Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-04 / 1. szám
3-ik oldal SZATMÁRI GAZDA január 4. De ma nem kevéssbbé fontos a központi társadalmi intézmények megerősítése abból a célból, hogy a gazdaközönség a gazdasági politika országos kérdéseinek intézésénél termé- j szetes súlyának megfelelőleg erejének teljességében érvényesüljön. Szervezkedésre és összetartásra hívja fel a gazdaközönséget az idők szava és az élet kényszere, mert ez a feltétele annak, hogy önmagáért helytállhasson és összes képességeit a közjóiét és a nemzeti haladás hasznára fejt- hese ki. Az okszerű takarmányozásról. íi. Egyik múlt számunkban a takarmányozás elméle- leti alapját ismertettem, most annak gyakorlati alapra való alkalmazására térek át. Ezúttal a zöldtakarmányozást figyelmen kívül hagyva a téli takarmányfélcségek ismertetésére, azok helyes adagolására és előkészítésére szorítkozom. A takarmányokat szálasokra és nem szálasokra osztjuk. Az előbbiekhez a szénafélék, szalma és polyva, az utóbbiakhoz a gyökök, gumók, szemesek és gyári hulladékok tartoznak. A széna légszáraz zöld takarmány. Hatékonyságát illetőleg annak minőségétől függ s különösen a keményítő érték ingadozik tág határok közt. Száraz a- nyagtartalmuk átlag 85 százaléknak, ebből fehérje 2—5 százaléknak vehető, e keményítő élték pedig 20—40 százalék-ig mehet. Bár széna nélkül a növendék állatokat kivéve minden házi állat kiteleltethető, ha kellő menyiségü táplálóanyagot pl. szalmával keverve etetünk, mégis olcsóbban jövünk ki, ha a drága abrak takarmánnyal kiegészített csekély táptartalmú szalma helyett szénát etetünk. Az adag nagyságát egyrészről a széna minősége, másrészről az állat által végzett munka nagysága határozza meg. Fő elv, hogy nagyobb tápszükségletü állatokkal több szénát etetünk mint kisebb tápszükségletüekkel, mindenkor szem előtt tartva főleg hízó állatoknál és fejős teheneknél az adagok mérséklését. A szalma abban ktilömbözik a szénától, hogy sokkal kevesebb fehérjét kevesebb zsírt, nitrogén mentes anyagot és sokkal több nyersrostot tartalmaz. Az állatok takarmányozásánál a szalma fontos szerepet játszik, amennyiben az abrak és vizenyős takarmányok szalma segélyével megjavíthatok, mert egyrészről a könnyen nyelhető abrak takarmányoknál a szalma behatóbb rágásra ösztönzi az állatot, másrészről a vizenyős takarmányok petyhitö hatását redukálják. Adagolásnál szem előtt kell tartanunk, hogy a lassan fejlődő állatok jobb szalmaértékesitők s igy nagyobb mennyiségű szalmát etethetünk azokkal, mig a gyorsfejlődésü állatok már tápdusább takarmányt igényelnek s igy a szalma csak szükség esetén és kisebb mennyiségben jöhet számításba, akkor is bőséges abrakolással. A szalmát vagy szálasán vagy szecskázva etetjük. Célszerű különösen a szalmát szecskázni, miután az elaprózás által kevesebb és könnyebb lesz a gyomornak az emésztés körüli működése, a nyállal és gyomornedvvel jobban áthatva a szervek által könnyebben válnak felszivha- tókká. A polyva ugyanazon tápanyagokat tartalmazza mint a szalma, de tápértékét jelentékenyen növeli az, hogy az imént a szecskázásnál elmondott előnyök, fokozott mértékben jutnak a polyvánál érvényre. A gyök és gumós növények közül leggyakrab’ a takarmányrépa nyer alkalmazást, különösen a sza marhák takarmányozása terén. Magas víztartalma miatt kitűnő takarmány t nek részére, amennyiben a tejmennyiségre kedvező befolyással van. Száraz anyaga pedig a gyakorlati kísérletezések alapján ugyanannyi árpát illetőleg zabot képes helyettesíteni. Összetétele szárazanyag 12%ebből fehérje 01 százalék, keményítő értéke 6 százalék. Az adag nagyságát fejős teheneknél 15—20 kg. hizó marháknál 30 kg.-ban állapíthatjuk meg. Itt megjegyzem, hogy a takarmányrépa csekély fehérje tartalmánál fogva korántsem hizlal, de kedvező befolyással van a hízásra, feltéve ha a csekély víztartalmú hizlaló takarmányokkal keverve etetjük azt. Jármos ökrökkel kisebb mértékben etetjük a répát, mert elég erőt nem ád. A sertések sze- rstik a répát, s azt bátran adagolhatjuk tetszés szerint. Az erőltetett répaetetés természetesen káros következményekkel jár, hasmenést okoz, duzzaszt, peíyhiti az állatot, azért különösen a növendék állatoknál örizkedSürgönycim: BYAT. Bihfalvy literi központi irodája Szatmár, Kazinczy- utca 1. szám. Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tatai cementet, erdélyi gipszet, brátkai rneszet jánosházai asbesí fedőpalát, karcagi agyagárut és miedenféle építkezési anyagot, továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb műtrágyákat. valamint rézgálicot, síb. stb. Képviselő: Nagykároly és vidéke Számára: Bium Izidor, Nagykároly Tompa utca 17.
