Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-12 / 24. szám
2-ik oidal fcZATMÁttl GAZDA junius 12 Minisztérium jelentése a vetések állásáról 1915. évi május 24—27-én Május hó második felében a hőmérséklet továbbra is oly ingadozó maradt, mint az előző két héten volt. A hó 16—17-ike közötti éjjel az északi hegyes vidékeken gyenge éjjeli fagyok jártak. Majd fokozatosan emelkedett a hőmérséklet, de 23-ika után ismét erősen csökkent, úgy, hogy az északi hegyes vidékeken a minimum 2 C fokra sülyedt, nappal azonban 25—26 C fokra emelkedett. Az erős éjjeli lehűlések és jelentékeny nappali felmelegedések egyébként az egész két heti időszak alatt mindennaposak voltak s ezen hőváltozásokat gyakori szelek kisérték. A várvavárt csapadék az utóbbi napokban legtöbb helyen megjött ugyan, az országos jellegű esőzés azonban most is elmaradt, a helyi esőzések mennyisége pedig jóval kisebb volt a rendesnél úgy, hogy csak kevés helyen, pótolta az előző hetek esöhiányát. Az esőzések, melyek többnyire zivatarokkal jártak, leginkább május 20—23-án voltak számottevők s iegtöbb (50—80 milliméter) jutott belőlük a Tisza-Maros szögének, továbbá Baranya, Bács- Bodrog, Szepes és Sze- ben vármegyének. Legkevesebb (1 — 10 milliméter) esett az Alföld északkeleti részén, továbbá az északi Felföld keleti felében és Pozsony vármegyében. Szórványosan kisebb jégeső is volt, mely azonban nagyobb károkat sehol sem tett. Ily jégesőt jelentettek: Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Baranya, Somogy, Esztergom, Trencsén, Szepes, Zemplén és Csanád vármegyék egyes helyeiről. A legutóbbi hivatalos vetésjeientés közzététele óta eltelt két hét vázolt időjárása csupán az ország déli és nyugati részein volt kedvező a vetések fejlődésére, egyebütt azonban nem hozta meg azt a nagymérvű javulást, mely a májusi esők után rendszerint be szokott következni s melyre főleg az ország északkeleti negyedében a tavaszi kalászosoknak igen nagy szükségük lett volna. Ezen a vidéken ugyanis kevesebb eső esett s a több hét óta szomjazó talajnak csak vékony felső rétege ázott meg, melyet a folytonos szelek hamar kiszárítottak s igy a kapott csapadék nem volt képes a több helyen sárgulni kezdő gyenge tavaszi kalászosok megakadt fejlődését kellőleg elősegítem. Annyi hatása azonban itt is volt az esőnek, hogy a vetéseket kissé fel- üditve ellentátlóbbakká tette a további szárazsággal szemben, minélfogva remélhető, hogy az ezen jelentés szerkesztésének időpontjában az ország több részén megindult újabb esőzések ezeket a vetéseket is lénye- sen megjavítják. Azokon a vidékeken, hol bővebb esők jártak, a tavaszi vetések igen szépen fejlődnek, egészségesek, egyenletesek. Az őszi kalászosok csaknem mindenütt szépen állanak, az esőhiányban szenvedő vidékeken jól bírják a szárazságot, ahol pedig elegendő csapadékot kapnak, buják és a legszebb reményekre jogosítanak. A kapásnövények, kerti vetemények, kereskedelmi növények, mesterséges takarmányok, réti füvek és kaszálók, ahol elegendő esőt kaptak, igen szépen fejlődnek, az ország északi és északkeleti részein azonban kissé visszamaradtak. A szőlők legtöbb helyen dussn meg vannak rakva fürtökkel s a gyümölcsösök is jó termést Ígérnek. Fagykárok leginkább csak az északi és keleti magas hegyvidékeken vannak, de ezek sem lényegesek. A gabonanemüekkel bevetett terület kiterjedésére vonatkozó adatok összegyűjtése és feldolgozása a m, kir. központi statisztikai hivatalban folyamatban van, úgy, hogy az ezek alapján összeállítandó kimutatások junius hó végéig elkészülhetnek. A beérkezett jelentések alapján azonban hozzáve- lőleg már most meg lehet állapítani, hogy az őszi kalászosok területe folyó évben is megközelíti azt a területet, melyet normális években ősziekkel bevetni szoktak. Ez alapon feltehető, hogy a múlt ősszel bevetettek : őszi búzából — — — 5.700.000 kai. liotáai, őszi rozsból — — — 1.900,000 „ „ őszi árpából — — — 100,000 „ „ Ebből a valőszinü vetésterületből a gazdasági tudósítók és a m. kir. gazdasági felügyelőségek hozzávetőleges %-os becslései szerint belvíz-, egér-, íagy- és egyéb károk miatt tavasszal ki kellett szántani: a búzából mintegy 5°/'o-ot, 300,000 kát. holdat, a rozsból „ 6%-ot, 100,000 „ A kiszántott őszi vetések helyébe részben tavaszi kalászosokat, részben pedig kapásnövényeket és takarmányféléket vetettek. A tavaszi kalászosokkal rendes időben bevetni szokott terület a következő: tavaszi búza — — — — 400,000 kát. hold, tavaszi rozs — — — — 80,000 „ „ tavaszi árpa — — — — 1.800,000 „ „ zab — — — — — — 1.800,000 „ „ Ehhez hozzászámiiandók azonban a kiszántott ősziek helyébe vetett tavaszi pótvetések, melyek a gazdasági tudósítók °/#-os becslései szerint kiíesznek: tavaszi búzánál mintegy 2.57o-ot, 10,000 kát. holdat, tavaszi árpánál „ 4°/o-ot, 90,000 „ zabuBi „ 2-4«/o-ot, 40,000 * Az őszi vetésekből levonva a kiszántásokst, de hozzáadva a tavasziak területét és a pótvetéseket, a ka-
