Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-03 / 5. szám

4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA február 3 Hőségeket termeljünk, amelyeknek évi hozadeka ez ed­digieknél fokozottabb jövedelmet biztosíthat nekünk s igy gabonapiacunk és lisztpiacunk terén is, ebbeli ter­mékeinkkel az eddiginél sokkalta előnyösebben tennék hasznosithatokká. Korántsem1 alárendelt fontosságú kérdés az egyes gazdaságok üzemében az a körülmény, hogy meg­szokott termelési módunk és a közönséges gabonafa­jok termesztése mellett kisgazda minőségünkben 15 mm. term éket *tudunk-e hektáronként a piac és a lisztipar Céljaira beszolgáltatni, avagy az eddiginél gondosabb növeléssel 20—25 mm. szemes ele^éget termelünk ugyan e célokra .— Ez az 5—10 mm-nyi terméstöbblet hek­táronként horribilis összegeket képvisel egy olyan el­sőrendű agrikultur államban, amelynél a mezőgazda­sági termékek túlnyomó százalékát a jó hírnevére fél­tékeny magyar lisztipar veszi feldolgozás alá. Ezért kell ima a műtrágyák, nevezetesen a szuperfoszfát, aTho- massalak, a káli, a nitrogén trágyák alkalmazásának mint termésfokozó és termésjavitó meliorráló szereknek mélyreható jelentőséget tulajdonítanunk. A magyar haza népének zöménél a fötápszer- anyagot ezidőszerínt is a rozs szolgáltatja. Ä rozs át­lagárát a legutóbbi évek folyamán mm-ként 20 koro­nára tehetjük. Ha már most hektáronként ebből a ter­mésből évente 10 mm-val többet tudnánk produkálni!' mindott, ahol jobb fajokkal kezdünk abból kultiválni, ez a terméshozamtöbblet hektáronként 200 K évi hozan- (öóságnál nagyobb összeget tenne ki. Semmi esetre sem lehet közömbös a magyar gazdára, sem a lísztiparra és piacra nézve, ha gazdaközönségünk kivétel nélkül olyan gabonafajokat termel, amelyeknek terméshozamát, á mai modern gazdasági géptechnika, továbbá a talaj­javítást kiegészítő megfelelő mütrágyázási eljárások fo­kozottabb arányú igénybevételével, elsősorban pedig he­lyes fajkiválasztás utján igyekszik kitelhető utakon és módon fokozni. Hazánk főbb termékeit szolgáltató gazdasági kul­túrnövényeink ieimesziése, egy-két vidék, néhány min- tauradaiom egyes kísérleti telepeink termékeinek leszá­mításával korántsem szolgáltatja mennyiségben, de leg­kivált minőségben sem azt a termelési anyagot, amely­re nyugodt lélekkel rámondhatjuk azt, hogy az ebbeli termékek legjavát, elérhető legtöbbjét képviseli az: mint ilyenre tehát a miagyar haza gabona és lisztpiacát leg­első minőségű anyaggal képviseli és tudja ellátni. Őstermeléssel foglalkozó mezőgazdáink termelési módszere, legkivált ami a liszttermékeinket szolgál­tató főbb kalászosok fajqualitásait illeti, el-almaradozott, ósdi utakon halad legtöbbnyire. Gyönge vigasztalás az, hogy a velünk szomszédos osztrák mezőgazdák eb­béli helyzete korántsem' különb a mienknél, holott rosz- szabb is lehetne, hiszen termőtalajviszonyaik kedvezőt­len helyzete velünk szemben e téren nagyon is hát­térbe szorítja őket. Odaát Ausztriában csakúgy, miint ha­zánk kalászosokat termelő területeinek túlnyomó részén, a gazda má is azokat a jóformán degeneralódottaknak ■ mondható gabonafajokat termeli, legtöbb helyen még I gondos művelési eljárás mellett is évente csupán csekély | hozamot biztosítanak a gazdának s igy csekélyebb | mennyiséget és gyöngébb minőséget tudnák a piacra •szállítani. Hogy mégis néhol szembeötlő eredményeket érnék, azt legkivált a helyes műtrágyázásnak köszön­hetik. Korántsem1 okozhatjuk közvetlenül és mindenben a termelő magyar gazdaközönséget. Kiváló tenyészállo- vményt, első minőségű haszonállományt, sokkalta cse­kélyebb fáradsággal tud az megalkotni, mint fajtökéle- tesbitéseket s ezek köziül is első sorban a ligztnemüe- ket szolgáltató kalászosok termesztése és bevezetése te­rén. Valóságos speciális ismeretekre, szakszerű előtanul­mányokra, eredményes kísérletek egész sorozatára van itt szükség. Már pedig ezeket a magyar gazdaközön­ség, teljes gyakorlatérzék esetében sem képes egy­kettőre elsajátítani. Kizárólag növénytermelési kísérle­tekkel foglalkozó gazdák, legkivált pedig maguk az iránytadó kísérletek, amelyeket évről-évre szaporítani, fejleszteni igyekszünk, hivatottak e téren nem csak a fajnemesités műveleteivel véglegesnek minősíthető kí­sérleteket végezni, hanem hivatottak egyben, ebbeli kí­sérleteik számottevő eredményeit a termelő gazdakö- zönség köreivel az eddiginél szélesebb rétegekben meg­ismertetni, hogy igy a mi gazd iközönségükkel a jobb, a kiválóbb, a nemesebb termesztés és hasznosítás te­rére a gazdákat formálisan rávezethessük. Világhírű líszttermékeinket szolgáltató két fő kalá­szos növényiünk a búza és a rozs, de sőt a harma­dik az árpa termesztése is, legalább ami a termelt mi­nőségeket illeti, hazánkszerte még a klasszikus búza­termőket szolgáltató Bánság vagy Fejérmegye minősé­geinél is korántsem annyira a kalászosok kiválóbb e- gyes fajalanyának, hanem1 inkább annak köszönit hír­nevüket, hogy hazánk egyes vidékein a talaj és a kli- : ma mindent megad a gazdának, amit elvárhat az eset- ! ben, ha talajmunkálatokban, és egyéb meliorációkban imegadta főtermékeinek mindaz', ami nélkül jó gabona és , lisztmin őségéket soha felmutatni nem tudna. Kiváló elismeréssel kell adóznunk ma az O. M. G. E.-nek, mely a múlt év őszétől kezdve, kalászosok, kapásnövények és szőlőterületek meiiorilása szempontjából nagyszámú uj kísérleti telepeket létesit az ország különböző vidé­kein. Gyulay Károly. Különfélék. Egyesületünk heremag tisztító és arankamentesitő raktárai (Szatmár, Árpád- iitm 19.) a már ismert fettételek mellett gaz-

Next

/
Thumbnails
Contents