Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-17 / 29. szám

julius 17.

SZATMÁRI GAZDA

5-ik oldal.

Követésre méltó példa. A Kisjenői Főherceg Uradalom Haszonbérlete Részvénytársaság Libits Adolf főhercegi jószágkormányzó elnökletével tartott igazgató- sági ülésen elhatározta, hogy a társaság által bérelt -kisjenői uradalomból 1000 kát. hold mezőgazdasági területet bocsát háborúban megrokkant mezőgazdasági munkások rendelkezésére. A társaság ezt az 1000 holdat a mely egyforma minőségű termő szántóföld, 100 egyenként 10 kát. holdas parcellára osztja fel és egy- egy telephelyet feles kezelésre 15 évi időtartamra kiad egy-egy családos mezőgazdasági munkásnak, aki a háború folytán oly mértékben rokkant meg, hogy alkalmazásra többé nem számíthatna. Minthogy természetesen egészen vagyontalan emberek jönnek számba, akik a gazdálkodás megindításához szükséges gazdasági felszerelés és a lakóház építéséhez szükséges anyag fölött sem rendelkeznek, ennélfogva a Társaság a lakóház és istálló megépítéséhez szükséges építési anyagokat, a szükséges holt felszerelést és minden egyes telepesnek két tehenet enged át úgy, hogy a 15 év elteltével az átengedett felszerelés befektetéséhez szükséges tőkét mint a háború által okozott nyomor enyhítésére szolgáló adományt a Magyar Telepitő és Parcellázó Bank Részvénytársaság bocsájtja a haszonbérlő részvénytársaság rendelkezésére.

Felhívjuk azon gazdáinkat, kik egyesületünk titkári hivatalánál vasvillákat rendeltek s azokat még nem vették át, szíveskedjenek az átvétel iránt sürgősen intézkedni.

A szállítási igazolványok. A kormány közelebb kiadott rendeletében a kétszeresre, zabra, száraz babra, borsóra és lencsére is kiterjeszti a szállítási igazolványokról hozott régebbi rendelkezéseit. A Hadi Terményrészvénytársaság címére szóló vagy általa feladott küldemények szállítási igazolványait az Országos Gazdasági Bizottság állítja ki. A minisztériumok e rendeletet kiterjeszthetik a fennálló rendelkezésekben nem említett mezőgazdasági terményekre, termékekre és cikkekre is. E rendelet hatálya Horvát-Szlavonországokra is kiterjed.

Hadseregszállitók gyapjubeszerzési központja.

Az osztrák Woll-Zentrlale mintájára a magyar és osztrák textilipari, hadseregszállitó konzorcium kebelébe tartozó posztágyárosok központi irodát létesítettek, mely Budapesten már meg is kezdte működését. A központ neve: Az osztrák és magyar katonaposztó szállítók gyapjubevásárlási központja, célja: a gyapjubeszerzések központi eszközlése és a beszerzett mennyiségnek az egyes szállítások mérve szerint való arányos szétosztása. A visszaélések meggátlása céljából ezentúl a vidéken megvásárolt gyapjút csakis a Központ által szignált és kereskedelmi minisztérium által láttamozott bizonylat segélyével lehet felszállitani. A központi iroda felett, mely a hadügyminisztérium és a kereskedelmi minisztérium ellenőrzése mellett alakult meg, hetenkint

a konzorciumnak más-más tagja gyakorolja a belső felügyeletet.

Bánjunk jól az arató hadifoglyokkal. A Hadifoglyokat Gyámolitó és Tudósitó Hivatal nevében Darányi Ignác elnök a következő kérelmet intézi a gazdaközönséghez : Társadalmunk a hadifoglyokkal szemben eddig is a humanitás álláspontjára helyezkedett s tőle telhetőleg igyekezett az ütött sebeket gyógyítani, a foglyok létét legalább is türhetővé tenni. Most azonban ebben az irányban uj feladatok előtt állunk. Az aratási munkálatokhoz gazdáink nagyobb tömegekben veszik igénybe a hadifoglyok munkáját. Velük közelebbi érintkezésbe kerülnek és mig egyrészt az okos számítás is reábirhat bennünket arra, hogy a hadifoglyokkal kíméletesen, sőt jól bánjunk, másrészt most lesz igazán alkalma társadalmunknak közvetlenül és gyakorlatilag is megmutatni, hogy mennyire hatották át azt az emberiesség nemes érzelmei. Mtdőn magunk részéről eddig is foglalkozván a hadifoglyok helyzetének enyhítésével, az eddigi tapasztalatok alapján bizalommal és melegséggel fordulunk közönségünkhöz, kérve, hogy a hadifoglyokkal emberiesen és jóakarattal bánjék, másrészt rá kell mutatnunk arra, hogy ha mindjárt nem egy csalódásban volt is részünk, nem teszünk le a reményről, hogy a tőlünk hadifogságba kerültek érdekeit szolgáljuk, amikor a kezeink közt levő hadifoglyokkal kifogástalanul bánunk, mert ez esetben annál inkább várhatjuk és igy igényelhetjük, hogy a jó tettért jót várj elvénél fogva hazájuktól elszakadt, fogságba került fiaink hasonló sorsban fognak részesülni. Kérjük tehát mindazokat, akiknek módjában áll, hogy ezen nemes cél érdekében ne csak maguk tegyenek meg minden lehetőt, hanem igyekezzenek oda is hatni, hogy társadalmunkban hatóerő gyanánt jusson kifejezésre az a jóakarat, mely a szerencsétlenül jártakkal szemben közös kötelességünk.

Rendelet a bőrökről. A hivatalos lap kormányrendeletet közöl a nyers marha- és lóbőrökért, valamint a kész marha- és lóbőrökért követelhető legmagasabb árak újabb megállapításáról, továbbá a nyers marha- és lóbőrök forgalomba hozataláról. A rendelet első része az egyes bőrök maximális árait állapítja meg, a másik része a nyers marha és lóbőrök forgalomba hozatalának részleteit ismerteti. A kormány ugyancsak rendeletet bocsátott ki, mely megtiltja a bőrök mesterséges nehezítését. A rendelet szerint tilos a bőröket olyan anyagokkal nehezíteni, melyik sem a cserzéshez, sem a bőr további kidolgozásához nem szükségesek. A bőrt cserzőanyagokkal vagy zsiradékokkal tulteltteni szintén tilos. A már gyártás vagy kidolgozás alatt álló, nehezített bőröket augusztus 31-ig. szabad még kikészíteni, melyet e napon túl folytatni, nem szabad. Szeptember 1-től kezdve minden bőrgyáros (tímár) köteles feltüntetni a bőrdarabokon, hogy az áru nincs nehe :itve. A rendelet, mely-