Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-01 / 5. szám

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP.

A SZATM ÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA.

A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET,

AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE.

MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON.

Előfizetési ára :

Egy évre . ..........................ö korona.

Fél é

vre...............................3

Negyed évre..........................l*5ü „

b Szatmärmegyt'i Gazdasági Egyesület tagjai lagdijiilefniény ellenében dijntenfesesi kapják.

Laptnlajdonos:

A Szatmármegö’ei Gazdasági Egyesület.

Lapvezérlö bizottság :

Böszörményi Emil dr.

Ktprlia Kálmán Domahiöy István

Giolnoky Imre Petiid György.

Szérkesziöség és kíadébivatal: Szatmár, Deák-tér 2, szám,

hová úgy a lap szellemi, mint anyagi űííiaiát érintő közlemények, hirdetések és pénzek j küldendők. Kéziratokat nem küldünk Vií'.K<\a

Internrhán-telefora 217. sz.

Gazdasági életünk és a bankok.

Aki a gazdasági élet feszültségéről, a rossz pénzügyi viszonyokról szóló újsághíreket egybeveti a nagy bankok mostanában napvilágot látó mérlegeivel, amelyek kivétel nélkül arról adnak számot, hogy az elmúlt üzietév valóban minden eddiginél fényesebb pénzügyi eredménnyel végződött: méltán gondolkodóba es- hetik. Ezek a bankmérlegek hihetetlen nagy nyereségről, dús tartalékokról s ami legfőbb .rejtett“ tartalékokról beszélnek nagy szemérmetlenséggel. világos jeléül annak, hogy a spekulációnak mindegy akár normális a köz- gazdasági élet, akár pedig feszült, a spekuláció a maga busás nyereségeit kikeresi, ha másból nem, az emberek verejtékéből.

Amig országszerte arról panaszkodik a mezőgazda, az iparos, hogy manapság szinte lehetetlen akár a mezőgazdasági, akár az ipari üzem fejlesztésére a bankoktól jknzt kapni, az alatt a bankok szinte dicsekedve verik a mellüket, hogy van itt pénz elég. Ha már most

felvetjük ezt a kérdést, hogy ha van pénz elég, miért nem adják a bankok azt át tulajdonképpeni rendeltetésének, miért nem adják’ a gazdasági élet talpraáliitására és fejlesztésére? Ez az a rejtély, amit megmagyarázni szinte lehetetlen, amire más magyarázatot nem laláhmk, mint hogy a mi bankjaink éppenséggel nem állanak hivatásuk magaslatán, nem szolgálnak közérdeket, hanem a mi bankjaink tisztán csak keresni akarnak minél többet, úgy azonban, hogy a gazdasági élet hullámzásával járó kockázatból még a legparányibb részt sem akarják magukra vállalni.

A mi nagy bankjaink, amint a kiadott jelentések mutatják, semmiféle pénzüzletet nem tartanak reálisnak, hogy ha csak nem az állam- mái, vagy valami municipiummal kötik azt meg. így kaparitották magukhoz a nagy bankok a sorsjátéküzletet, a só és dohányeladást amelyek ma mind hihetetlenül nyereséges vállalkozások s ha azokat az állam saját üzemében végeztetné, milliókat takarítana meg az amúgy is nagyon ingatag költségvetés javára. Így azonban ezek a milliók a bankok vagyonát s a

t Mindennemű bankszerü IfficTríPr AfhArí Ác T-áfCn

üzletet a legelőnyöseb- IVUSZÍlcF A! Ucfl CS 1 aTSä

■ ben bonyolít ie--------* A G A II B A N K H A 2 Ä.

Betétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és »esz.

— Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajártja a sorsjegytärsulaiokban való részvételt havi 10 koronás részetekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek mellek résziet«zetésre eladunk s már az első részlet lefizetése után a hozások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzása már 1913. február hó 27-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve.

Lapunk mai száma 10 oldal