Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)

1914-11-28 / 45. szám

november 28. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. már-Németi, 1914. november 24. Nyugodjék békében ! Kossuth Istváíiné szül. Hackel Irén neje, Kossuth Mar­git leánya, Dr. Gobi Alajosné szül. Kossuth Gabriella nővére. Gobi Zoltán keresztfia, Hackel Margit, Hackel Irén,. Hackel Magda, Hackel Edith húgai. Hackel Sán­dor öccse. Dr. Hackel Sándorné szül: Reisz Katica só­gornője. Dr. Hackel Sándor, Dr. Gőbl Alajos sógorai.“ A G. E. O. Sz. nagygyűlése mint lapunk első oldalán közölt meghívóból látszik f. év. december hó 8-án d. e. 11 órakor lesz, ez alkalommal a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete székházának tanácstermében (V. Alkotmány u. 29), melyet a szövetkezet igazgatósága szívességből engedett át, mivel a „Köztelek“ nagyter­me jelenleg fiókhadikórháznak van berendezve. A nagy­gyűlésen egyesületünk képviselőiBöszörményi Emil dr., Csaba Adorján, Falussy Árpád dr. alelnökök, valamint Bartha Kálmán és Pethő György egyl. tagok. A hadikötcsön jegyzés e hó 23-án befejeződött oly eredménnyel, mely fényesen bizonyítja, hogy a ma­gyar nem csak a harctéren, de közgazdasági téren is erős. Különösen ki kell emelnünk, hogy a falusi hitel- szövetkezetek és e fiókok vezetői a leglelkesebben ka­rolták fel az ügyet nemcsak a jegyzésekkel, de főleg az által, hogy felvilágosították népünket a jegyzés hazafias szükségességéről és annak anyagi előnyéről, a mely akciónak meglett az eredménye, mert kisgazdáink közül szintén igen sokan vettek lészt a jegyzésből. A teljes biztos eredményt még nem lehet tudni, de hivatalosan arról értesítenek, hogy az eredmény 800 millión jóval felül van. A dohánybeváltás a szatmári dohánybeváltó hi­vatalnál jövő évi január 2-án, a nagykárolyinál decem­ber 15-én veszi kezdetét. Országos vásárok vármegyénkben. December I-én Nagyecseden; 7-én Nagykárolyban és Sárközön; 10-én Erdődön ; 14-én Fehérgyarmaton ; 15-én Aranyos- megyesen ; 18-án Csengeren : 19-én Hagymásláposon; 22-én Krasznabélteken; 24-én Királydarócon. Hungária Hadbiztositó pénztár. A Hungária Általános Biztositó részvénytársaság az Országos Had- segélyző Hivatal bizottsági tagjai közreműködésével egy felette célszerű, altruisztiküs alapon nyugvó jóléti intéz­ményt létesített. Ez a hadibiztositó pénztár módját nyújtja annak, hogy igen csekély befizetés ellenében az elesettek özvegyei és árvái jelentékeny segélyhez jussa­nak. Az itthonmaradt hitves, szülő, testvér, vagy akár munkaadó (földbirtokos, kereskedő, gyáros, vállalat) be­íratja a hadbavonultat a hadibiztositó pénztárba és a háború befejezte után az összes tagok által teljesített befizetések és ezek kamatjövedelme felosztatik a háború következtében életüket vesztett tagok hátramaradottai között. Egy-egy részjegy ára 5 korona. Jegyezhető azon­ban egy-egy hadbavonult egyén részére több részjegy is, de legfeljebb 30 részjegy és ily esetben az igényjo­gosult a felosztásnál a jegyzett részjegyek arányában részesül a felosztandó összegben. A befizetés egy- szersmindenkorra szól az egész háború tartamára. Ezen kívül semmi más fizetési kötelezettség nincs. Ha a most folyó háborúban a halálozási arány nem lesz na­gyobb, mint a múltban lefolyt háborúkban akkor egy- egy 5 koronás részjegyre körülbelül 125 korona segély fog jutni. A hadi biztosító pénztár ügykezelése és va­gyona fölött a kuratórium őrködik, amelynek tagjai: Kirchner Hermann cs. kir. altábornagy, az Országos Had egélyzó Hivatal vezetője, Simontsits Elemér képvi­selő házi alelnök, az Országos Hadsegélyző ügyvezető alelnöke, gróf Wilczek Frigyes az Országos Hadse­gélyző ügyvezető alelnöke, Hajós Kálmán orsz. képvi­selő, báró Ghillány Sándor orsz. képviselő és Neben­führer József a képviselőházi számvevőségi hivatal fő­nöke. A Hungária Általános Biztositó Részvénytársaság a nemes célra való tekintette! a hadi biztositó pénztár ügyeit minden haszon kizárásával végzi és kiterjedt szervezetét is az intézmény szolgálatába bocsájtotta. Levél Szerbiából. Törös Kálmán, kisari gyalo­gos katona, az alábbi levelet irta szüleinek: . . . „Hol­nap, vasárnap reggel 5 órakor indulok Visegrádra, mert a századom ott van. Ott is sebesültem már meg. Ismét ütközetbe megyünk. De ne búsuljanak kedves szüleim, a magyar mindenütt magyar marad. Mi igaz hittel har­colunk, tehát a jó Isten segedelmével győzni akarunk. A jó Istenben bízunk, ő megsegít mindnyájunkat, hogy viszont láthatjuk egymást kedves szüleimmel. Ha azon­ban a Mindenható itt mérte reám, hogy itten kell meg­halnom, akkor is ne csüggedjenek el, hiszen a hazám­ért halok meg. A hazámért harcolok. Igaz szívvel sü­töm el mindig fegyverem s ha elsütöm, minden golyóm talál. Ha nem látok semmit, akkor nem puffogtatok, csak úgy lövök, ha látom a gyilkos szerb hadat. Mikor megsebesültem, akkor is 35 szerbet lőttem le, de hogy hányat sebesitettem meg, azt már nem tudtam meg­számlálni. Legyenek nyugodtan, a magyar katonát se­gíti a jó Isten, mert igazsággal harcol. Ne búsuljanak hát utánnam. Vagyunk itt többen is s ha a jó Isten segedelme velünk lesz, győzünk is. Ne csüggedjenek, legyenek olyan nyugodt szívvel, a milyen nyugodtan én sütögetem el fegyveremet“ . . . A telepes gazda hálája. Szombathy István ref. lelkész írja Mosmcáról: Hitelszövetkezetünk a ha'diköl- csön sikere érdekében a héten minden napon tart üz­leti órát d. u. 4—7-ig. Ma volt a második aláírási nap. Megjelent egy derék telepesünk, a Makkóról való Nagy- györgy Antal (községünk temesmegyei telepes község) és mondja, hogy a kölcsönből ő is jegyezni akar. Kér­désemre, hogy mennyit jegyez, az ő egyszerű, csöndes beszédjével válaszol: 2400 koronát, vagyis minden hold földem után, amit az államtól mint telepet kaptam, 100—100 koronát! Mikor a mosnicai telepre kerültem ezelőtt 11 évvel, nem volt semmim, alig is kaptam meg a telepet, mert nem rendelkeztem a szükséges anyagi

Next

/
Thumbnails
Contents