Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-01-24 / 4. szám
január 24. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. Különfélék. Gazdasági életünk egyik veze- tőférfia hunyt el váratlanul Fiu- mében Pallavicini Ede őrgróf személyében. Az elhunyt főur különösen közgazdasági életünkben oly kiváló és tevékeny szerepet játszott, hogy halála mély gyászba borította legelpkelőbb országos testületeinket is. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, melynek az elhunyt alelnöke volt, a következő gyászjelentést adta ki: „Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége mély fájdalommal és kegyeletes megemlékezéssel tudatja, hogy nagyérdemű alelnöke és a magyar gazdatársadalomnak évek hosszú során át volt vezetőférfia Pallavicini Ede őrgróf, Ő felsége valóságos belső titkos tanácsosa, a magyar országgyűlés főrendiházának tagja, a Magyar Gazdaszövetség, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete és a Gazdák Biztositó Szövetkezete alelnöke, a „Hangya“ és a Mezőgazdasági Ipari R.-T. elnöke, az Országos Központi Hitelszövetkezet, Magyar Földhitel- intézet, a Pannónia Len- és Kenderipari R.-T. és számos más mezőgazdasági és hitelintézményünk igazgató- sági, illetve felügyelőbizottsági tagja stb. munkás életének 69-ik évében, f. hó 19-én délután, Fiúméban váratlanul elhunyt. A megboldogult hült tetemeit gyász- baborult családja a budapesti Örökimádás-templomában ravataloztatja fel, ahonnan f. hó 22-én csütörtökön d. u. fél 3 órakor kisérjük örök nyugalomra a farkasréti temetőbe. Budapest, 1914. január hó 20-án. Béke hamvainak, áldás emlékére! Ez országos gyászeseten kívül — sajnos — még egy halálesetről — mely egyesületünket közvetlenebbül é- rintette — kell a mélyen érzett igaz fájdalom hangján megemlékeznünk. Kölcsey Gábor földbirtokosnak egyesületünk igazgatóválasztmányi tagjának jogszigorló Endre fia életének 24. évében f. hó 20-án elhunyt. A mély meghatottságtól remeg toliunk, amidőn a természet rendje ellenére fiatal élet kialvásáról kell megemlékeznünk; kétszeresen érezzük ezt a fájdalmat, ha az a fiatalember, mint a korán elhunyt Kölcsey Endre is, hivatva volt a magyar intelligens gazdaközönség körébe őseinek méltó örökébe lépni. Kiszámíthatatlanok az élet utjai; mily elszomorító s mily csapásteljes a természetben is — hol a legnagyobb rendszerességhez vagyunk szokva, — ha a nyárt minden átmenet nélkül az enyészetet képviselő zord tél hidege váltja fel, mennyivel megrenditőbb, mennyivel lesujtóbb, ha a halál zord tele egy ősi családnak sarját élte tavaszán ragadja el. A sors csapásaival szemben azonban tehetetlenek vagyunk. Bele kell nyugodnunk a kérlelhetetlen végzetbe. Kölcsey Endre is ott alussza már örökálmát a szatmárcsekei családi sirkertbe s az annyira sújtott családnak halvány vigaszt nyújthat az az általános részvét, mely a f- hó 21-i gyásszertartáson oly impozánsul nyilatkozott meg. Megemlékezésünket legmegfelelőbben a mélyen sújtott család által kiadott gyászjelentés szavaival végezhetjük : „Legyen álmod nyugodt és könnyű a hant feletted, örökké fog élni köztünk emléked“. Olcsóbb lett a pénz. Az Osztrák Magyar Bank főtanácsa f. hó 21.-én tartott ülésén a kamatlábat 5 százalékra szállította le; miután a német birodalmi bank ismét egy fél százalékkal lejebb akarja szállítani, reményünk lehet, hogy nálunk is még lejebb fog menni a kamatláb. Közgazdasági életünkre nézve a kamatláb leszállítása elvitázhatlanul nagy előny, azonban még mindig nem jelenti azt, hogy a vidéki bankok a kölcsönt keresők hiteligényeit gyorsan és olcsón ki tudják elégíteni; olyannyira megromlottak két év óta a hitel és pénzviszonyok, hogy még hosszú időre lesz szükség, hogy ha nem is olyan, mint ezelőtt 3 évvel volt, de legalább egészséges közgazdasági viszonyok legyenek, ehez szükségesek első sorban is a gazdasági viszonyok megerősödése, talpra állása, a mi csak egy jó közepes termés, vagy legalább is erre vonatkozó biztos kilátás következménye lehet. Most tehát a fő, hogy az időjárás embeielje meg magát, enéjkül a gazda nehéz helyzete nem válhatik jobbra. A Láposvölgyi vasút kiépítéséhez — mint értesülünk — rövid időn belül hozzáfoghatnak, mivel az illetékes minisztériumok között a megegyezés a részlet- kérdésekre is megtörtént. Ez a vasút Szatm árvárni e- gyére közgazdasági szempontból igen fontos, mert Erdély egy részét köti hozzánk, melynek lakosai a vasút utján a mi forgalmi körzetünkbe.vonatnak be, a mi azt jelenti, hogy szükségleteiket a mi piacainkon fogják fedezni, de egyszersmint jelenti azt is, hogy termelvé- nyeikkel szintén nálunk jelennek meg, igy tehát különösen egyes élelmi cikkek: baromfi, tojás stb. áralakulására kedvező hatással lesz. De fontos a vasút kiépítése nemzetiségi szempontból is, mert a kultúrától teljesen elszigetelten élő lakosság érintkezésbe jön vármegyénk kulturális gócpontjaival s igy a hatás el- maradhatlan lesz, mert hiába a környezet, a naponkénti érintkezés hatása legközvetlenebb és igy legeredményesebb. Annak idején különben e vasút létesítése érdekében egyesületünk is kitette magát s feliratilag fordult a kereskedelemügyi, földmivelésügyi és pénzügy minisztériumokhoz. Nagybánya város ezzel a vonallal megkapja az ötödik csatlakozó vasutat, a mi természetesen Nagybányának jelenleg is figyelemre méltó forgalmát tetemesen fogja növelni. Felhívjuk egyesületünk azon tagjait, kik tagdíjakkal hátralékban vannak, szíveskedjenek fizetési kötelezettségeiknek eleget tenni. Elhalálozások.
