Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-19 / 16. szám
3-ik oldal SZATMÁRI GAZDA április 19. azt, amit csak lehetett s busás nyereséggel osztották ki a földéhes kisgazdák között, a minek természetes következménye lett a földbirtokba fektetett töke óriási mértékbeni hirtelen emelkedése, a mi különösen ezelőtt két évvel már elviselhetlenné vált s a mi aránytalan nagy mértékben fokozta a termelési költségeket. Hogy mennyire veszélyezteti a gyáripar érdekében kifejtett minden számítás nélküli, a termelési viszonyokat figyelembe nem vevő akció egy államnak megélhetését, példa rá a hatalmas északamerikai egyesült állam. Köztudomású, hogy az Unió a világ legnagyobb gyáripari államszövetsége, hol egyáltalán nem törődtek azzal, hogy a gyáripar fejlesztése, a mezőgazdasági termeléssel lépést tartson, a minek eredménye ma az, hogy az Unióban a gyáripar munkásai — vagyis a nem termelő fogyasztók oly óriási mértékben megszaporodtak, hogy ma már az északamerikai egyesült államok élelmi cikkek behozatalára szorulnak s ennek következtében ezeknek ára megháromszorozódott; pedig élénken eszünkben van még mikor a múlt század nyolcvanas éveiben a magyar búzának árát piacainkon az amerikai búza 6 írtra szorította le. Tehát a gyáripar érdekében kifejtett akció, mérhetlenüi bosszulta meg magát Amerikában is. E példa is azt mutatja, hogy a drágaság oka nem a termelő gazdákban keresendő, de ettől függetlenül, azokban az intézményekben, melyek a termeléssel nem számítva egyoldalulag igyekeznek gyorsan, tüzzel-vassal nagyot és dicsőt teremteni. • • • r • • • 6* Egyesületünk életéből. Szerdán, f. hó 16.-án egyesületünk jövő fejlődését biztosítandó, választmányi ülésünk két igen fontos, gazdasági szempontból most még kellőleg nem is értékelhető ügyben határozott, meg lett ugyanis oldva a szüzgulya legelő kérdése s kimondotta a választmány, hogy Szatmáron kísérleti telepet létesít s a mi fő, mindez nem marad csupán píum desiderium (jámbor óhajtás), hanem mindkettő még ez év folyamán testet ölt, süt a szüzgulya legelőre a marha állomány több mint felerészben már be is van jelentve s az idei legeltetési szezon kezdetekor át is lesz adva rendeltetésének. A szüzgulya legelő állattenyésztésünk helyes és okszerű fejlesztésére minő hatással lesz, azt gazdáink előtt bővebben bizonyítgatni teljesen felesleges, hiszen köztudomású, hogy nemcsak vármegyénkben, de jórészt az egész országban a legelő hiány áltattenyészté- sünkre oly óriási sulylyal nehezedik, hogy ezen jövedelmező s a mezőgazdaságra nézve nélkülözhetlen gazdasági ág, csak a gazdák óriási anyagi áldozatai árán s nagy kockázattal tartható úgy ahogy fel. A legelő kérdés felvetése nem ötletszerű, nem uj előttünk, félszázados egyesületünk mintegy 15 éve foglalkozik ennek létesítésével s már kísérletet tett két Ízben is bérlet utjáni megoldásával s hogy ha az akkor kellőleg nem vált be, annak egészen más, gazdáink előtt jól ismert körülmények voltak okai. De különben is nagyon rossz hadvezér az, aki egy-két ostrom után felhagy a további kísérlettel, újból erőt kell gyűjtenie, meg kell várni a kedvező körülményeket, elő kell készíteni az ostromhoz szükséges eszközöket s a kellő pillanatban, mint nyári csendes időben a zivatar le kell csapnia s akkor a harc eredménye legtöbbször biztosítva van a kitartó, számitó s a viszonyokkal teljesen tájékozott félnek. Ez jutott eszünkben a szerdai gyűlésen, a midőn Világossy Gáspár egyl. titkár előterjesztette jelentését a szüzgulya legelő kérdésének még ez évi szezon előtti megoldására nézve. Reális számítások alapján mutatta ki, hogy az ügynek jelenlegi megoldása az egyesületre nézve anyagi kockázattal nem járhat s ezen kívül a gazdák is a mai viszonyoK mellett nagyon is méltányos dijat fognak fizetni felhajtott marháik után, a megtekintett területet pedig a választmány által még a múlt év őszén kiküldött bizottság legeltetés céljaira alkalmasnak találta. Világossy Gáspár egyl. titkár gazdaközönségünket tényleg meglepi a kérdésnek ily gyors s előreláthatólag sikeres megoldásával, mert az egész ügyet a bizottság és az elnökség oly diszkrétül kezelte, hogy most, a midőn nyíltan kirukkolunk ez üggyel a nyilvánosság elé, méltán vannak gazdáink meglepődve. Sürgönyeim: BYAT. Bihfaloy Albert Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tatai cementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet központi irodája jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és miedenféle építkezési anyagot, Szatmár, Kazinczy- továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb mű- utca 1. szám. trágyákat, valamint rézgálicot, stb. stb. Képviselő: Nagykároly és vidéke Számára: Blutn Izidor, Nagykároly Tompa utca 17.
