Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-11-07 / 42. szám
4—ik oldal. SZATMÁRI GAZDA november 7. hadseregünk rendelkezésére, ami pedig végleges győzelmünk egyik főfeltétele Még ez esetben sem lesz azonban Magyarországon, de sőt egész Európában sem egy szem búza készlet a jövő aratásig, ami azt fogja eredményezni, hogy a magas búza árak jövőre is tartani fogják magukat. Kötelessége tehát minden gazdának odatörekedni, hogy jövőre minél nagyobb legyen termése, s ezt most vetés után csak úgy érheti el, ha kikelt vetésére kai. holdanként 150—200 kg. szuperfoszfátot szór rá, november-december hó folyamán, miáltal — hazai kísérletek tanúsága szerint 200—300 kg.-al nagyobb termést ér el, ami olyan nagy jövedelemtöbbletet jelent, a mit elszalasztani senkinek sem szabad. A gazda november havi tennivalói. A gazdaságban. Ameddig az időjárás engedi az őszi mély szántásokat folytassuk, mert akkor a tavaszi gabonát nem kell szántásba, hanem csak erősen megfogáson talajba vetni és a tavaszi vetést hamarább befejezhetjük. A rétre és legelőre, ha nagyon átázott, a marbát ne bocsássuk. Ha a megszáradt dohány megpuhult, a simítást és a csomózást meg kell kezdeni. A kertben. Legfőbb munka a kert fölásása és megtrágyázása. A szabadban telelő parajt, petrezselymet, kelt, kalarábét a száraz fagyok idején szalmával betakarjuk. A gyümölcsösben. Ribizkét, köszmétét meg lehet nyesni, A facsemetéket a nyulak rágása ellen tüskével bekötözzük. A fák kérgét drótkefével megtisztogatjuk s agyagból és mészből készült péppel bemeszeljük. A kajszin- és őszi barackfákat szalmával bekötözhetjük, hogy rügyeiket az elfagyástól megvédelmezzük. A szőlőben. A tőkéket befedjük, a lugasvesszőket lehúzzuk és szintén letakarjuk. Az uj szőlők ültetéséhez a föld megforgatását elkezdjük. Az ültetésre való sima vesszőket megkezdjük és pincébe, vagy vermekbe elrakjuk. A pincében. A kierjedt uj borokat föl kell töltögetni. Az állatok körül. Az őszi munkák befejezte után az igás állatokat soványabb kosztra fogjuk. A vemhes állatoknak jó tartásáról azonban gondoskodni kell. Az istállóra szorult állatokat naponkint a szabadban já- tassuk. A méhesben. A méhek körül minden munka el van végezve. A kaptárakat most már semmi szin alatt ki ne bontsuk. Etetésnek helye már nincs. A kaptárakat a széltől védelmezők alkalmazásával óvjuk. Az adónak a negyedik évnegyedre eső részletét november 15-ig meg kell fizetni. A baktériumos egéritás uj módja. A baktériumos egérirtás tagadhatatlan előnyei dacára mindezideig igen nehezen tudott terjedni. Maga az elv, amelyen ezen irtási eljárás alapul, kétségtelenül igen logikus és következetes gondolat, t. i. azon az egyszerű igazságon épül, hogy nem szükséges az egérlepte helyen valamennyi egerei összefogdosni, illetve egyenkint agyonverni, avagy méreggel egyenkint ártalmatlanokká tenni hanem elegendő, hogy ha az egyes csoportokban valamilyen ragadós nyavalyát terjesztünk, ami aztán átterjed egyikről a másikra, mert tudvalevőleg a pockok megeszik elhullott társaikat. Tehát a méreg elterjesztését tulajdonképpen a megfertőzöttek maguk végzik és nem kell nekünk arról gondoskodnunk, hogy a méreg minden egyes individiumhoz külön is hozzájusson. A baktériumos fertőzés tehát a pockok társas érintkezésére van alapítva, amely mellett a contagium a száj utján átterjed az egyik egyedről a másikra. Amilyen helyes, egészséges ez a gondolat, olyan nehezen lehetett azt a gyakorlatban kellően keresztül vinni, mert egyrészt az irtásra használandó bacillus-kultura rendszerint nagyon hamar elromlott, nem volt kellően ellentálló, úgy, hogy könnyen kiszárította, meggyöngitette a vetéseken, a tarlón a szél, napfény stb., másrészt nem volt olyan ba- cillus-tömeg. amelyet egyszerű módon hígítani lehetett volna, hanem az eddigi eljárások mellett a bacillus kultúrát rendesen még tejben vagy más tápfolyadékban kellett a gazdáknak tovább szaporítani, hogy az kellő nagy mennyiségben rendelkezésre álljon és elegendő legyen a nagyobb táblákon történő csalaték beáztatására. Ez a továbbtenyésztési művelet, amely rendesen tejben történt, egyrészt igen költséges volt, mert hiszen holdanként 1—1 liter tejről volt szó, de ezen kivül a tovább érlelés alatt igen sok veszélynek volt kitéve maga az alapkultúra, a baktérium anyag, tudniillik annak a veszélynek, hogy a tejben elromlik, akár azért, mert a tej tulmeleg, akár azért, mert az közben meg- savanyodott. Rendszerint ez az érlelési processzus volt az oka, hogy a különben laboratóriumban hatékony és a mezei pockokra rendszerint virulens tenyészet a gya-íliimif nniunín Nagykolcsi (Szatmár vm.) gyümölcsösöm kb. 300 mm. UimuiurflluS Jonathán, aranyparmen, batul, Török Bálint, nemes MIIIIMI Hl lllUila sóvári fajtából álló almatermése eladó együttesen vagy métermázsánként is fajvegyesen. Megkeresések dr. Böszörményi Emii Szatmárnémeti címre küldendők.
