Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-07 / 36. szám

szeptember 4. SZATMÁRI GAZDA 5-ik ©ldal. A poroszkai uradalom 1909-ben 32 kát. holdon ,a Professor Wohltmannal 200 q.-t meghaladó termés- eredményt ért el holdanként 26.4 o/o keményitőtartalom mellett, oly eredményt tehát, minőt a régi Márcki Hagyma, Champion stb.-vel sohasem lehetett produkál­ni; a modem gazdasági üzem megköveteli a neki megfelelő burgonyafajtákat is (Hochzucht), ezek pe­dig a kiváló jó tulajdonságaikból nekik mindenben nem megfelelő körülmények között gyorsabban veszítenek, a szó gzadasági értelmében legalább degenerálnak, pláne nálunk, kik kénytelenek vagyunk külföldi, nem a mi viszonyaink között és nem a mi viszonysinkak megfelelő fajtákat termelni. Hogy van-e degenerálás, nincs-e? még nem eldöntött kérdés a szó botanikai értelmében; de a gazdaközönség a maga feleletét) már rég megadta, amennyiben az újabb fajtákat termeti; tessék csak megnézni, hogy a 10 év előtt forgalomban volt fajták közül hányat látni még a nagykereskedők árjegyzékein. Nem a tenyésztők vagy kereskedők érde­két bizonyitja ez a körülmény. A kereskedő, tenyésztő csak oly fajtát vesz fel ár­jegyzékébe, illetve szaporít, melyet a gazdaközönség keres a tenyésztőnek magának inkább az az érdeke, hogy fajtáit ne legyén kénytelen kiselejtezni, az újak e- lőállitási és kipróbálási költsége igen nagy, az Impera­tor több mint 40 éve lesz termelve s homokon még ma is kitünően megy, de evvel szemben azt léhetne felhozni, bogy az emberek között sem mindennapi a 150 esz­tendős életkor. Ha a degenerálás lehetőségét még oly sok botanikus is tagadja, vannjak ismét igen soktejn, kik mellette foglalnak álllást s kivált azok, a kik a kérdés gyakorlati oldalával foglalkoznak, hivfaitkozhas- sam ez egyszer én is egy tekintélyre, ki ugyan nem volt botanikus, de a szesz- gyártás atyamestere: Márcker, ő mondta, hogy: wier werden die beste Kartoffel wohl öfter finden, aber sie niemals dauernd behalten, ugyanő becsülte egy-egy burgoryafajta átlagos élettartamát 10 évre. Mondta pedig ezeket akkor, midőn a gyürübetegség és fod- rosodásrói nem volt szó, ezek pedig magát a fajtái) is gyorsabban járathatják le, ott, hol nagyobb mér­tékben léphetlek fel egy év alatt, annyira degenerál-i hatják a gazdaság burgonyáját, hogy a vetőgumó­csere elkerülhetetlen, legalább az intenzive kezelt gaz­daságokban, melyek az üzem természetes koczkázát- át a minimumre kell hogy csökkentsék. Fodrosodás és gyürübetegséggel volt már dolga a gazdáknak, igaza van Riaipaics dr.-nák, á négy venes években léptek fel e bajok utoljára, oly nagy mérében, mint az 1904. év óta még soha, nézetem sze­rint épp ezért, mert a burgonyavész a negyvenes évek óta pusztít, azóta tenyésztik a burgonyát egy­oldalúan csak a nedves esztendők ellen. Azt hiszem, hogy az újabb burgonyabetegségek ismét el fognak tűnni, vannak erre már jeleink, de az elmondottakból azt a következtetést lehetne levonni, hogy mindaddig, mig a mi kontinentális égaljunk alatt tenyésztett és a mi viszonyainknak megfelelő saját fajtáink nincsenek a burgonya degenerácziójának kérdésével igenis fog­lalkoznunk kell, a gyakori vetőgumócsere elkerülhetet­len lesz az uj betegségek nélküli is és nem egy mil­lióval adózunk addig a vetőgumót előállító német me­zőgazdaságnak. Végtelen nagy hiba volna, ha ezen az igazi % jón önmagunk nem tudnánk segíteni. Magyarország mezőgazdasága a kontinentális égaljjal bíró euröptoj országok között mégis a legfejlettebb, nagy arányokban előrehaladó mezőgazdasága a tenyésztett vetőmagot nem nélkülözheti ma már, ismétlem, végtelen nagy hiba volna, ha a belterjes gazdálkodás nélkülözhetetlen kel­lékét a tenyésztett vetőmagot más, hasonló kontinens égaljjal bíró ország szolgáltatná nekünk, ha a gazda­sági kultúra nem a mi közvetítésünkkel, a mi hatá­raink átugrásával jutna a nyugatról a keletre. Különfélék. Cukorgyári nagygyűlés. Folyó hó 11.-én délelőtt 10 órakor Szatmáron, a városháza nagy­termében a cukorrépa termelő gaddaközönség nagygyűlést tart. Ez igen fontos s vármegyénk gazdasági kulturájáuak fejlesztésére messze ki­ható gyűlésre ismételten felhívjak gazdáink fi­gyelmét s igyekezzék azon minden répatermelő gazda megjelenni. A gyűlésen a szatmári cu­korgyár r. t. igazgatósága teljes számban jele­nik meg. Miután a napirendre kerülő fontos tárgynál hosszabb felszólalások várhatók, az i- gazgatóság a gyűlés kezdetét d. e. 10 Órára tette át, a mit szintén kérünk tudomásul venni. Szatmári lóversenyek. A Szatmármegyei Lóverseny­egylet folyó évi versenyeit szeptember hó 29.-én tartja Szatmáron. Nevezési határnap 1912. évi szeptember 22 este 8 óra. Nevezések ifj. dr. Kölcsey Ferenc egyl. titkárhoz (Szatmár, Árpád-utca) intézendők, hol a rész­letes tájékozás is megszerezhető. Országos állatvásárok vármegyénkben, Szeptem­ber 9.-én Avasfelsőfaluban; 16.-án Nagykárolyban, Sár­közön; 17.-én Szatmár-Németiben; 19.-én Erdődön, Királydarócon; 20-ári Csengéiben; 23.-án Fehérgyarma­ton; 30.-án Felsőbányán és Mátészalkán. Szatirármegye Tiszabecs községében augusztus hó 22.-én alakult meg az állattenyésztő és állatbiztosító községi szövetkezet. Az alakuló közgyűlés elnökéül Bornemisza András községi bárót választotta meg. A szövetkezet alakítása körül kiváló munkásságot fej­tett ki Kocsis József sonkád! református lelkész.

Next

/
Thumbnails
Contents