Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-08 / 6. szám
febuär 8. SZAUVíaPI (jAZ’jA 2-i oldai. igen fog produkálni még azután sem, ha nem tette akkor, a mikor látta azt, hogy a bolgár kertész kizárólag a szorgalmával 4—500 koronát tudott összegyűjteni, még a legsilányabb földnek kataszteri holdjáról is. A csataldzsai ágyudörgés bizony nagyon is gondolkodóba ejthetne bennünket. A napilapok hasábjain nemrégiben egy szerény kis hir húzódott meg, hogy a kaposváriak elhatározták, miszerint jövőben maguk fognak bolgárkertészkedni. Szinte hihetetlennek tetszik előttünk ez a hir, hogy éppen a legnyakasabb somogyi magyar hajlandó ezután kapát venni a kezébe. Vártuk, hogy ezután a híradás után az ország valamennyi városa amelynek határában eddig a bolgár kertészek csináltak egy kis valamire való horti-kulturát, táviratilag fogja üdvözölni a kaposváriakat. Nagy szükség volna erre az országos felbuzdulásra, mert bizony a háborús hírek méla olvasása és a törökök mellett való szivboli lelkesedésnek szinte előre látjuk, nem az lesz a szomorít következménye, hogy a bul- gárok ebben és a következő esztendőben ke- veseb pénzt visznek ki az országból, hanem i- genis az, hogy a magyar piacok túlnyomó nagyrésze zöldség és más egyéb mezőn termő élelmiszer nélkül marad és a már is agyonsanyargatott fogyasztó közönségnek része lesz egy olyan rablóhadjáratban, amilyenhez képest a prizrendi eseményeket kismiskáknak lehet nevezni. A fogyasztó közönség nevében emeljük fel tehát kérő szavunkat, hogy azok, akik hivatottak arra s akiknek módjukban van, vonják le e bulgár és török csete-paté tanulságait, tegyék lehetővé azt, hogy a bulgár kertészek ezentúl nélkülözhetők legyenek ebben az országban. Őszintén megválva mi nem sajnáljuk ' a bulgároktól a pénzt. Jót és olcsót adtak. Erre volna szükség a jövőben is, de ezt csak úgy érhetjük el, ha a magyar gazda végre-va- lahára hozzálát a ke'tgizdálkodáshoz. Ha ezután is heverészünk a régi megszokott kényelemmel, ha még ma február közepén sem jut eszébe a kert és a szántóföld tulajdonosoknak az, hogy ilyenkor már nagyon tanácsos volna melegágyakat készíteni s jó konyhakerti vetőmagvakról gondoskodni, nem is beszélve arról, hogy az öntöző müvek berendezése sem valami bozorkány mesterség : akkor bizony a bul- gár-török háború után a magyar fogyasztó közönségnek az a része fog legjobban sírni, a- melyik rá van utalva arra, hogy a zQltságet és egyébb kerti terméket piacon vásárolja. Meg kell tehát ezt az országos sirást előzni. Még nincs késő. Tapasztalatok a vetőmagkiosztás alkalmából. Azok, kik a gazdák ügyeivel közvetlenül s állandóan foglalkozunk, nagyon jól tudjuk, hogy gazdáink »amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra« közmondást vagy nem tanulták meg, vagy ha meg is tanulták, nem tartják be s általában (természetük <— tisztelet *a kivételeknek, I— a napról-napra való halogatás még gazdaságukat s igy létüket legközvetlenebbül érintő :ü- gvekben is. Miután emberi gyarlóságunk minden bajnak okát rajtunk kívül keresni s abba, hogy annak csirája önönmagunkban is rejtőzhetik, nem nyugszunk meg; gazdáink is ha bajba kerülnek okolják első sorban az időjárást, a sorsot, a mezőgazdasági gépgyár Részvény-Térs. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSÓDBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dus választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű M O S O N I DRILL SORVETŐGÉPEK. Qsoorne ;amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabo.i«- íóiziitó- és sze’eíö-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle na* s.libán Morzsolók, kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógipek szóidműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: 3IRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piac-tér, báró Vócsey-ház.
