Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-11-28 / 45. szám
november 28. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. Az őszi vetés véget ért, a tél fagya a további munkának végét vetette és igy számot kell vetnie a gazdának, hogy az esetleg elmaradt őszit mivel pótolhatja legelőnyösebben tavasziakkal, meg van-e a szükséges tavaszi vetőmagja s meg van-e a kellő munkaerő, mely majdan tavasszal képes lesz megmunkálni a földet. Nagyon jól tudjuk, hogy az elmúlt három év szomorú gazdasági eredménytelensége mellett ma már még jobb módú gazdáink közül is igen sokan alig rendelkeznek tőkékkel, vetőmagjuk pedig egyáltalán nincs; éppen azért ajánljuk, hogy tavaszi vetőmag szükségletüket már most állítsák össze, megállapítva az üresen maradt területeket; vessenek számot a rendelkezésre álló munkás és igaerővel is. Tudjuk, hogy a tavaszi vetést nem lehet államsegély nélkül befejezni, tudjuk, hogy igen sok helyen munkás hiány lesz, de éppen azért szükséges, hogy gazdáink ne halasszák egy nappal se szükségletük összeállítását, mert ha a kormány oly helyzetben lesz, hogy segíthet, — amit remélünk — akkor is idő kell a segély végleges lebonyolításához, már pedig a tavasziak elkésésével az aratási eredmények kockára lesznek téve. A téli munkálatokat folytassák, ne aggódjanak a háborús hirek miatt, derekasan harcoló véreink azt elvégzik és biztosítják életük árán is az itthon maradottak békés, produktiv munkáját. Nagyon jól tudjuk, hogy nehéz a helyzet, mert a haza védelme igen sok oly munkás kezet szólított fegyverbe, melyre a családi kisbir- tokban pótolhatlan szükség lenne, de mindennek dacára a jövő évi termés biztosítása kell, hogy mindnyájunk előtt első rendű cél legyen; j hogy pedig ez elérhető legyen, szükséges, hogy I különösen kisgazdáink egymással kezet fogva, j vállvetve igyekezzenek a szent cél elérésére. Ily nehéz viszonyok mellett, amidőn min- j denféle élelmiszerre oly égető szükség van, ki- j vánatos, hogy kisgazdáink ugart ne hagyjanak, j hanem legalább átmenetileg azt a területet em- ; béri táplálékra alkalmas terményekkel vessék be. : Bár erős a reményünk, hogy ezt a világ- i háborút jövő aratásig dicsőségteljesen befejezzük, de azért szükségesnek véljük az aratást is már most előre szervezni, hogy minden eshetőségre el legyünk készülve, segítsen egyik gazda a másikon s szervezkedjék egy község a szeretet, az együvétartozás érzésének alapján s lebegjen szeme előtt, hogy most mindnyájuknak kezet kell fogni a munkában, mert csak úgy remélhetjük e haza jövendő boldogulásának biztosítását, melyért véreink ott kint a harctéren életüket áldozzák. Együttérzéssel, együttműködéssel csodálatosat lehet produkálni, mig széthúzással a legbecsületesebb törekvés is romba dől. A gazda teendője december hóban. A gabonakészleteket rostáltassuk meg annyiszor, amennyiszer szükséges, hogy a gaztól teljesen tiszta legyen; mert a tiszta gabonának az értéke aránytalanul nagyobb. Mivel a tél már itt van, a magtárabíakokat éjjelre ne felejtsük bezáratni. A takarmányozás rendes menetére s arra, hogy idejében történjék, nagy gondot fordítsunk. Meg kell rendelnünk azokat a gépeket, amelyekre tavasszal szükségünk lesz, valamint a műtrágyákat is, hogy idejében megkaphassuk, annyival is inkább, mivel a vasúton egész esztendőn keresztül a kocsihiány általános. Tűzi és szerszámfát fuvarozzunk. Ha kemény hideg idő áll be a jégvermeket megtölthetjük, a nádvágást megkezdjük. Az év végén cselédektől, kik szolgálatukból kilépnek a reájuk bizott szerszámokat és eszközöket leltár szerint átvenni el ne mulasszuk. Igen fontos a gazdára, hogy e hóban készítse el a jövő év költségtervezetét, valamint a jövő évi tavaszi és őszi vetési táblázatot, másodsorban szükséges kiszámítani a jövő évi igás és kézi munka szükségletét a már megállapított vetésforgó alapján, hogy tudjuk vajon nem szükséges-é az igáserőt szaporítani, vagy nem tartunk-e fölösleges igáserőt s egyszersmint lássuk, mikor és mennyi kézi munkaerőre van szükségünk s arról nem az utolsó pillanatban, de idejében gondoskodhassunk. Helyesen teszi a gazda, ha ezeket a munkaerőket lehetőség szerint pénzértékre is már most átszámítja, amely ugyan mai napság csak megközelithetőleg lehetséges, mivel különösen a kézi munka napszám nagyon ingadozó. Az istállóknál gondunk legyen, hogy azok kellőleg szellőztetve, de azért melegek legyenek. Legyen gondunk az állatok kellő takarmányozására, különösen pedig arra, hogy az mindig a rendes időben pontosan történjék s folytonosan egyenlő jó minőségű legyen, kerüljük apenészes, romlott takarmányt, mert azok felette ártalmasak. Az almozás minden állat fajnál legyen bőséges, mert csak igy telelhetjük ki jól állatainkat. Ha nem fölötte zord az idő, az állatokat minden nap rövid időre ki kell bocsátani az istállóból. A trágyatelepen a trágyát hetenkint legalább egy-
