Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-02 / 31. szám

V. évfolyam. __________^ Szatmár, 1913. augus tus 2._____ 31. szám. KÖ Z- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE.. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára : Laptulajdonos: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy évre ............................... 6 k orona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Szatmár, Deák-tér 22. szám, Fel évre............................... Ne gyed évre.......................... 3 . 1-50 „ Lapvezérlő bizottság : hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissza Böszörményi Emil dr. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai tagdijinetmény eílenében díjmentesen kapják. Bartha Kálmán Domahidy István Cholnoky Imre Pethő György. Interurbán-telefon 217. sz. SZATMÁRI A lenézett mezőgazdaság. Irta: Bernát István, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója. A merkantil tábor és a sajtója által veze­tett közvélemény szótárában régen benne van az az állítás, hogy a mezőgazdaság legnagyobb mértékben lévén kitéve az időjárás szeszélyei­nek, biztonságra mögötte marad a kereskede­lemnek és az iparnak, a melyek ilyen bénító hatásoktól mentve vannak. Ez az állítás nagyon alkalmatos arra, hogy a serdülő ifjúság elri- asztassék a mezőgazdasági pályától. Dőreség volna tagadni, hogy a mezőgazdaság tényleg a legnagyobb mértékben és legközvetlenebbül van kitéve a természet sújtó kezének, egészen bi­zonyos, hogy ez a tény nemcsak a mezőgaz­daság jövedelmezőségét csökkenti, hanem al­kalmas arra is, hogy a „csekély, de biztos“ jel­szavaknak hódolva, az egykori földesurak iva­dékait a bürökbe terelje. A kassai gyűlés u án, a mely úgy méreteivel mint belső tartalmával még ellenségeinknek is imponált, többszörösen felhangzottak ezek az állítások, és éppen ezért vizsgálat tárgyává kell tennünk, hogy mi az igazság ebben a felfogásban és vajon igaz-e az a mit a túlsó oldalon hirdetnek, hogy az ipar és kereskedelem meg van óva azoktól a csapásoktól, melyeket a gazda még akkor sem tud kikerülni, ha akar ? A budapesti kereskedelmi és iparkamará­nak legújabb jelentése éppen kapóra jő és segít az igazságot felderíteni. Ennek az 1912. évről szóló jelentésnek a szerkesztői abban a véle­ményben vannak, hogy ez idő szerint Magyar- országon dacára a pénz szűkének, a külső po­litikai bonyodalmaknak és mindannak, a mi a gazdasági életet lenyomhatja és visszaszoríthatja, a gazdasági viszonyok még sem olyan rosszak, mint sokan hinnék. Tulajdonítja pedig ezt a mutatkozó életerőt és ellenállóképességet az or­szág első kereskedelmi kamarája azoknak a gaz­dasági jó éveknek és kielégítő terméseknek, a melyeket legutóbb átéltünk. A mi azt jelenti, hogy meggyőződése szerint az ipar és kereske­delem a mezőgazdaságra támaszkodik, osztozik annak bujában és bajában és a termés minő­sége nem csupán a mezőgazdákat, hanem az ország összes produktiv munkásait érdekli. Tö­kéletesen igazsága van. De ebből az igazság­ból le kell vonnia a végső következtetéseket. Küszner Albert és Társa ben bonyolít le--------&BT M AGANBANKHAZA, Be tétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol. — Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. — Gabona határidőben megbízásokat elfogad. — Különösen ajánja a sorsjegytársulatokban való részvételt havi 10 koronás rész­etekben. — Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek mellett részletfizetésre eladunk s már az első részlet lefizetése után a húzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. — Convertált jelzálog sorsjegyek húzása már 1913. augusztus hó 27-én, főnyeremény 200,000 korona és számos melléknyeremény. — Több ingatlan van eladás végett bejelentve. Lapunk mai száma 10 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents