Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-12 / 24. szám

6-ik oldal.

SZATMÁRI GAZDA

junius 12.

kell, hogy a zsizsik a megrostált gabonába ismét visz- sza ne húzódhassák. Minthogy pedig a megrostált gabonában a rostálás dacára egy-két zsizsik még bent maradhat, azért szükséges, hogy a kirostált és garmadába hányt gabona felülete, de leginkább a fallal érintkező része, rongyokkal vagy — ha rendelkezésre állanak — juhbőrös bundákkal, len- vagy kenderkóccal betakartassék, melyekbe a garmadából menekvő zsizsik belehuzódik. Az ilyen helyen meghúzódott zsizsiket azután 7—8 óra, de legkésőbben egy nap múlva zsákos- tól-rongyostól együtt a magtárból kikel venni és olyan helyen kirázni, ahol az összeseperhető és tűzben vagy forró vízben megsemmisíthető. Ez az utóbbi eljárás (lapátolás és zsákkal való betakarítás) megismétiendő 5—6-szor, mig a gabona teljesen meg nem tisztul. Azután pedig, mint a tiszta gabona, hetenként csak egyszer lapátolandó.

Hogy pedig a gabonazsizsik magtár! csapássá ne váljék, legfőbb szabály az, hogy a magtár gyakran szellőztessék és mindig a legnagyobb tisztaságban tartassák.

Ismeretlen helyről, vagy gazdaságból érkező gabona vagy gabonaszállitáshoz való zsák, magtárba csak akkor vihető be, ha abban gabonazsizsik nincs.

A magtárt, vagy zsizsikes gabonát mérgekkel fertőtleníteni nem szabad.

A gabonazsizsiket (Calandra granaria), nem szabad összetéveszteni a lencse- vagy borsózsizsikke! (Bruchus lentis, Br. pisorum vagy Mylabris lentis, M. pisorum s más fajok). Ez utóbbi csak a hüvelyes vetemények magvaiban él, melyeket már a mezőn fejlődésük elején fertőz meg; gabonafélékben nem él. Ellenben a gabonazsizsik csak a gabonafélékben él, ezeket csak a magtárakban lepi el, de hüvelyesek magvaiba nem megy be.

Különfélék.

Gyógynövények gyűjtése és termesztése. A háború okozta gazdasági viszonyok igen sok itthon meg- termő gyógynövény és gyógyszer árának az emelkedését is előidézték. Ausztriában már évekkel ezelőtt alakult egy bizottság, amely a gyógynövények termelésének állami előmozdítását tűzte ki célul és ez a bizottság most fölhívást tett közzé a gyűjtésre és a termesztésre. A fölhívás külön megemliti, hogy egyes gyógynövények termesztése milyen gazdaságos dolog és hogy olyan kisebb földparcellákban, amelyek más célra alig j^sználhatók föl, erre a célra igen alkalmasak. A mályva, a különböző fodormenták, a gyűszűvirág (digitalis), a sisakvirág, a rebarbara, a kosbor, mind olyan gyógynövények, amelyeknek a termesztése nagyon kifizetődik. Ugyancsak jövedelmei hajt a gyógynövények szedése is, amelyeket most igen jó áron lehet értékesíteni. A Magyarországi Gyógyszerész-Testület ezt a fölhívást szintén ki fogja bocsátani.

Kettős termelés a dohányföldeken. A Dohányjövedéki Központi Igazgatóság az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közbenjárására, tekintettel a háborús viszonyokra kivételesen megengedte, hogy ez évben a dohány között más alacsonyabb növésű és korai érésű növények és pedig korai burgonya, bokor- vagy gyalogbab is termeltessék, azzal a kikötéssel azonban, hogy az egyes dohánytermesztők ezt a kedvezményt dohánytermesztési engedélyüknek caak egyötödrészén vehetik igénybe. Minthogy e mellett elsőrendű érdek, hogy az országos dohánytermés mennyiségi hozama is kellőképen biztosittassék, a Központi Igazgatóság a közöttes termést ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a dohánytermesztők az eddigi sor- és nö- vényíávoiságot kötelesek betartani.

Gyapjukészletek bejelentése. A kormány rendeletet adott ki, amely szerint mindazok, akik még fel nem dolgozott vagy feldoigozás alatt nem álló gyapjút a magyar szent korona országaiban saját vagy idegen helyiségben készletben vagy más részére őrizetben tartatnak, kötelesek ezeket a készleteket az 1915. évi május hó 20. napján volt állapot szerint, az 1915. évi junius hó 1. és 15. napján volt állapot szerint, az 1915. évi julius hónaptól kezdve pedig minden hónapban a hónap első napján volt állapot szerint legkésőbb mindig az illető naptól számított nyolc napon belül a hatóságnak bejelenteni. Gyapjutermelők és gyapjukeres- kedők az első bejelentés alkalmával azt is kötelesek bejelenteni, hogy a folyó évi nyírásból eredő gyapjúból ezen első bejelentésükig minő mennyiségeket és kinek (mely kereskedőnek, gyárnak) szállítottak, a későbbi bejelentések alkalmával pedig kötelesek bejelenteni, hogy az előző bejelentés óta mily mennyiséget szállítottak és kinek (kereskedő, gyár). A bejelentési kötelezettség nem terjed ki azokra a készletekre, amelyekre a birtokosnak saját házi szükségletére vagy általában háziipari célokra szüksége van, valamint nem terjed ki a dög-, tímár-, szűcs- és műgyapjura, továbbá a gyapjuhulladékokra sem. Aki nem jelenti be a gyapjukészletét, vagy nem megfelelően jelenti be, két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A rendelet hatálya kiterjed a magyar szent korona országainak egész területére. Horvát-Szlavonországokban azonban a bejelentési kötelezettség végrehajtása céljából szükséges intézkedéseket a bán teszi meg.

A marha- és lóbőrök árának maximálása. Folyó évi május hó 28. napjától kezdve a kormány a nyers és kész marha- vagy lóbőr legmagasabb árát meghatározta. Ez egy árjegyzék alapján történik, amelyet a hivatalos lap közölt s amely minden olyan kereskedésben, ahol bőrt árusítanak, könnyen látható helyen kifüggesztendő; egyébként pedig a községházánál meg-