Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-09 / 32. szám
augusztus 9. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal Az ellenük való védekezés leghatásosabb tényezője az okszerű talajmíivelés s a helyes vetésforgó alkalmazása. A gyomirtás céljából végzendő talajmíivelési munkák közt különösen a tarlóhántás bir nagy fontossággal. A gyommagvak legtöbbje ugyanis vagy együtt é- rik a gabonával vagy érésben megelőzi azt, úgy hogy azoknak csak egy része kerül le a gabonával a szántóföldről, túlnyomó része pedig aratás előtt vagy aratás alkalmával a tarlóra hull. Ha a tarlót aratás után 5-6 cm. mélyen aláforgatjuk, akkor a talajba került gyommagvak csírázásnak indulnak, növényekké fejlődnek s akkor alászántással tönkre tehetők. A tarlót sekélyre megszántani azért szükséges mert ha mélyebben szántunk a gyommagvak mélyebbre kerülnek s nem lesz alkalmuk csírázni. Ezáltal pedig a gyomok fejlődésének csak bizonyos időre vesszük elejét, ismerve a gyommagvak szívósságát azok a következő szántás alkalmával ismét a felszínre kerülnek hol kedvező viszonyok mellett csírázásnak indulnak. A szántatlanul hagyott tarlón pedig a gyom mag hosszú ideig elhever anélkül, hogy kicsiráznék, s ha az a termesztendő növénnyel együtt kerül a talajba, avval együtt fog fejlődni. Sok esetben célszerű lesz a meghantolt talajt Ie- hengerezni, különösen ha a felső réteg száraz vagy a tarló magas volt, mert ez esetben a gyomok kikelését hathatósan előmozdítjuk, az által, hogy a csírázáshoz szükséges nedvességet megadjuk. Hengerezés esetén azonban nem szabad elfelednünk, hogy a hajcsövesség helyreállításával a talaj vízkészlete elpárolog s ezáltal a vetés sikerültét tennénk kockára. Ezért amint a hengerezés célját elértük, fogasolásai a viz vesztességnek elejét kell vennünk. A gyomirtás másik módja a helyes vetés forgó alkalmazása. Jó vetés forgóban ugyanis a kalászosokat talajjavító növények után kell helyezni, vagyis oly növények után, melyek tarlójára gyommag nem kerül. Ilyenek, a szálastakarmányok, korán lekerülő tengeri, dohány stb. a gyomnevelő kalászosokat pedig gyomirtó növények kövessék. Ha pedig a szántóföldek nagy részében termelünk kalászost, akkor is amennyiben az őszieket nem kapás növények követik a forgóban őszi kalászost, tavaszi kövesse s igy módunkban leend az elszaporodott gyomokat tarlóhántással, s az azt követő mélyítő őszi szántással apasztani. A tavasziak alá igy Sü rgönyci m: BYAT. Bihfalny Albert központi irodája Szatmár, Kazinczy- utca 1. szám. előkészített talajból a gyommagvak egy része kicsirázik s azt vetés előtt fogassal, gruberozással, tárcsázással vagy szántással kiirthatjuk. A gyomok irtása azonban korántsem egy év munkája, hanem azt évről évre kell gyakorolunk. Gyakorolnunk kell pedig azért, mert a gyommagvak igen sok féle képen terjednek, részint a szél hordja a szántóföldre, részint trágyázással kerül oda. A mes- gyék, utak pedig a gyomnövények nevelői, honnan igen könnyen terjedhet a szántóföldekre. Mindenesetben azonban szükséges lesz a gyomok irtása s a befektetett mnnka bőven lesz pótolva az elérhető termés többlet s a termés jobb minősége által. A műtrágyák jövedelmezősége. A gazdák egy jelentékeny része nem állapítja meg, hogy minő haszonnal jár a műtrágyázás, hanem használja, mert szomszédja is alkalmazza azt. A gazdák egy másik része tesz ugyan kísérleteket, de megelégszik azzal, ha a terméstöbblet nagyobbb értéket képvisel, mint amennyibe a trágya kerül, de nem vizsgálja, hogy a jövedelem nem fokozható-e, hogy olyan nagy-e az, mint amekkora az adott viszonyok között lehet. Nem kellene megelégednünk azon tapasztalattal, hogy a műtrágya jövedelmet hajt, hanem oda kellene törekednünk, hogy a jövedelem minél nagyobb legyen, s ezt elérhetjük a műtrágya jövedelmezőségi feltételeinek figyelembevételével. Az alkalmazott műtrágyaféle csak akkor érvényesülhet kellően, ha a növény egyéb tápanyagai is elegendő mennyiségben vannak meg a talajban. Éppen ez okból kifolyólag hangsúlyozzák külföldön, különösen Németországban, hogy a jövedelmezőség csak akkor érheti el tetőfokát, ha teljes trágyázást alkalmaznak, vagyis ha nitrogént, foszforsavat, és kálit is kap a növény. Tényleg valószínű is, hogy az ilyen trágyázás.adja a legnagyobb terméstöbbletet. Kétséges azonban, hogy a legnagyobb jövedelmet is, mert minél többféle trágyát alkalmazunk, annál nagynbb lesz a költség, s ha nagyobb is a terméstöbblet, kérdés hogy nagyobb lesz-e a haszon is. Csapadékdus vidékeken helyénvaló lehet a teljes trágyázás, a mi viszonyaink között azonban különösen a csapadékszegényebb Alföldön, csak azt a táplálóanyagot kell igyekeznünk a földbejuttatni, amely abban a legcsekélyebb mennyiségben található. Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tataicementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet, jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és mindenféle építkezési anyagot, továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb műtrágyákat. valamint rézgálicot, stb. stb.
