Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-01 / 5. szám
feb'uár 1. feZATMftRí GAZDA 2- ■ olaai. bankrészvényesek osztalékát gyarapítják. Csak egyetlen dolgot említünk, az osztálysorsjáték üzletéi, amelynél 3,600,000 korona befektetett részvénytőke csaknem ugyan ily nagyságú jövedelmet hajt évente a szerencsés részvénytulajdonosoknak, nem számítva azt, hogy az osztálysorsjáték üzlet igazgatósági tagjai a nyereségből csaknem püspöki jövedelmet húznak. Azt talán említenünk is fölösleges, hogy a különböző állami és városi kölcsönök lebonyolítása milyen busás nyereséggel jár a bankokra nézve. Van néhány nagy bank, amelynek a rejtett és rejtetten tartalékjai kétszerié, sőt háromszorta nagyobbak, mint az egész részvény- tőke. Vajon lehet-e ezt az állapotot egészségesnek, reálisnak nevezni ? Semmi esetre sem 1 Ha körül tekintünk az egész világon, valóban csak kevés országra akadunk, ahol a spekulativ nagy tőke ily módon vaió összehal- mozódását tapasztalhatnod Vajon mi más lesz ennek a következménye, mint hogy gazdasági életünk nap-nap után egészségtelenebb képet fog mutatni. Más országokban a bankoknak, a nagy töke képviselőinek van érzéke a nemzeti közgazdasági élet fejlődése iránt, ezért láthatunk pl. hihetetlenül nagyipari fejlődést Németországban és Ausztriában, de nem csak ipari, hanem mezőgazdasági fellődést is és a kereskedelem óriási fellendülését, mert hiszen ott a tőke készséggel áll szolgálatába a közgazdaság minden egyes ágának. Németországban és Ausztriában ma is tud a gazda elegendő pénzt kapni a belterjes gazdálkodás folytatásához, nálunk azonban nem. Németországban és Ausztriában minden reálfs ipari és kereskedelmi vállalkozáshoz is van elegendő pénz. Nálunk azonban nincsen. Amikor egy vállalkozó a nagy tőke képviselőinek, a bankoknak jóindulatára apellál, rendszerint azt a választ kapja, hogy forduljon az államhoz, vagy a mágnásokhoz. Ezért nincs is nálunk egészséges ipari fejlődés, hanem csak mesterséges iparfejlesztés, amelyet érthetetlen okokból állami feladattá tettek, mig az állam az ehhez szükséges anyagi erőt a bankoktól szerzi meg busás kamatra. Nagyon szomorú tehát az a kép, amit a fényes bankmérlegek tüntetnek fel. Gazdasági életünk legsorvasztóbb betegségének a képe ez, ami fölött nem örülnünk, hanem inkább sírnunk keli. Egyesületünk életéből. A baj, a nyomorúság gyakrabban összehozza az embereket. Régi igazság, melyet megcáfolni még eddig senkinek sem sikerült. Gazdáink is a múlt évi csapásteljes esztendő után gyakrabban jönnek össze, tanácskoznak, aggodalomteljes reménnyel néznek a jövőbe, lesz-e tavaszi vetőmagjuk s ha lesz, megenge- di-e az időjárás azt idejében elvetni, mert hogy a tavaszbuza jó termést hozzon, ahoz feltétlenül szükséges, hogy azt kora tavasszal lehessen el- . vetni. A föld telítve van vízzel, ha most az időjárás februárban, úgy, mint a múlt évben ismét esősre fordul, vége minden reménynek, az ez évi aratásból semmi sem lesz. De reméljük a legjobbal, talán már a természet is megelégelte ezt a csapadékdus s teljesen abnormális időjárást s talán csak a gazdára is rásüt a rügyfakasztó tavaszi napsugár s nagyobb bizalommal kezdhet a termő anyaföld műveléséhez, melytől várja hazánk minden rendű és rangú lakosa megélhetését, boldogulását. * # * mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSÓIBAN. Lé-jobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerii acél-ekék., egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű M O SONI DRILL SORVETÖÜÉPEK. Osbome Amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona- tisztító- és szelelő-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és daráiógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolok, kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógerebiyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapáiógépek szőlőműveléshez. 'Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépes. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piac-tér, oáró Véesey-ház
