Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-11-28 / 45. szám
november 28. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. már-Németi, 1914. november 24. Nyugodjék békében ! Kossuth Istváíiné szül. Hackel Irén neje, Kossuth Margit leánya, Dr. Gobi Alajosné szül. Kossuth Gabriella nővére. Gobi Zoltán keresztfia, Hackel Margit, Hackel Irén,. Hackel Magda, Hackel Edith húgai. Hackel Sándor öccse. Dr. Hackel Sándorné szül: Reisz Katica sógornője. Dr. Hackel Sándor, Dr. Gőbl Alajos sógorai.“ A G. E. O. Sz. nagygyűlése mint lapunk első oldalán közölt meghívóból látszik f. év. december hó 8-án d. e. 11 órakor lesz, ez alkalommal a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete székházának tanácstermében (V. Alkotmány u. 29), melyet a szövetkezet igazgatósága szívességből engedett át, mivel a „Köztelek“ nagyterme jelenleg fiókhadikórháznak van berendezve. A nagygyűlésen egyesületünk képviselőiBöszörményi Emil dr., Csaba Adorján, Falussy Árpád dr. alelnökök, valamint Bartha Kálmán és Pethő György egyl. tagok. A hadikötcsön jegyzés e hó 23-án befejeződött oly eredménnyel, mely fényesen bizonyítja, hogy a magyar nem csak a harctéren, de közgazdasági téren is erős. Különösen ki kell emelnünk, hogy a falusi hitel- szövetkezetek és e fiókok vezetői a leglelkesebben karolták fel az ügyet nemcsak a jegyzésekkel, de főleg az által, hogy felvilágosították népünket a jegyzés hazafias szükségességéről és annak anyagi előnyéről, a mely akciónak meglett az eredménye, mert kisgazdáink közül szintén igen sokan vettek lészt a jegyzésből. A teljes biztos eredményt még nem lehet tudni, de hivatalosan arról értesítenek, hogy az eredmény 800 millión jóval felül van. A dohánybeváltás a szatmári dohánybeváltó hivatalnál jövő évi január 2-án, a nagykárolyinál december 15-én veszi kezdetét. Országos vásárok vármegyénkben. December I-én Nagyecseden; 7-én Nagykárolyban és Sárközön; 10-én Erdődön ; 14-én Fehérgyarmaton ; 15-én Aranyos- megyesen ; 18-án Csengeren : 19-én Hagymásláposon; 22-én Krasznabélteken; 24-én Királydarócon. Hungária Hadbiztositó pénztár. A Hungária Általános Biztositó részvénytársaság az Országos Had- segélyző Hivatal bizottsági tagjai közreműködésével egy felette célszerű, altruisztiküs alapon nyugvó jóléti intézményt létesített. Ez a hadibiztositó pénztár módját nyújtja annak, hogy igen csekély befizetés ellenében az elesettek özvegyei és árvái jelentékeny segélyhez jussanak. Az itthonmaradt hitves, szülő, testvér, vagy akár munkaadó (földbirtokos, kereskedő, gyáros, vállalat) beíratja a hadbavonultat a hadibiztositó pénztárba és a háború befejezte után az összes tagok által teljesített befizetések és ezek kamatjövedelme felosztatik a háború következtében életüket vesztett tagok hátramaradottai között. Egy-egy részjegy ára 5 korona. Jegyezhető azonban egy-egy hadbavonult egyén részére több részjegy is, de legfeljebb 30 részjegy és ily esetben az igényjogosult a felosztásnál a jegyzett részjegyek arányában részesül a felosztandó összegben. A befizetés egy- szersmindenkorra szól az egész háború tartamára. Ezen kívül semmi más fizetési kötelezettség nincs. Ha a most folyó háborúban a halálozási arány nem lesz nagyobb, mint a múltban lefolyt háborúkban akkor egy- egy 5 koronás részjegyre körülbelül 125 korona segély fog jutni. A hadi biztosító pénztár ügykezelése és vagyona fölött a kuratórium őrködik, amelynek tagjai: Kirchner Hermann cs. kir. altábornagy, az Országos Had egélyzó Hivatal vezetője, Simontsits Elemér képviselő házi alelnök, az Országos Hadsegélyző ügyvezető alelnöke, gróf Wilczek Frigyes az Országos Hadsegélyző ügyvezető alelnöke, Hajós Kálmán orsz. képviselő, báró Ghillány Sándor orsz. képviselő és Nebenführer József a képviselőházi számvevőségi hivatal főnöke. A Hungária Általános Biztositó Részvénytársaság a nemes célra való tekintette! a hadi biztositó pénztár ügyeit minden haszon kizárásával végzi és kiterjedt szervezetét is az intézmény szolgálatába bocsájtotta. Levél Szerbiából. Törös Kálmán, kisari gyalogos katona, az alábbi levelet irta szüleinek: . . . „Holnap, vasárnap reggel 5 órakor indulok Visegrádra, mert a századom ott van. Ott is sebesültem már meg. Ismét ütközetbe megyünk. De ne búsuljanak kedves szüleim, a magyar mindenütt magyar marad. Mi igaz hittel harcolunk, tehát a jó Isten segedelmével győzni akarunk. A jó Istenben bízunk, ő megsegít mindnyájunkat, hogy viszont láthatjuk egymást kedves szüleimmel. Ha azonban a Mindenható itt mérte reám, hogy itten kell meghalnom, akkor is ne csüggedjenek el, hiszen a hazámért halok meg. A hazámért harcolok. Igaz szívvel sütöm el mindig fegyverem s ha elsütöm, minden golyóm talál. Ha nem látok semmit, akkor nem puffogtatok, csak úgy lövök, ha látom a gyilkos szerb hadat. Mikor megsebesültem, akkor is 35 szerbet lőttem le, de hogy hányat sebesitettem meg, azt már nem tudtam megszámlálni. Legyenek nyugodtan, a magyar katonát segíti a jó Isten, mert igazsággal harcol. Ne búsuljanak hát utánnam. Vagyunk itt többen is s ha a jó Isten segedelme velünk lesz, győzünk is. Ne csüggedjenek, legyenek olyan nyugodt szívvel, a milyen nyugodtan én sütögetem el fegyveremet“ . . . A telepes gazda hálája. Szombathy István ref. lelkész írja Mosmcáról: Hitelszövetkezetünk a ha'diköl- csön sikere érdekében a héten minden napon tart üzleti órát d. u. 4—7-ig. Ma volt a második aláírási nap. Megjelent egy derék telepesünk, a Makkóról való Nagy- györgy Antal (községünk temesmegyei telepes község) és mondja, hogy a kölcsönből ő is jegyezni akar. Kérdésemre, hogy mennyit jegyez, az ő egyszerű, csöndes beszédjével válaszol: 2400 koronát, vagyis minden hold földem után, amit az államtól mint telepet kaptam, 100—100 koronát! Mikor a mosnicai telepre kerültem ezelőtt 11 évvel, nem volt semmim, alig is kaptam meg a telepet, mert nem rendelkeztem a szükséges anyagi
