Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-04 / 1. szám
január 4. SZATMÁRI GAZDA jünk a sok répaetetéstől. A takarmányrépát csak felaprózva etetjük. Szokták főzni is, de azt tapasztalták, hogy a főzés költségei annak jobb emészthetősége által nem fedeztetnek. A cukorrépa mint takarmány magas cukortartalma által tér el a takarmányrépától és pedig oly mértékben hogy 1 rész cukorrépa, 2 rész takarmányrépát pótol. A burgonya inkább emberi táplálék, és ipari célokta szolgál s vármegyénkben általában csak a sertések takarmányozásánál játszik szerepet, pedig a gyök és gumós takarmányok közt a legtáplálóbb s a talajterülethez viszonyított tápanyag mennyiség a takarmányrépával is kiállja a versenyt. Összetétele: száraz anyag 25 százalék, ebből fehérje Oi százalék, keményítő értéke 20 százalék átlag. Hízósertésekkel 100 kg. élősúlyra mintegy 6 kg. burgonyát etetünk naponta, te- nyészsertések és malacok ennél kevesebbet kapnak. A burgonyát sertéssel minden esetre főzve etessük, mert igy jobban emészthető és izletesebb, természetesen más takarmánnyal keverve fehérje pótlás végett. Szarvas- marhával is etetnek burgonyát nyersen 10—20 kg.-ot naponta, de ez hazánkban még igen kevés helyen van bevezetve. A szemes takarmányok közül az árpa, zab és tengeri azok, melyeket á Háláinkkal etetni szoktunk. Ezek az igazi abraktakarmányok, a legtápláióbbak, mert emészthetetlen ballasztjuk kevés s az emésztő szerveket alig veszik igénybe. \z árpa mint abraktakarmány — beír hatékonyságra a zabéval csaknem egyenértékű — leginkább a hizlalásnál nyer alkalmazást. Ez is onnan van, hogy a tapasztalat szerint a tengeri etetése által keletkezett lágy* zsírt kedvezően befolyásolja. Ha más állatokkal is etetünk árpát, nem szabad elfelednünk, hogy azt meg kell darálnunk, mert különben a sok szem emésztetlenül távolodik el. Összetétele szárazanyag 85 százalék, a miből fehérje 8 százalék, keményítő értéke 68 százalék. A legelterjedtebb abraktakarmány a zab. Összetétele az árpáéval csaknem megegyező. Legnagyobb szerepe a lovak táplálásánál van s bár a többi állatnak is ez a legtermészetszerübb szemes takarmánya, mégis a zab etetését az árak magassága miatt különösen most a minimumra redukálják. Etetési módját illetőleg a lóval egész szemben esetleg szalmaszecskáva keverve adjuk s csak elvétve beteg lovakkal vagy csikókkal etetjük zúzva. Az adagolás mennyisége pedig a végzendő munkától, az állat tápláltságától s a többi takarmányok tápanyagtartalmától függ. A tengeti főfogyasztója a hízósertés. Összetétele: szárazanyag 87 százalék, ebből fehérje 6 és fél százalék, keményítő értéke 81 és fél százalék. Ez az a takarmány, amely legbiztosabban és leggyorsabban hiz- al. Hatása a hús minőségére kitűnő, a zsírra azonban 4-ik oldal hátrányos, mivel azt lággyá teszi. A tengerit vagy egészben, vagy darálva etetjük. A darálás kevés költséggel vihető keresztül s az abba fektetett összeg bőségesen lesz pótolva a tengeri tápanyagainak jobb kivonása által. Az adag nagysága egy sertésre 1h—4 kg-ig terjedhet naponta a tenyésztési cél szem előtt tartásával. Az állatok takarmányozásánál fontos szerep jut a korpának is. Minden állattal etethető s csak a növendék állatokkal nem tanácsos azt nagy mértékben etetni kevés mésztartalmánál fogva. Bár a korpa a legjobb takarmányok egyike, magas ára miatt leginkább csak hízó állatok és fejős tehenek takarmányát képezi. Ösz- szetéieie: szárazanyag 86 százalék, ebből fehérje 10 százalék, keményítő értéke 45 százalék. Ismerve a takarmányok hatékonyságát s ha tudjuk, hogy 1000 kg. élősúlyra vonatkoztatva, az igás állatok 25 kg szárazanyagot, 1 és fél kg fehérjét, 10 kg keményítőt, fejős tehenek 25 kgramm szárazanyagot 1 és fél kgramm fehérjét, 12 kgramm keményítőt, juhok 20 kg szárazanyagot, 1 kg fehérjét és 10 kg keményítőt, hizó marhák és sertések 24—30 kgramm szárazanyagot 2 és fél kg fehérjét, 20—25 kg keményítőt igényelnek, nem lesz nehéz az adagok kiszámítása. Nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni a takarmány előkészítését sem. így minden szálas takarmány, de különösen a szalma, mindig szecskázva etetendő. Előnyeiről már megemlékeztem s csak azt akarom még megjegyezni, hogy ha a szecskavágó beszerzése nem áll a gazda módjában, akkor sem szabad elállni a vételtől, hanem tegyük fel 5 szomszéd összeteszi a szükséges vételárat s igy szerzik azt be. Az elaprózás, sze- letezés, répavágóval történik. Csekély ára mellett minden gazdának érdeke azt beszerezni. Darálásra pedig módot nyújtanak a malmok. Végül megromlott, kilúgozott takarmányok, Ízletes, zamatos takarmányokkal, sóval, precipitált mészszel keverve etetendők, mert az állat igen meghálálja s a befektetett munka vagy költség bőségesen lesz pótolva a takarmány fokozott emészthetősége és a termelés növelése által. Rendek Géza. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület 1913. évi költségelőirányzata. Egyesületünk elnöksége a f. hó 8.-ára összehívott igazgató választmányi és közgyűlés elé az alábbi költségvetési tervezetet terjeszti. Ez az első költségvetés, mely a fötdmivelésügyi minisztérium állandó segélyezése figyelembe vételével
