Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)

1914-11-28 / 45. szám

6-ik oldal.

SZATMÁRI GAZDA

november 2

erővel, de most már megsegített a jó Isten és én meg akarom hálálni a magyar állam jóságát; amit azóta szereztem, itt van! — És leolvassa elébem készpénzben a 2400 koronát 1 — Ehhez nem kell kommentár! Telepes községünkben, amely pedig sok bajjal küzd, a mai második napon a jegyzés összege 12.450 korona.

Intézkedések a hazai lótenyésztés biztosítására cimen múlt számunkban részletesen közöltük a földmivelésügyi minisztériumnak, a vármegyei lótenyésztési bizottságok elnökeihez intézett leiratát, kiegészítésül most értesítjük gazdáinkat, hogy ez irányú kérelmeikkel 15 napon belül forduljanak Domahidy István úrhoz, Szatmárvármegye lótenyésztési bizottságának elnökéhez.

Németország gazdasági ereje. Nincs egyetlen állam se, amelynek gazdasági ereje olyan rohamosan fejlődött volna, mint éppen Németországé. Igaz, hogy mezőgazdaságával párhuzamosan fejlődött ipara is, de hogy a jelenlegi háborút olyan sikeresen küzdi meg, annak legfontosabb oka mégis az, hogy mezőgazdasági fejlődése terén sokkalta gyorsabb a haladása, mint a minő gyorsan lakosságának száma szaporodik, amiből önként következik, hogy Németországban nincs éhező ember, hogy katonasága oly kitűnő, olyan erőteljes a minő egyetlen más államé sem. Az utóbbi 25 év alatt Németország gabonatermelése 40 százalékkal, burgonya- termelése 55 százalékkal, lakoságának száma pedig csak 30 százalékkal emelkeoett. Termelő képességének ezen óriási emelkedését jórészt annak köszönheti, hogy utolsó kisgazdája is meg van immár régen győződve arról, hogy csak dúsan trágyázott földek adhatnak nagy termést s ezért nemcsak rengeteg állatállományának trágyáját használja földjének javítására, hanem kb. 10-szerte több műtrágyát is, mint a mennyit mi használunk. Maguk a németek azt tartják, hogy mezőgazdaságuk óriási fejlődését felerészben a műtrágyáknak, egyharmad részben a kitünően megválasztott és nemesített vetőmagvaknak s csak egynegyed részben köszönhetik a jobb talajmivelésnek. Vajha a mi gazdaközönségünk is tudatára ébredne annak, hogy a műtrágyák bőséges használata nélkül nagy terméseket elérni nem lehet.

A jövő évi termés biztosítása és az egérkárok.” Az Országos Magyar Gazdasági Egyesülethez napnap után beérkező jelentések mind elkeseredettebben panaszolják, hogy a száraz időjárás folytán szinte óriási mértékben elszaporodott mezei egerek annyi kárt tesznek a vetésekben, hogy kellő védekezés elmulasztása esetén a jövő évi termés az ország legtöbb vidékén nem tekinthető teljesen biztosítottnak. Rubinek Gyula igazgató az egyesület most tartott gyűlésén a fenti körülményre rámutatva, beszámolt a földmivelésügyi kormánynak e téren tett intézkedéseiről és sürgette, hogy körülményeikhez képest a gazdák is tegyenek meg minden tőlük telhetőt az egérkárok folytán fenyegető bajok

elhárítására. Az igazgató előterjesztéséhez fűződő vita követőleg Elek Ernő felhiván a figyelmet arra, hogy a mezei egerek legtermészetesebb menedékhelyei az országutak partoldali és a vasúti töltések, melyeknek megmérgezésére a gazdák nem kötelezhetők, az 0. M. G. E. elhatározta, hogy a szóban forgó fontos érdekekre való tekintettel a kormány figyelmébe fogja ajánlani az egérirtásnak fent jelzett helyeken való megkezdését.

Vármegyénk állategészsége. Lépfene: Szinér- váraljai Aranyosmeggyes t. Nagybánya.

Veszettség: erdődi Dobra; nagykárolyi Vállaj;

Takonykór és bőrféreg: Nagykároly.

Ragadós száj- és körömfájás: csengeri Csegöld 3 u., Csenger 2 u. és 1 t., Csengerbagos 1 u. és 1 t.,. Csengersima 8 u., Csengerujfalu 2 u. és 1 t., Komlód- tótfalu 5 u., Nagygéc t., Óvári 2 u., Pátyod 2 u., Por- csalma 11 u., Szamosangyaios 10 u. és 1 t., Számos- becs, Szamosdara t., Szatmárököritó 3 u. és 1 t., Sza- mosdob 3 u., Szamostatárfalva 12 u., Tyúkod 2 u. és 2 t., Ura 1 u. és 1 t.; Vetés m; erdődi Bükkszáldo- bágy 4 u., Erdőd, Felsőboldád 5 u., Gyöngy 5 u., Géres 3 u., Krasznabéltek 2 u., Krasznaterebes 9 u., Királydaróc 7 u; Nagyszokond 3 u., Piskárkos 7 u. i fehérgyarmati Cégénydányád 6 u., Fülpös 8 u., Fülpös- darócz 4 u. és 1 t., Gyügye 4 u., Kérsemjén 4 u., Kölese 2 u.; Majtis 2 u., Nagyar 1 u. és 1 t., Szatmár- cseke 3 u., Tiszakarád 4 u. és 1 t., Turricse 4 u. és, 1 t,; mátészalkai Fábiánháza 4 u., Gebe, Győrtelek t. Hodász 3 u., Ilk 7 u., Kántorjánosi 2 u., Kocsord 1 u. és 1 t., Mátészalka 10 u., Nagyecsed t., Nyircsaholy 10 u., Nyírmeggyes t, Nyirvasvári 10 u., Olcsvaapáti 5 u., Ópályi 16 u, Vitka t,; nagybányai Farkasaszó; nagykárolyi Bere 6 u., Börvely 2 1., Csanálos 15 u. Csomaköz 16 u., Érdengeleg 2 u., Érendréd 1 u. és 2,

t. , Esztró 15 u., Genes 7 u., Gilvács 5 u., Iriny 45 u., Kaplony 19 u., Kálmánd 12 u., Kismajtény 52 u., Krasznaszentmiklós 8 u. és 1 t., Mérk 40 u., Mezőfény 10 u., Mezőpetri, Mezőterem 8 u., Nagymajtény 65 u., Portelek 13 u., Reszege 7 u., Szaniszló 28 u., Vállaj 10 u., Vezend 6 u; nagysomkuti Berkeszpataka, Csőit, Jeder, Kővárhosszufalu t„ Nagysomkut Törökfalu 3 u; szatmárnémeti Amac 4 u„ Batiz 1 u. és 1 t., Dob- rácsapáti 4 u., Kakszentmárton t., Kiskolcs 5 u., Om- bod 5 u., Szatmárpálfalva m., Szatmárzsadány 7 u.; Szatmárudvari 6 u., szinérváraljai Apa 4 u. és 1 1.; Aranyosmegygyes 3 t., Mogyorós 4 u., Szamostelek 3

u. , Szamosberence t.; Nagybánya 2 u., Nagykároly 12 u.

Rühkór: fehérgyarmati Fülesd t. ló.

Világossy Gáspár felelős szerkesztő hadba vonulva & szerkesztésért és kiadásért felel:

Riszdoifer Imre szerkesztő.

láeft&MÍ agEj-tajtffixss feaHMrMBMtíUaB