Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-01-24 / 4. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA január 24. sági Vámpolitikai Központ is, amely azt is kilátásba helyezte, hogy a Magyar Mezőgazdasági Vámpolitikai Központtal a kiegyezési és vámtarifális, valamint később a kereskedelmi szerződéses kérdésekben, úgy mint a múltban, karöltve óhajt haladni, mert csakis akkor érhető el a mezőgazdaság részére siker, hogyha e két hatalmas faktor egységes álláspontra helyezkedik, egységes követeléseket támaszt a két kormánnyal szemben. A pozsonyi gazdagyülés tehát Magyarország, sőt a monarchia jövő vámpolitikájára döntő fontosságú és jelentőségű lesz, kívánatos tehát, hogy az érdekelt gazdatársadalom ezen fontosságnak és jelentőségnek megfelelő érdeklődést tanúsítson a pozsonyi gazdagyülés iránt. Az országos íenyész és haszonáilaívásártetepekről. \ A legutóbbi gazdasági kongressus és maguk a közgazdasági viszonyok is meggyőző bizonyítékokat szolgáltattak arra nézve, hogy állatvásáraink a modern gazdasági életbe már be nem illeszkedő intézmények, melyek szervezetükben hosszú időkön keresztül nem változtak, csupán számuk szaporodott meg, még pedig a viszonyoknak meg nem felelő mértékben, de ezek az igazi célokat nem szolgálják, mert egyetlen egy vásárt sem látogathatunk meg sok ezer közül annak biztos tudatában, hogy ott különleges igényeinket kielégíthetjük. Panaszkodunk a közvetítő kereskedelem kinövése miatt, mely kevés kivétellel úgyszólván teljesen magához ragadta a különleges igények kielégítését s egy alkalmas vásári szervezet hiányában tétlenül kellett és kell szemlélnünk, hogy elsőrangú tenyészanyag birtokában Oroszország és a balkáni államok, melyek már évek óta megindították a tenyészanyagnak nyugati vidékekről való beszerzését, az eddig elhasznált összegekből Magyarországnak, a szépen virágzó magyar állattenyésztésnek csak filléreket juttatnak. Nem uj dolgok ezek. Az országos tenyész és ha- szonállatvásártelep felállítását elrendelő 1908. évi XLII1. törvény meghozatalánál figyelembe vették őket. S ha mi újra felmelegitjük tesszük főleg azért, hogy kellő örömünknek adjunk kifejezést e telep létesítése körüli nagyarányú munkálatok megindulása felett, mely reménnyel tölt el arra nézve, hogy a telephez fűzött óhajtások rövid időn belül testet is fognak ölteni. A telepet a budapesti uj lóversenytér barázdás szomszédságában, a kőbányai felső pályaudvar közelében, a székesfőváros által ingyen felajánlott 55000 négyzetölnyi területen építik fel. Lesz rajta egyelőre egy nagy szarvasmarha istálló 512 darab szarvasmarha, egy juh istálló 684 darab juh és két sertés istálló 305—305 sertés számára. A telep rendezési földmunkálatoknak és maguknak az istállóknak közel 600000 korona értéket képviselő munkálatait már kiadták és az építkezéshez már tavaszszal hozzáfogtak. Megkötötték a szerződést az államvasutakkal egy külön fel- és lerakodó állomás létesítése iránt, ami majdnem 210000 koronát emészt fel. De számoltak a mai kor követelményeivel és a fejlődés lehetőségeivel a telep többi épületeinek felépítésénél is, amennyiben a vesztegistállón, hajtsártanyán, a takarmányraktáron, gondnoki, kapus és munkás-lakásokon, valamint vendéglő, rendőrségi és több épületeken kívül elhelyezik a telepen a magánbizományosok és a fővárosi vásárpénztár irodáit, valamint a száz személy befogadására alkalmas tanácstermet. Érdemes felemlíteni, hogy a nyolc részre osztott, szükség esetén egymástól teljesen elkülöníthető, rekeszszel biró nagy szarvasmarha istálló felülről kapja a világítást, a mi a bírálat megkönnyítésével meg fogja szüntetni az e téren eddig minduntalan felhangzott panaszokat. A bejárat az istállóba egy nagy terem helyiségből fog nyílni, ahol tágas sétahelye lesz az érdeklődő közönségnek. Majdnem ilyenek lesznek a többi istállók is, természetesen az épületek minden részében érvényesülni fognak a célszerűség és tisztántartás ösz- szes követelményei. A telep villamos vasúton könnyen megközelíthető és a főváros vezetősége gondoskodik a hiányzó utak kiépítéséről. Tervbe van véve a telepen kiállítások, aukciók és díjazások tartása. Rövidebb időközben különleges fejőstehén, hizlalási célra szolgáló anyag és növendék jószág vásárt akarnak tartani s e mellett a tenyészállatvásárok szaporításával idővel az apaállat és fajbaromfi vásárokat is rendszeresíteni kívánják. A telep üzemvezetését a földmivelésügyi miniszter a Magyar Mezőgazdák Szövetkézetére bízta s a szövetkezet szépen fejlődő állatforgalmi osztályának üzleti kerete tényleg csak a már épülőfélben levő országos tenyész és haszonállatvásár telep megnyitása után fog teljes mértékben kialakulhatni. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének munkálatait a földmivelésügyi miniszter által kinevezett bizottság intézi, melynek tagjait Pirkner János ny. miniszteri tanácsos, orsz. képviselő elnöklésével Serbán János, Csabay Béla és Ébers Károly földmivelésügyi miniszteri tanácsosok, Horváth Károly kereskedelemügyi miniszteri tanácsos, Foikusházy Lajos fővárosi tanácsnok és Rubinek Gyula az OMGE. igazgatója. Az építési munkálatok tervezését és az ezek feletti felügyeletet a műszaki kirendeltség végzi, melynek élén Moravetz Zsigmond királyi főmérnök áll. Ennyit egyelőre az épülő országos jelentőségű intézményről, mely minden bizonynyal hatalmas eszköz lesz az elsőrendű állatanyag mainál megfelelőbb és könnyebb központi értékesítésére.
