Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-12 / 24. szám

SZATMÁRI GAZDA

T-Ü* otdaí

tekinthető. Aki a legmagasabb árnál többet követei, kihágásért két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fog sujtatni.

A lisztkeverés uj rendje. A miniszterelnök 1800—1915. M. E. szám alatt rendeletet adott ki az 1113—1915. M. E. számú rendeletben a búza kiőrlésére, valamint a búza- és rozslisztnek kenyérlisztpótló anyagokkal való keverésére történt intézkedés kiegészítésére. 2 szerint a kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszterre! és a földmiVelésügyi miniszterre!, Hor- vát-Sziavonországra a bánnal egyetértőén megokolt esetekben eltérést engedelmezhet ama szabálytól, amelyet a közfogyasztásra szánt búza-, rozs-, árpa- és tengeriliszt előállításának és torgalombahozatalának szabályozásáról 1915. március 30.-án 1113—1915. M. E. szám alatt kiadott rendelet 2, szakasza a búza kiőrlésére nezve, valamint azoktól, amelyeket az idézett rendelet 4. szakasza az ott fölsorolt búzaliszt és a rozsliszt te- íekintetében a kenyérlisztpótló anyagokkal való kev.rés módja és mértéke tekintetében megállapít. Az idézett rendelet 4. szakaszának 2. bekezdésében foglalt rendelkezés érvényét veszti. Annak a búzalisztnek az árát, amelyet a búza kiőriesére nézve az 1. szakasz szerint •erigedelmezett eltérés alapján az 1173—1915. M. E. számú rendeletben meghatározott minőségtől eltérő uj minőségben állítanak elő, a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg.

Erdősítési és csemeienevelési jutalmak. Ghil- iány Imre báró földmivelésügyi miniszter az erdősítéseket teljesítő birtokosok részére részben készpénzben ■és részben dísztárgyakban összesen tizenegy nagy jutalmat, tiz elsőrendű és kilenc másodrendű elismerő jutalmat tűzött ki 1000 koronától 2000 koronáig terjedő értékben. A csemetekerteket telepitő és fentartó birtokosok részére pedig összesen tizenöt elismerő jutalmat 300 koronától 100 koronáig terjedő értékben. A jutalmak nagyobb része készpénzben, kisebb fele pedig dísztárgyakban adatik ki.

tengeri és hüvelyesek gondozása. A kalászosokon és a burgonyán kívül igen nagy jelentősége van ezidén a tengeri és hüvelyesek termesztésének. E növények termesztésénél első sóiban arra ügyeljünk hogy legalább is 180—200 kg. szuper foszfáttal gazdagított földbe kerüljenek azok, ezenfelül pedig a tengerinél arra is vigyázzunk, hogy földje el ne gőomosodjon. Mindig a jól megszáradt főidet kell a tengerinél is megkapálnunk. A cső termésen kívül a tengerinek meg van az az előnye, hogy szára, de a csövek csutkája is takarmányt ad, amit a nem szűnő takarmánydrágaság mellett kellően felhasználhatunk. Hüvelyesek sorából a bab, a borsó és a lencse is nagyon keresett áru lesz. Ajánlatos, hogy a babot egymagában is és csak egyfajtából ültessünk, tehát ne keverjünk össze több félét. A borsótermelést azért sem szabad elhanyagolni, mert a mar élelemszük világban már junius végére kereseti és jó

áru tápszer anyagot szolgáltat. Megmunkálása nem sok dolgot ád, min nitrogéngyüjtő nyövény a talajt is javítja. Végül a kerteket, üres telket és felhagyott szőlőket is miveljük meg alkalmas termékek beültetésével, hogy igy az élelmiszükség állapotain minden kitelhető erővel segíteni tudjunk.

Cserebogár a sertések és baromfiak etetésér.. Weiser István az állat-élettani állomás jeles tudósa kimutatta, hogy a nyers cserebogár mint takar- máoy, 12.4 százaléka emészthető fehérjét, 19 százalék keményitőértéket képvisel. A szárított cserebogár 14.4 százalék víztartalom mellett 34 százalék emészthető fehérjét és 53 százalék keményitőértéket képvisel, míg a buzakorpán 10 százalék emészthető fehérje és 48 százalék keméryitőérték található 100 kg.-monként. Most, a szűk takarmányviszonyok között nem is igen gondolhatunk arra, hogy az összegyűjtött cserebogarat trágyának használjuk fel, mert ez pazarlás volna. Az idén fölösleges cserebogárszáritásról beszélni, mert szinte rá vagyunk utalva a frissen történő föletetésre. A cserebogarat a sertés és a baromfi fogyasztja haszonnal Legcélszerűbb í.U'gonyapároióban vagy mosóüstben gőzzel megölni, aztán lehűtve frítakarmányozni. A cserebogarat legcélszerűbb a kora réggé i órákbzn a fákról lerázni és zsákba gyűjteni. Az abauji tapasztalatok szerint, három cserebogár gyűjtő (úgy, hogy egy rázza a fát és keltő szedi) a reggeli 2—3 óra alatt átlagban 70—120 kg.-mot gyűjtött. Tekintve a cserebogár tápértékét és takarmányozási értékét, 7—12 koronát jelent ez a munka. A cserebogár rajzása két hét a legrövidebb idő, de elta* 5—8 hétig is.

Az állatok vérszegénysége. Régi tapasztalat, hogy a sötét istálló a zsirképződést elősegíti s ezért a hizlalásnál az állatokat sötét ista lókba zárják. Ott azonban, ahol állatnevelésre fordítják a gondot és jó igás- áilatokra akarnak szert tenni vagy jól tejelőíeheneket akarnak, ott a sötét istálló nagyon- hátrányossá válik, mert az illető állatoknál vérszegénységet idéz elő. Amint a növénynél is szükséges a sok világosság és világosság nélkül sápedtakká válnak, éppen úgy van ez az állatoknál is. Ha tehát edzett neveíést akarunk jól tejelő tehenet, vagy erős igásállatot, úgy sötét istállö nem alkalmatos és céljainkat nem fogjuk elérni.

Vármegyénk illafe^észsége múlt héttel szemben változást nem mutat.

Miképen növeljük a sertések étvágyát? Egy takarmányozó dézsát, pi>lit sós zabbal kel! félig megfő teni és pedig oly arányban, hogy egy liter zabra l ét evőkanál só jusson. Ezután meleg vízzel töltjük tele a dézsát és egy zsákkal az egészet befedjük. Körülbelül 12 óra múlva a zab tele itta magát a sós vizze- és alapos feíkavarás után az e^eség készen van. Ezt az eleséget rendkívül jóízűen fogyasztják ei a sértések s igy másodszori etetés után az étvágy szemmel láthatólag növekszik.