Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-21 / 25. szám

junius 21. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal is lennénk, ha néni kívánnék az ipar és kereskedelem fejlődését a magunk részéről is előmozdítani. Hagyja­nak bennünket is élni, mert természetes fogyasztóik mi vagyunk. A napirend másik tárgya, hogy milyen akciót kell a végre véghezvinni, hogy ilyen igazságtalanság velünk meg ne történhessék. A szervezkedés kérdése a mai gyűlésen alaposan meg fog vitattatni. Szervezkedjünk, de pártpolitikát ne csináljunk, hanem csináljunk gazda­sági politikát, csináljuk ezt bátran és következetesen, ezt a jogot tőlünk senki el nem veheti. A megnyitóbeszéd után Dessewffy Emil gróf tar­tott előadást a mezőgazdasági termelés védelméről. Előadásában utalván a balkán háborúk befejezésére, megállapítja ezzel kapcsolatban, hogy most már elő­térbe lép a múlt kormány által előterjesztett és törvény- nyé vált felhatalmazási törvény, melyet az uj kormány szintén teljesen magáévá tett. Ez a törvény erős aggo­dalmakat keltett a mezőgazdasági körökben. Aránytalan nagy az az érték, a melyet a mai kereskedelmi szerző­dések megkötésekor a kereskedelmi érdekeknek bizto- : sitottunk sok mezőgazdasági érdek több-kevesebb el­hanyagolása árán. Ezer okuk van tehát a gazdáknak arra, hogy Ausztria piacszerző tendenciáit már a mai szerződésekkel is biztosítottnak tekintsék és hogy elzár­kózzanak minden újabb engedmény elől, a mellyel a magyar mezőgazdaságot károsíthatnák. Ellenzi szóló a balkáni államok nyersterményei behozatalának megköny- | nyitásét. Végül a régi határforgalmi kedvezmények visz- ! szaállitásának sürgetéséről szólt, melyeknek újból való i behozatala már nemzetközi nehézségeket keltene. Ami pedig az ipari vámok leszállítását illeti, az halározottan növeli az idegen államok versenyképességét a magyar és osztrák iparral szemben. Többek hozzászólása után az elnök egyhangúlag elfogadottnak jelenti ki a Mezey Gyula által előterjesz­tett határozati javaslatot, mely szerint a kassai gazda- gyűlés tiltakozik a vám és kereskedelmi szerződések oly irányú megváltoztatása ellen mely a mezőgazdaság hátrányára lenne s egyszersmint utasítja a választmányt, ha a magyar gazdaközönség ezen álláspontja a kor­mány részéről figyelembe nem vétetnék, hogy az önálló gazdasági berendezkedés előmunkálatait haladéktalanul vegye foganatba. Kiemelkedő és igen nagy fontosságú véleményünk szerint a gyűlésen jelen volt Ottlyk Iván államtitkár ki­jelentése ki körülbelül a következőket mondotta: A mi­nimális gabonaárakon ne essék semmi csorba, az au­tonom vámtarifa megcsorbítását a kormány szintén nem engedi, végül ragaszkodik az állattenyésztés legmesz- szebbmenő vámvédelméhez, az eddigi állategészségügyi intézkedéseket fenn óhajtja tartani, élőállatot a Balkán­ról nem bocsát be, s gondoskodni fog arról is, hogy 1917 után az ország szabad rendelkezési joga fenn­maradjon. Ezután Meskó Pál tartott előadást a gazdák szer­vezkedéséről a mezőgazdasági védelemnek törvényho­zásban leendő érvényesítése szempontjából. Előadásá­ban szükségesnek mondotta, hogy jövőre a választáso­kon a földmivelők csak olyan jelöltekre szavazzanak, kik kötelező nyilatkozatot adnak arra nézve, hogy az agrárprogramm érdekében fognak dolgozni. Az erről szóló határozati javaslalot Emődy József terjesztette elő. A javaslatot Falussy Árpád, Szabó Lajos és Kon- csek Sándor hozzászólása után a gyűlés egyhangúlag magáévá tette. Erre az indítványok következtek. Bethlen István gróf a nemzeti földbirtokpolitika tárgyában tett indítványt. A Darányi által kezdeménye­zett telepitési politikának újra való felvételét kívánja, azt követeli, hogy a kormány elég anyagi eszközt for­dítson a telepitési célokra. A határozati javaslatot elfo­gadták. Pallavicini György őrgróf alapos indokolás kísére­tében az uj adóreform ügyében terjesztett elő indítványt, melynek értelmében a nagygyűlés kimondja, hogy az 1909. évi V—XII. törvényczikkben foglalt adóreformok teljes egészében való életbeléptetését a nemzeti terme­lés egészséges fejlődése, az eddigi adórendszer igazság­talanságainak eltüntetése, a kifogástalan szociális hala­dás érdekében szükségesnek tartja. Drucker Jenő dr. a Magyar Szőlősgazdák Orszá­gos Egyesületa nevében a dalmát félborok és a görög mazsola beözönlése ellen nyújtott be határozati javasla­tot, melyet Bernáth Béla országgyűlési képviselő párto­ló hozzászólása után egyhangúlag elfogadtak. Szabó Lajos nagytamási lelkész javaslatára ki­mondta a nagygyűlés, hogy a központilag szervezett községi állatbiztosító szöverkezetek terjesztését kívána­tosnak s az ország gazdaközönsége érdekében állónak tartja. Ezzel a napirend ki lévén merítve, az elnök a Sürgönyeim: BYAT. Bitffalvy Albert központi irodája Szatmár, Kazinczy- utca 1. szám. Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tatai- cementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet, jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és mindenféle építkezési anyagot, továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb mű­trágyákat. valamint rézgálicot, stb. stb.

Next

/
Thumbnails
Contents