Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-01 / 5. szám

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATM ÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára : Egy évre . ..........................ö korona. Fél é vre...............................3 Negyed évre..........................l*5ü „ b Szatmärmegyt'i Gazdasági Egyesület tagjai lagdijiilefniény ellenében dijntenfesesi kapják. Laptnlajdonos: A Szatmármegö’ei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlö bizottság : Böszörményi Emil dr. Ktprlia Kálmán Domahiöy István Giolnoky Imre Petiid György. Szérkesziöség és kíadébivatal: Szatmár, Deák-tér 2, szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi űííiaiát érintő közlemények, hirdetések és pénzek j küldendők. Kéziratokat nem küldünk Vií'.K<\a Internrhán-telefora 217. sz. Gazdasági életünk és a bankok. Aki a gazdasági élet feszültségéről, a rossz pénzügyi viszonyokról szóló újsághíreket egy­beveti a nagy bankok mostanában napvilágot látó mérlegeivel, amelyek kivétel nélkül arról adnak számot, hogy az elmúlt üzietév valóban minden eddiginél fényesebb pénzügyi ered­ménnyel végződött: méltán gondolkodóba es- hetik. Ezek a bankmérlegek hihetetlen nagy nyereségről, dús tartalékokról s ami legfőbb .rejtett“ tartalékokról beszélnek nagy szemér­metlenséggel. világos jeléül annak, hogy a spekulációnak mindegy akár normális a köz- gazdasági élet, akár pedig feszült, a spekuláció a maga busás nyereségeit kikeresi, ha másból nem, az emberek verejtékéből. Amig országszerte arról panaszkodik a mezőgazda, az iparos, hogy manapság szinte lehetetlen akár a mezőgazdasági, akár az ipari üzem fejlesztésére a bankoktól jknzt kapni, az alatt a bankok szinte dicsekedve verik a mel­lüket, hogy van itt pénz elég. Ha már most felvetjük ezt a kérdést, hogy ha van pénz elég, miért nem adják a bankok azt át tulajdonkép­peni rendeltetésének, miért nem adják’ a gaz­dasági élet talpraáliitására és fejlesztésére? Ez az a rejtély, amit megmagyarázni szinte lehe­tetlen, amire más magyarázatot nem laláhmk, mint hogy a mi bankjaink éppenséggel nem állanak hivatásuk magaslatán, nem szolgálnak közérdeket, hanem a mi bankjaink tisztán csak keresni akarnak minél többet, úgy azonban, hogy a gazdasági élet hullámzásával járó koc­kázatból még a legparányibb részt sem akarják magukra vállalni. A mi nagy bankjaink, amint a kiadott je­lentések mutatják, semmiféle pénzüzletet nem tartanak reálisnak, hogy ha csak nem az állam- mái, vagy valami municipiummal kötik azt meg. így kaparitották magukhoz a nagy bankok a sorsjátéküzletet, a só és dohányeladást amelyek ma mind hihetetlenül nyereséges vállalkozások s ha azokat az állam saját üzemében végez­tetné, milliókat takarítana meg az amúgy is nagyon ingatag költségvetés javára. Így azon­ban ezek a milliók a bankok vagyonát s a t Mindennemű bankszerü IfficTríPr AfhArí Ác T-áfCn üzletet a legelőnyöseb- IVUSZÍlcF A! Ucfl CS 1 aTSä ■ ben bonyolít ie--------* A G A II B A N K H A 2 Ä. Betétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és »esz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajártja a sorsjegytärsulaiokban való részvételt havi 10 koronás rész­etekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek mellek résziet«zetésre eladunk s már az első részlet lefizetése után a hozások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzása már 1913. február hó 27-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve. Lapunk mai száma 10 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents