálkodnak, a rendkívül csekély állatállomány miatt eddig is gyengébb terméseket adott, a jövőben pedig, a háború befejeztével, tehát az eddigi állomány megapadásával még csekélyebb terméseredményre lehet számítani, ha csak nem sietünk a kedvezőtlen állapotokon segíteni. A homokterületeken gazdálkodók gyenge termésének oka nagyrészt abbban leli magyarázatát, hogy a homokon a gazdák eddig nem voltak képesek elég takarmányt termelni. Mihelyt azonban a homokterületeket a ma már rendelkezésünkre álló módokkal és eszközökkel bővebben termővé alakítjuk, a kérdés máris megoldottnak tekinthető. A módszer pedig nem egyébb mint a németeknél már évtizedek óta bevált zöldtrágyázás bevezetése. A zöldtrágyázás ugyanis nemcsak teievénnyel gazdagítja a földet, hanem a növények táplálkozására oly annyira fontos nitrogént köt le a levegőből és visz be a talajba. A zöldtrágyául szolgáló növények közül legmegfelelőbbek a fehérvirágu laposmagu csillagfürt, a szöszös bükköny, a homoki borsó, a lóbab, a sárga virágú lucerna és biborhere. E növények valamennyien mélyen gyökereznek, tehát a talajok mélyebb rétegeit is képesek az annyira becses nitrogénnal gazdagitani. A zöldtrágyanövények azonban csak nitrogénnel gazdagítják a foszforsav és káliban is szegény homoktalajt, miért foszforsav és káliszükségletüket műtrágyával kell pótolni, még pedig minden második-harmadik évben a zöldtrágyanövény alá keil k. hyldenként két-három mm. káliszuperfoszfátot alkalmaz-