Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-19 / 16. szám

április 19. SZATMÁRI GAZDA 2-i'- oldal. tési tőkéje után még törvényes (és nem uzsora) kamatjait se kapja meg, hanem terményeit a most ellene törők éhségének csillapítására in­gyen ossza ki; vagy azt hiszik, hogy a gazda ma is 1 koronás napszámossal dolgoztat, nem veszik azt számításba, hogy ma aránylag a leg­drágább munkabért a gazda fizeti. Ha ezt figyelembe veszik, akkor be kel­lene látniok, hogy a fogyasztási cikkek meg­drágulása egész másutt keresendő. Magyarország agrár állam ezt soha sem fogja elvitathatni senki sem s földmivelő népé­ből máról-hónapra nem lehet iparost teremteni. Nem azt mondjuk mi ezzel, hogy lépés- ről-lépésre haladva, a fiatalságot már gyermek­korában az iparos élettel megbarátkoztatva nem lehetne erős, fejlett ipart idővel itt is teremte­ni, de hogy egyszerre iparos, sőt gyáriparos ál­lammá alakuljunk át, azt még akarni is nagy kockázattal jár államiságunkra s égbekiáltó ve­szedelem a polgárok ekzisztenciájára, mert be­ledobja a nyugodt munkás tömegeket az ide­genből behozott s mindent felforgatni igyekvő szociálizmus karjaiba s a mi nyugodt munkás népünket mely még ma is többé kevésbé elég komolysággal bir, egyesek önző céljainak elé­rése érdekében hazátlanná, földönfutóvá teszi. Ebben a veszedelmes áramlatban, mely hazánkban főként az elmúlt évtized alatt, idege­nek apostoloskodásai következtében kezdett ter­jedni, kereshető a drágaságnak valódi oka. Nézzük csak egészen elfogulatlanul, mi­nő cikkeknél kezdődött a drágaság, azt hiszem, hogy igenis az iparcikkeknél tapasztaltuk első sorban is a megélhetésnek állandóbb jellegű elviseihetetlenné válását; hiszen a cipőért már 16—20 koronát fizettünk, mig a gazda marhá­ját mázsánként potom 50—60 koronájával is alig tudta értékesíteni, a nyers termények árai még nagyon alacsonyan állatok, mikor különö­sen a nagyobb Iparos központokban jó meleg­ágyat találó szociálizmus meg kezdette rombo­ló munkáját s a kész iparcikkek árai meg két­szereződtek; honnan eredhetett ez a hirtelen fordulat, nagyon könnyű rá a válasz. Illetékes kö­rökben kimondották, hogy az agrár Magyaror­szágból gyáriparos államot kell csinálni, de rögtön, tűzzel vassal neki fogtak, rengeteg szub­venciók és még tetemesebb közvetett és köz­vetlen segélyekkel létesültek a gyárak, füstölög­tek a kémények s özönlött a szociálista esz­méktől jól átáztatott idegen elem hazánkba, meg fertőzve népünket mindenütt, hol át halad­tak. Hangzatos frázisokkal megvetették az alap­ját a munkás piculáin nyugvó szakszervezetek­nek, melyek azután befejezték a pusztító mun­kát. Ennek következménye lett elsősorban is a nem termelő fogyasztók megszaporodása, de másodsorban az igényeknek aránytalan fokozó­dása és a termelésnek egész vonalon való a- ránytalan megdrágulása. A gazda amikor az eke szarvánál észre- tért, akkor már a megsemmisülés környékezte, akkor, csakis a legutóbbi időben látta, hogy lába alatt mozog a talaj s e nagy kavarodás­ban jött segítő kéz, mely a lavinaként megin­dult áramlatot feltartóztatni ha nem is tudta, de lehetővé tette, hogy ez a föld továbbra is magyar föld maradjon. Jelentékenyen növelte a fogyasztási cikkek megdrágulását az a körülmény is, hogy magá­nosok és spekulációra alakult vállalatok zsebei­ket a szubvenciókkal megtömve, az eladósodott földbirtoknak feküdtek, összevásárlották mind­Kühne mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSÓIBA I. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETÓGÉPEK. Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona- tisztító- és szelelő-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagy­ságban. Morzsolók, kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlő­mfireléshez.“Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piac-tér, báró Vécsey-ház.

Next

/
Thumbnails
Contents