Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-18 / 3. szám
I f f. ih U.m'á” Í8. bZATMARI GAZDA 2-i' oldal. különbség véres háborúkat idézett elő, bizony ez az idő rég elmúlt, manapság ha valaki belső, vagy külső háborút akar előidézni, annak másként kell kezdeni a dolgát, annak indítványoznia kell, hogy a búza vámját szállítsák le 1 koronával, vagy pedig a selyem szövetét 2 koronával. S ha sikerül neki valamely befolyásos államférfit ennek az eszmének megnyerni, kész a háború extra et intra muros. így vagyunk most is. Az országnak fásult és’az ideálok iránt közömbös földmivelő népe egyszerre mozgásba jött, amikor hírét vette, hogy a mezőgazdaság mostani jogos vámvédelme ellen merénylet készül. A kormány ugyanis felhatalmazást kapott a törvényhozástól, hogy a balkáni államokkal kötött vám- és kereskedelmi szerződéseket revízió alá vehesse. Ismerve a balkáni államok túlzott kívánságait, biztosak lehetünk benne, hogy ez a revizió nem fog a földmivelő nép javára szolgálni, mert hisz a Balkán államok azt követelik, hogy az ő selejtes s a magyar földmivelés virágzását kockára tevő mezőgazdasági termékeik a mostaninál jóval alacsonyabb vámtételek mellett jöjjenek be az országba. Ha ezt sikerül elérniük, akkor a magyar gazda megint ráfanya- rodhatik a száraz kenyérre, vagy annak morzsáira. Egész természetes tehát, ha a kormány és a törvényhozás tagjai özönével kapják az országból a táviratokat és a leveleket, amelyekben a földmivelő nép s azok érdekképviseleti szervei a leghevesebben tiltakoznak az ellen, hogy a fölhatalmazási törvény palástja alatt megcsorbitsák a mezőgazdasági termelés mostani védelmét. Az ország népe tehát megmozdult s elkezdődött a kenyérért való harc. Az a kérdés, hogy ez a harc * jogos-e ? Persze hogy jogos! Hiszen az élethez való jogunkból fakad. Joga van mindenkinek élni, sőt joga van mindenkinek a saját életét elviselhetőbbé tenni, miért ne lenne ehhez joga a földmivelő népnek, amely az ország terheinek túlnyomó nagy részét viseli s amely — bátran mondhatjuk — egzisztenciális alapot teremt az ország többi lakosságának is a megélhetésre. Megmozdult tehát az országnépe s felébredt benne az ellentállási ösztön, amelyet ideálokért, vagy pedig jelszavakkal oly hasztalan próbáltak élesztgetni. Bátran kérdezhetjük már most, vajon mi ebből a tanulság? Az, hogy gazdasági és társadalmi viszonyainkat jövőben úgy kell berendezni, hogy jusson mindenKinek kenyér. Különösen jusson a földmivelő népnek, amely aztán kétség kivüi fog juttatni az ország többi lakóinak is. Ki kell tehát tépnünk az ideáliznust a szivünkből s bele kell nyugodnunk abba, hogy a világot ezentúl e kenyér fogja mozgatni s minden társadalmi és minden gazdasági kérdés, sőt minden politikai kérdésnek alapja, forrása a kenyér lesz, ez fog bennünket harcra tüzelni, lelxesiteni, bátorítani, ez ád erőt is a küzdelmekhez, Egyesületünk és az agrárpolitika. (R 1 Köztudomású, hogy a kormány a felhatalmazási törvény keretében szabadkezet kapott a parlamenttől, hogy a Balkánon folyó háború következtében beáüó területváltozások- ból kifolyólag az 1917. évig megkötött vám- és kereskedelmi szerződéseken saját belátása sze- j rint a szükséghez képest változtatásokat eszkö- ! zölhessen. üLülixie mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSÓMBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETOGÉPEK. Osborne ^amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és lárgányhajtásra. Gabona- tisztító- és szelelő-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szólód műveléshez." Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
