Szatmári Gazda, 1914. (6. évfolyam, 1-49. szám)
1914-01-03 / 1. szám
2-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA január 3. kell s fenntartani a drága cselédséget és művelni a földet. Vajon mi készteti erre ? Hiszen jobban járt volna, ha a tavasszal is üresen hagyja földjét s nem veti be kölcsön vett pénzen vásárolt vetőmaggal. Erre a felelet igen egyszerű. A magyar gazda szeretettel csügg ama földön, a mely ápol és eltakar. Attól vár, remél s forduljon fel bár az egész világ, legyen ismét özönvíz, a legelső napsugárra ott izzad a magyar gazda a mezőn, az eke szarvát fogva. Ó a magyar hazának hive rendületlenül, Ő az, ki évszázadok keservei dacára ezer éven át megmaradt az eke szarvánál s gondoktól terhelt, busán lehajtott fejével megy az eke után, néha-néha felemeli fejét a beborult égboltozatra s keresi a kék eget és remél... remél. Mit, honnan remél, hisz annyi csapás érte már, hogy egy jobb jövő reményében nem is bizhat ; vagy talán csodákat vár ? Óh nem, csodákat a gazda nem ismer. Ő becsületes munkájának, igaz gyümölcsét várja és várja ha még egyszer is lesz özönvíz, mert tudja azt: ha a magyar gazda csak egyszer nem vet, ez a föld megszűnt magyar föld leuni. Ez az igaz hazaszeretet! Ez, amely nem a bankettek fehér asztaláról, de az anyaföldnek mindeneket boldogító termő erejéből táplálkozik, ezt lekicsinyelni nem szabad, de nem is lehet. Nehezen jön toliamra ily viszonyok mellett ez a kifejezés: boldog uj évet kívánok; de tudva azt, hogy a gazdát évek óta egyedül a remény tartja és táplálja, nem szólásmódképpen, de igazán, őszinte szívből kívánom, hogy a gazda reménye végre valahára váljék valóra s adjon az ég ura oly boldog újévet, a minőt óhajt. Erre szüksége van nemcsak a gazdának, de ennek a szegény magyar hazának is, hogy ismét erőhöz jusson. Riszdorfer Imre. Búzatermelésünk hanyatlása. Általános a panasz, hogy búzatermés állagaink az utolsó évtizedben erősen megcsökkentek és ez természetes következménye a mi rabló és egyoldalú gabona- termesztő gazdálkodásunknak, mert aránylag kevés takarmányt termesztünk, a kenyérgabonát jórészt a külföldre visszük, a helybeli fogyasztásból származó emberi ürüléket nem használjuk fel trágyázásra és igy a nálunk előállított istálló trágyával nem pótolhatjuk azt a tömérdek foszforsav mennyiséget, a melyet a tömeges gabonatermeléssel a talajból elvonunk. Ezt a hanyatlást tünteti fel dr. Popovich Emil egyik előkelő német szaklapban megjelent cikkében, a mely szerint mig Németország búzatermése 1886-1Ó1 1910-ig öt éves átlagokban kát. holdandént 896 kg.-ról 1145 kg.-ra emelkedett, addig nálunk 1901-től 1910-ig ugyancsak öt éves átlagokban 722 kg-ról 671 kg.-ra csökkent. Hát ez bizony sajnos állapot, a melynek igazságát még csak el sem tagadhatjuk. Hogy pedig ezt a termés csökkenést csak a talaj foszforsav éhsége okozza, bizonyítja az a körülmény, hogy csak a búzatermés átlaga csökkent, ellenben a jobb megműveléssel és az erőteljesebb istálló trágyázással a tavasziak, légióként azonban a répa és a vetett szálas takarmány termése tetemesen emelkedett. Így pl. a nyolcvanas évek 10 évi átlagához képest az árpa termésátlaga 615 kg.-ról 748 kg.-ra, a cukorrépáé 107 mmázsáról 131 mmázsára, a takarmányrépáé 123 mm.-ról 159 mm.-ra, a vetett fCiilme mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSONBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETŐGÉPEK. Osbome amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona- psztitó- és szelelő-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlő műveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, PiaG-tér, báró Vécsey-ház.
