Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-28 / 26. szám
junius 28. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal s a tervezetet átdolgozás s végleges megszövegezés végett visszaadta a bizottságnak. Következett a tanfolyamok, előadások, állatdijazá- sok egységes rendezésére vonatkozó tervezet. Szövetségi titkár elfogadásra ajánlotta a tervezetet. Somssich László gróf a tervezet nagy elveit általánosságban helyeseknek és üdvösöknek tartja, azonban jelenlegi szövegezésében nem tartja elfogadhatónak; mert nézete szerint a G. E. O. Sz. központjából előadásokat, tanfolyamokat irányítani képtelenség; továbbá a tervezet intézkedéseiben az egyesületek felett bizonyos gyámkodást lát amelyet elfogadni nem hajlandó. Nem helyesli hogy a szarvasmarha bíráló bizottságba a főszolgabírónak helyet biztosit a tervezet, mivel a szolgabiró a lendezési munkálatoknál vehető igénybe, de nem a bírálatnál már csak azért sem, mert nem állattenyésztési szakember. A lódijazások véleménye szerint továbbra is a lótenyésztési bizottmány kezeibe hagyandók, a mely természetesen ezeknek a rendezésénél az egyesülettel a szoros érintkezést kell hogy fenntartsa. Többek telszólalása után elnök szavazást rendel el s a többség a tervezetet Somssich gróf módosításával fogadta el. Ezután következett a gyűlés legfontosabb tárgya: a vármegyei gazdasági egyesületek és a földmivelés- ügyi kirendeltségek és a gazd. felügyelőségek együttműködésének tervezete. E tervezettel szemben egyesületünknek is súlyos és nagyon figyelemre méltó aggályai vannak, egyes pontjai által, melyek a gazd. felügyelők indokolatlan ellenőrzési jogait biztosítják, — féltve őrzött autonómiáját látja veszélyeztetve. Szövetségi titkár elfogadásra ajánlja a tervezetet s javasolja, hogy a megkérdezett gazdasági egyesületek részéről beérkezett vélemények figyelembe vételével leendő végleges megszövegezés után az megvalósítás végett a földmivelésügyi minisztériumhoz felterjesztessék. E tárgynál is számosán szólaltak fel többek között egyesületünk titkára, ki körülbelül a következőket mondotta: Egyesületünk e tervezetre vonatkozó álláspontját már átiratban körvonalazta, mégis szükségesnek tartom mint a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület kiküldötte röviden a tervezet 1, 2, 5, 6, pontjaiban a gazd. felügyelőségek részére biztosított ellenőrzési jog ellen szólalni, mert — bár mi a kir. gazd. felügyelőséggel a legjobb viszonyban vagyunk s együttműködésünket hatásköri összeütközések nem zavarták meg — nem tartom az egyesületek méltóságával összeegyeztethetőnek egy oly mérvű ellenőrzés bevezetését, mely a gazd. e- gyesületekre a megbizhatlanság bélyegét nyomja, szükségesnek pedig ezen ellenőrzés nem minősíthető, ameny- nyiben az egyesületnek mindig módjában áll bármilyen kiosztásnál elbírálni, hogy a segélyben kik részesiten- dők. Az átiratunkban foglalt ellenőrzés szó kicseréléséhez feltétlenül ragaszkodunk. A bizottsági ülés a hozzászólások után az előadói javaslatot fogadta el. Sajnálatos Körülménynek kell jelezni, hogy a vármegyei gazd. egyesületek a végrehajtó bizottság ülésén csekély számban voltak képviselve s igy jogaik megtárgyalásánál nem vettek részt oly mértékben amint az kívánatos lett volna.1 El kell ismernünk, hogy a kiküldött bizottság i- gyekezett a tervezetek összeállításánál a legnagyobb tárgyilagossággal eljárni s szerény véleményünk szerint a fő hibát csak abban követte el, különösen a legutóbbi tervezetnél, hogy az egyesületek autonómiáját nem tartotta kellőleg szem előtt. Ünneplő szőlősgazdák. A magyar gazdatársadalomnak e hó 15-én ismét ünnepe volt. A’mikor volt ugyanis 10 éves évfordulója annak, hogy a Magyar Szőlősgazdák Egyesülete, amelyről 10 évi munkássága után megállapíthatjuk, hogy agilitás, elért eredmények és tervszerű munka szempontjából már is a legkiválóbb gazdatársadalmi szervezetek közé tartozik. A Szőlősgazdák Országos Egyesülete pedig igen szomorú körülmények között jött létre abban az időszakban, amikor a magyar bortermelésnek csaknem a csődje következett be az olcsó olasz borok beözönlése miatt. A magyar szőlősgazdák egy kétségbeesett jajkiáltása adott életet ennek az egyesületnek s talán éppen a mostoha helyzet, amiben a magyar szőlőtermelés 10 év előtt sínylődött, tudta biztosítani azt az energiát, azt a fiatalosnak mondható lelkesedést, azt a szivóságot, amit az egyeSürgönycim: BYAT. Bföfalvy filbert központi irodája Szatmár, Kazinczy- utca 1. szám. Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tataicementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet, jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és mindenféle építkezési anyagot, továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb műtrágyákat. valamint rézgálicot, stb. stb.
