Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-03 / 5. szám

február 3.

44— —

SZATMÁRI GAZDA

5-ik »Mal.

dóink igénybe vehetik. Bejelentések az egyesület titkári hivatalához (Szatmár, Deák-tér 2.) intézendök azonban előzetes bejelentés nélkül is a magvak a raktárhoz fuvarozhatok.

Elnökválasztás az O. M K. E.-ben. Az országos magyar 'kertészeti egyesület a néhai Emich Gusztáv halálával megüresedett elnöki széket a napokban töl-_ tötté be. Az elnökválasztás eredménye egyesületünket főleg annyiban érdekli, hogy elnökké egyhangúlag egyesületünk illustris elnökét: Teleki Géza gróf v. b. t. t. választották meg. A választáshoz őszintén gratulálunk az O. M. K. E.-nek

Országos állatvásárok vármegyénkben, február 5-én; Aranyosmegyesen, Nagyecseden február 6-án Erdődön február8-án:; Sárközön február 12-én ; Csen- geren és Kővárhosszufaluban február 16-án; Kraszna- bélteken február 20-án; Királydarócon február 22-én.

Dohánytermelő gazdák szervezkedése. A Gazdasági Egyesületék Országos Szövetsége sajnosán tapasztalva a dohánytermelés jövedelmezőségének csökkenését, a vármegyei gazdasági egyesületek utján szervezkedésre hívta fel a dohányt termelő gazdákat s Arad1, Nyíregyháza, Miskolc, Komárom és Cegléd gócpontokon kerületi értekezleteket hivott egybe. Nyíregyházán, -— melynek körzetébe lett vármegyénk is felvéve — az értekezlet — mint már lapunkban közöltük — február hő 4-én d. e. 10 órakor lesz a városháza nagytermében.

> Ugyancsak Nyíregyházán, február 4-én d. u. fél ,3 órakor fenti helyiségben jönnek össze a gazdák, hogy a különféle burgonya betegségek következtében a termelési ág regenelására szükséges teendőket megbeszéljék. Ez értekezleteken egyesületünk négy kiküldöttel lesz képviselve s bizonnyára számosán vesznek részt azokon gazdáink közül is.

H cukorgyár küszöbön levő felálltása alkalmából

szükségesnek látjuk gazdáinkkal a »Mezőgazdasági .Szemle«, eme kiváló szaklap alapján, a cukorrépa termelésnél is annyira káros szárazság hatásairól néhány sort közölni;

»Amint augusztus és szeptemberben egy meleg és száraz időjárás elősegíti a répák teljes megérését és cukortartalmuk kifejlődését ép úgy egy hosszabb ideig tartó szárazság nagyban csökkentheti a termést, sőt azt teljesen kétségessé is teheti. Mert valóban a répa egyike a legnagyobb vizsziikségletü növényeknek s midőn a legnagyobb gonddal készítjük el és trágyázzuk alája a talajt, gondot kell fordítanunk arra is, hogy a növény megkaphassa a szükséges vizmenríyifeéget is, talaja kellő nedvességű legyen. A gazda ha nem is tudja teljesén megszüntetni a szárazságot, de legalább gondos elővigy ázattál annak hatásait csökkentheti, úgy, hogyf öldjeiri kevesebb lesz á kár, mint á" szomszédos táblákon. Melyek a szárazság hatásai a fiatal répán k ftfertnyibert akadályozhatjuk meg ezeket, ez volna a

két kérdés. A szárazság kezdetén a legidősebb levelek, melyek ekkor még zöldek és duzzadtak, ráncosodnak, összezsugorodnak és igyekszenek összegömbölyödni főleg azért, hogy a párolgási, a külső levegő hatásának kitett felületüket csökkentsék s ilyenkor mintegy nagy alakú, fiatal, rendesen fejlődő szivlevélre emlékeztető alakjuk lesz. Később a levél körülete a levél szélétől kezdődöleg, sárgászöld szinü kezd1 lenni, mely szinezodés később világos sárgába megy át, még később pedig barna lesz; ugyanezen időben a levél elveszti duzZadtságát, elhervad, elszárad1 és elhal. Az egész növény életműködése fokröl-fokra csökken s végül asziv- rész minden növekvése lehetetlen lesz a nedvesség hiány vagy a talajtápsóoldat tultöménysége miatt s a répa elveszti szivét is. A baj, mely kezdetben lassan lép fel, később, amint a száraz időszak tovább tart, gyorsul s a csapás annál nagyobb, minél fiatalabbak a répák. A szárazság megmutatja, hogy ugyanazon parcella egyes répaegyedei között milyen különbség van, mert azok nem' szenvednek egyformán, a legéletrevalóbbak, jobb és nagyobb gy ökérzettel bírók hosszabb ideig birkák életműködésüket fenntartani. Ezzel szemben azonban úgy látszik, hogy a legfiatalabb és kevésbbé kifejlődött répák csekély mértékben assimilálván és csekély fokban párologtatván, hosszabb ideig ellentállnak a szárazságnak, ez absolut értelemben igaz, mert az általuk elfoglalt földterületet mégis nagyobb mértékben használják ki. Valóban, a répánál a növény absorptio szervei relative gyorsabban fejlődnek, mint az absorptió fokozódik s ha a szükségletek a korral növekednek, a növény kevésbbé jól van ellátva a szükséges szervekkel, hogy ennek eleget birjon tenni. A növény fejlődésének ezen egyenlőtlensége magyarázza meg, hogy a száraz időszak vége felé a répaföldön itt-ott kisebb-na- gyobb foltok támadnak, melyek körül egy gyűrűben a növények életműködése szintén hanyatlást mutat. Végül, mint a répa kipusztulásának indirekt oka felemlíthető az ilyen száraz időszakban rendszerint fellépő Aphis papaverisis. Az ilyen szárazságnak kitett talajokon a talajban télen a nedvességet igyekezni kell felfogni, ezen rendszerint laza talajokon inkább szalmás trágyát kell alkalmazni, mely a nedvességet jobban magában tartja, a termesztendő fajtát gondosan kell megválasztani, tavasszal lehetőleg korán vessünk, hogy a növények életerősek legyenek, az egy négyzetméteren levő répák számát lehetőleg csökkentsük, ezenkívül a lehető sokszor alkalmazott kapálással igyekezzünk a talaj nedvességét mégőrizni, mert ezáltal irtjuk a gyomokat, melyek pedig szintén nedvességet használnak el s elrontjuk a talaj kapillaritását és így megakadályozzuk a talaj gyors kiszáradását, á hú előnyünkre lesz annyira, amennyire hátráltatni s az ebből eredő kért csökkenteni tudjuk.

~ Ä szatmári bikavásár. Mint lapunk irtás helyen részletesen közöljük, egyéfeüleiünk szokásos blkavásáráf ez