Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-11-07 / 42. szám
november 7 SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal. a bőséges műtrágyázás mozdítja elő. A műtrágya szállításnál csupán az az akadály késleltette nálunk az el- szórás miveletét szántás előtt, hogy a vasutak aránylag kevés számú kocsit bocsáthatták a gazdák rendelkezésére. Mindamellett a műtrágyagyárak igyekeztek nyitott, vagy legalább ponyvával és fedőlemezzel védett kocsikban árut szállítani. Azonban az áru egy része még igy visszamaradt, s csak fokozatosan, tehát az őszi vetések megtörténte után kerülhetett rendeltetési helyére. Ez azonban ne aggassza gazdáinkat, mert a műtrágyák, kivált a szuperfoszfát, ha azt a vetés után akár télen is hómentes időben szórjuk el, csak olyan nagy termésfokozó hatást fejt ki, mintha vetőszántáskor szóratott volna ki. A debreceni gazdasági akadémián 150 kg. 18 százalékos szuperfoszfáttal felültrágyázott búza 280 kg.- al adott nagyobb termést, a mi óriási hasznot jelent. Hogy fokozhatjuk a már elvetett búza termését. A háborús állapotok lényegesen megakasztották, a vasúti teheráruíorgalom rendes lebonyolítását, minélfogva a gazdaközönség nagy része nem volt abban a helyzetben, hogy a szuperfoszfátot szokása szerint vetés előtt szórja ki a szántóföldekre. Ám ennek elmaradása az ősziek műtrágyázásánál egyáltalán nem képez ma hátrányt, sőt ellenkezőleg, Kerpely Kálmán, gazdasági akadémiai igazgató idevágó tapasztalatai és kísérletezései azt igazolják, hogy a szuperfoszfátot jóval a vetés után is lehet felültrágyázás alakjában igen kezdvező eredménnyel alkalmazni olyannyira, hogy a 140 kg. szuperfoszfáttal felültrágyázott búza 280 kg.-nyi szemtermés többletet adott, a mi a mai, s előreláthatólag jövő évi magas gabonaárak mellett igen nagy jövedelmet jelent. A felültrágyázásnak ez a kipróbált módja hómentes időben, tél folyamán is bármikor eszközölhető, mert a tavasszal bokrosodásnak induló búza attól rendkívül erőteljesen gyarapszik.Késő őszi gazdasági munkák. A háború tartama az itthonmaradottaknak megkettőztetett szorgalommal kell dolgozni, hogy jövő évi termésünk minden tekintetben kielégítő és jó legyen. Ki kell járni a mezőre késő ősszel is, s minden talpalatnyi földet lehetőleg fel kell szántani a melybe tavasziakat akarunk vetni, mert az őszi szántás egymagában is jeléntékenyen fokozza az elvetendő tavasziak termését. A kedvező ősz lehetségessé teszi, hogy minden talpalatnyi földet felszántsunk, beboronáljunk tavasziak alá, a mely művelethez az okos gazda még egy harmadikat is csatol, a műtrágyák kiszórását, mert az a tavasziaknak szánt föld, a mely most ősszel kap kát. holdanként 150—200 kg. szuperfoszfátot, sokkalta nagyobb termést fog adni mint az, a melyre a szuperfoszfát csak tavaszra lesz kiszórva. Ha pedig a szántást elvégeztük, gondoljunk rétjeinkre, mert azoknak termését is csak ápolással és trágyázással lehét fokozni. Terhelt fogassal kell most ősszel keresztül- kasul hasogatni a réteket egyrészt hogy a mohát eltávolítsák, másrészt hogy a levegő és viz behatolását tehetséggé tegyük. Fogasolás után kell a rétre kát. holdanként 200 kg. káliszuperfoszfátot kihinteni, a mely a tél folyamán feloldódik, lehatol mindenüvé a gyökerekig és biztosítja azt, hogy jövőre kétszer olyan nagy termésünk tesz mint a minő tenne ezen munkálatok nélkül. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület szőlőműtrágyázási kísérletei. Szőlőműtrágyázási viszonyaink az utóbbi években állandóan romlanak, mert ; szőlőink ősereje kiapadt, s a hiányos gyenge trágyázás következtében a szőlők kimerültek. Ez a körülmény vezette az OMGE-t arra, hogy szőlőműtrágyázási kísérleteket végeztessen az ország különböző pontjain, bebizonyítandó, hogy műtrágyázással meg tehet kétszerezni a szőlők termésátlagait. Igaz ugyan, hogy a folyó év- I ben fagy, jégkár és peronoszpora annyi kárt tett, hogy a legtöbb kisértet eredménytelen maradt, mert az illető szőlő egyáttalán nem adott termést, ahol azonban szüre- j telni tehetett, ott mindenütt jelentékeny terméstöbbletek mutatkoztak, s az elért tiszta haszon legkevesebb 118 j korona volt k. holdanként a műtrágya árának levonása után, s 400—500 koronáig emelkedett az. A szőlők trágyázására kát. holdanként most ősszel vagy a tél folyamán 300—400 kg. káliszuperfoszfátot kell alkalmazni, tavasszal pedig 100—120 kg, chilisalétromot, vagy kénsavas ammóniákat. A trágyázási munkálat keresztül vitelénél fontos dolog, hogy a műtrágya mennél köze- i lebb jusson a gyökerekhez, tehát vagy a lemélyitett sor- ; közökbe kell elhelyezni ha a sorok 100 cm.-nél köze- ! lebb vannak egymáshoz, vagy ha a sorok köze na- j gyobb, a tőkék körül egy ásó nyom mélységnyire. Élelmezésünk olcsóbbá tétele. Ez idei termésünk — sajnos, nagyon is rossz volt, minélfogva a mai nehéz viszonyok egyenesen kötelességünkké teszik a kenyérmagvakkal való legnagyobbfoku takarékoskodást, a mi annál "is fontosabb, mert hadseregünk kellő ellátása — s ez most legelső rangú kötelességünk — óriás mennyiségű lisztkészletet von el a rendes fogyasztó piacról. A hadsereg megfelelő ellátása semmiben hiányt nem szenvedhet, minélfogva mi, itthonmaradottak igyekezzünk napi élelmezésünkben akként berendezkedni, hogy takarékosabban éljünk, e mellett pedig a napi eledel-féle beszerzésénél lehetőleg a legolcsóbb beszerzési módokkt tartsuk szem előtt. Ezt úgy érjük el, ha a búzalisztet 25—50 százalék szárított tengeríliszttel, vagy 25 százalék burgonyakeményitővel, a rozslisztet pedig 30—50 százalék árpaliszttel keverten fogyasztjuk. Ezzel a keverési móddal jelentékenyen kevesebb búzát és rozsot fogyasztunk, minek folytán több marad abból
