Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)

1914-11-07 / 42. szám

november 7. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. korlatban nem mindig felel meg és ennek tulajdonít­ható az a tapasztalati jelenség, hogy addig, mig egyes helyeken feltétlenül igen szép eredménnyel járt az egér­irtás ott, ahol az „írleiés“ a tejben való manipuláció szabályszerűen ment végbe, addig más helyeken semmi eredményt sem tudtak elérni. Most aztán a bakteriologtai technika haladásával sikerült ezt az időrabló processzust kiküszöbölni és nem szükséges a baktérium-tenyészetet használat előtt tejben szaporítani és különleges folyamattal a beázta- tásra előkészíteni, hanem most már készen kapjuk ezt a töményitett egérirtó kultúrát, az „essentiát“, amelyet egyszerűen csak egy kis sós viz közé kell keverni és azzal már rögtön végezhető is a csalétek kirakása. Az uj eljárásnak érdembeli előnye az, hogy a hasz­nálatra szolgáló bacillus-kultura különös tenyésztési móddal erősítve, töményitve van és ezáltal sokkal el- lentállóbb a fizikai gyöngítő hatások iránt, másrészt pedig a pockokra nézve különösen virulenssé, támadó­képessé van téve, amennyiben úgy készül, hogy Löffler- féle bacillust egy egész sorozat — az ország külön­böző vidékéről való — mezei pockon hajtanak keresz­tül és az alapvirus ilyen passage-ok által erősödik meg. Ennek a töményitett egérirtó bacillus-kulturának az al­kalmazása igen egyszerű és csak abból áll, hogy 2-cc. mennyiséget — amihez az intézetben megfelelő mérő­eszközt mellékelnek — belekevernek egy liter sós viz közé és ezzel kész az egérirtó folyadék. A sós viz semmj más, mint egy liter közönséges kutviz, amelybe előzőleg egy csipetnyi sót dobtunk. Most már az es­sentia keverékbe egyszerűen csak bele kell áztatni azt a csalétket, amelyet kiszórásra akarunk a földeken hasz­nálni. Csaléteknek egyaránt használható akár pirított ke­nyérkocka, akár durván tört kukorica vagy árpa is, amely utóbbit úgy készítjük el, hogy egy tálba öntjük és lelocsoljuk az egérirtó folyadékkal és amennyire csak lehet, átivódni engedjük azt. Ha pedig, ami aján­latosabb, mert tökéletesebb az átivódás, fehér kenyeret használunk csaléteknek, ezt kb. mogyorónyi kockákra aprítjuk, amelyeket mindenekelőtt a tűzhelyen gyengén meg kell pirítani, hogy az átivódás könnyebben történ­jék. A pirított kockák lehűlés után készek az átitatásra. 11 liter egérirtó folyadékra ne számítsunk többet mint egy kg. kenyeret. A kenyérkockákat bemártjuk és átitatjuk a folyadékkal és ezt a pépet kirakjuk. Maga az irtás művelete pedig abból áll, hogy az átitatott csa­létket beledugjuk a járt, azaz friss „kifutóival ellátott egérlyukakba: gondosan kell eljárni, hogy napfény ne érje és hogy túlságos földes ne legyen. (Hogy fölösle­ges munkát ne végezzünk, jó ha a gazda egy nappal előbb betapostatja az összes egérlyukakat és csak azokba tétet csalétket, melyeket újra nyitva talál.) Esős nap az irtásra nem alkalmas, mivel az eső a bacilluso- kat kimossa. Az egerek a csalétket felfalják és halálos nyavalyába (egértifuszba) esnek, amely tovaterjedvén, néhány nap alatt az egész fertőzött területet megszaba­dítja az egerektől. Természetes, hogy akkor legjobb az eredmény, ha az egérlepte vidék birtokossága, tehát a szomszédság is, néhány nap alatt tervszerűen hajtja végre mindenütt az egérirtást nehogy a pockok a szom­szédból újra bevándoroljanak. 50—100 holdnyi területen 12 óra alatt kb. 25 gyerekmunkás végezheti el a kirakást. Minthogy az egérirtó bacillus, ha nagyobb mennyiségben jut az em­beri szervezetbe, esetleg egyik-másiknál hasmenést okoz jó, ha a munkásokat figyelmeztetjük, hogy a csalétek kirakása közben kezük szájukhoz ne jusson és étkezés előtt kezüket vízzel és szappannal jól mossák meg. Ennek az egyszerű baktériumos egérirtási mód­nak meg van az a föltétien előnye egyéb irtási módok fölött, először, hogy sokkal olcsóbb, mert 1—1 holdra szükséglendő irtóanyag csak 60 fillérbe kerül, másod­szor — ami nagyfontosságu — hogy csakis a mezei pockokra ártalmas, más házi állatokra pedig nem mér­ges, a madarakban sem tesz kárt és igy nem kell tar­tani attól, amivel az arzén, vagy más ásványi mérgek­kel való irtás alkalmával számolni kell, hogy t. i. a ve­téseken halomszámra elpusztulnak azok a madarak is, amelyeknek életbenmaradása igen fontos, amennyiben azok a kártékony rovarokat elpusztítják. Mindenesetre ajánljuk, hogy t. Gazdatársaink mind kiterjedtebben vegyék alkalmazásba ezt az uj eljárást és lehetőleg azon is iparkodjanak, hogy a szomszédos gazda is irt­son hasonló módon a maga részéről, nehogy a gon­datlan gazda pockai átvándoroljanak. A töményitett egérirtó bacillus-kultura a budapesti Jenner-Pasteur Intézet agrikultur osztályában készül és megrendelhető: ugyanott (Budapest, Vili., Rökk Szilárd­utca 39.) Különfélék. Elhalálozás. Egyesületünket ismételten gyász érte, f. hó 1-én ugyanis elhunyt Néme h Ignácz csengeri lakos, földbirtokos egyesüle­tünk rendes tagja. Temetése f. hó 3-án volt Csengeren általános részvét mellett. Az elhunytat kiterjedt előkelő család gyászolja. Áldás és béke poraira. Nem lesznek ez évben gazdasági előadások és háziipartanfolyamok. A földmivelésügyi minisz­térium arról értesíti egyesületünket, hogy a jelen rend­kívüli állapotokra való tekintettel az 1914—15 év telén népies gazdasági tanfolyamokat és előadásokat nem rendeztetj és ilyen célra állatnsegélyt ki nem utal. A szerajevói Ítélet. A szerajevói tartományi főtörvény­szék kimondta az ítéletet a trónörökös gyilkosaira. A gyilko-

Next

/
Thumbnails
Contents