Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-18 / 3. szám

3-ik oldal SZATMÁRI GAZDA január 18. Gazdakörökben teljesen tisztában vannak az- ] zal. hogy az az esetleges változtatás csakis az ag- j rár Magyarország hátrányára történhetik, éppen i azért úgy az országos, mint a vidéki gazdasági I testületek élénk akcióba léptek, hogy veszélyez- j letett s a kiegyezési törvénynyel 1917. évig biz­tosított érdekeiket megvédjék. Tájékozásul meg kell jegyeznünk, hogy ha a Balkán államokhoz csatolandó, eddig Törökőr- j szág birtokában levő területekről az élőállat be­hozatala esetleg meg lesz engedve, nagy tőkét és számottevő kiviteli cikkünket képező marhaál­lományunkat a keleti marhavésznek a legna­gyobb mértékben teszszük ki, eltekintve a sú­lyos anyagi veszteségtől, mely a vámsorompók szabadabb megnyitása által gazdáinkat a mar- haárak csökkenése által éri. Egyesületünk közgazdasági szakosztálya Hel- meczy József országgyűlési képviselő elnöklésé­vel szerdán foglalkozott a kérdéssel. Az ülés — nagyon helyesen — minden párt­politikától menten az egész kérdést kizárólag közgazdasági szempontból vette tárgyalás alá s kimondotta, hogy ragaszkodik az 1917. évig ér­vényben levő. s becikkelyezett vám- és kereske- | delmi szerződésekhez s az esetleges íerületvál- tozások által nem látja szükségesnek és indokolt­nak azok megváltoztatását. Folytatólag foglalkozott a szakosztály az uj adótörvényekkel s az egyesület feliratilag for­dul a minisztériumhoz, kérve a törvény végre­hajtásának 1914. évi január 1-ig leendő elhalasz­tását s ez idő alatt pedig a t:rvény. revízió alá vételét. s Mindkét ügyben a szakosztály javasolja, hogy az egyesület fenti értelemben felterjesztés­sel forduljon az illetékes minisztériumokhoz s egyszersmint keresse meg Szatmárvármegye és Szatmár-Németi szab kir. város törvényhatósá­gát, kérje mindkét ügynek a legközelebbi köz­gyűlés napirendjére való kitűzését. Heremagtisztitás és arankamentesités. Mintegy öt évvel ezelőtt egyesületünk erős akciót indított, hogy vármegyénkben gazdáink­nak lóhere és lucerna mag termelését eredmé- I nyesebbé, jövedelmezőbbé tegye. Felterjesztést | intézett a kormányhoz, lefestette azt az álla­potot melyben •— sajnos — 1 óh éréseink jó részt még ma is vannak, ecsetelte azt az óriási kárt, melyet Szatmármegyében az aranka: elterjedése okozott és okoz s kérelmezte egy arankamente- sitő raktár felállításának anyagi támogatását, de kérelmezte azt is •— ki kell őszintén jelentenünk I — hogy azokkal a gazdákkal szemben, kik az aranka irtásnál nem járnak el kellő Ipikiismere- teséggel, a törvény paragrafusait teljes szigorral alkalmaztassa; ezenkívül megkereste a községi elöljáróságokat, járási főszolgjabirákat s a me­gye alis/pánját, hogy ebben a köz és mezőgazda- j sági fontos ügyben, mint a végrehajtó hatalom ' szervei a legerélyesebb fellépést tanúsítsák. Nézzük csak mi volt ennek az óriási nagy apparátus megmozgatásának eredménye A miniszter az anyagi .támogatást megadta, a heremagtisztitó és arankamentesitő raktár lé­tesült, a közigazgatási hatóság, amit száz oldalú elfoglaltsága megengedett, megtett s dacára en­nek, az aranka még mindig pusztít, sőt nemcsak pusztít, de terjed, miért? in.it gazdáink jelen­tékeny része az egyesületnek eme nagyszabású j akciójával szemben a kényelmesebb: a nsm- j törődömség álláspontjára helyezkedik. Hej pedig a magtermelés, különösen a he­remagvak termelése, minő anyagi haszonnal jár s minő óriási anyagi kárt okoz annak, aki ezt oly könnyen veszi. Azt hiszem ezt számokkal bizonyítani feles­leges, tudja ezt minden gazda tavasszal, mikor Sürgönyeim: BY AT. Walen íMbcrf Nagyban szállít Szamos-kavicsoí és homokot, tatai cementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet központi irodája jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és miedenféle építkezési anyagot, Szaimár, Kazinczy- továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb mű- utca 1. szám. trágyákat, valamint rézgálicot, stb. stb. Képviselő: Nagykároly és vidéke Számára: Blum Izidor, Nagykároly Tompa utca 17.

Next

/
Thumbnails
Contents