Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-24 / 34. szám
4-ik oidai SZATMÁRI GAZDA augusztus 24. gyárainkból. Az elszörás miveletének időpontja késő ősz szaka, esetleg enyihébb tél folyamata. Puszta kézzel ne szórogassunk, miután a műtrágya egyes alkatrészei gyulladásokat idézhetnek elő kezünkön sőt ha sebkarcolásokba hatolnak, komolyabb veszedelmet is okozhatnak, óvszerül szolgáló műtrágya keztyüket ma már jutányos árban bárhol beszerezhetünk. A kézzel való szörogatás melleatt, eredményes a mütrá- gyiaszórö géppel való mivelés is, amennyiben ilyen eszközök használata mellett a mütrágyatermék egyetlen íszemcséje sem fog veszendőbe menni, másrészt pedig, a szórögéppel elhintett termék nagyobb szelek idején nem szóródik másfelé, sőt annak egyes részecskéi, légző és látószerveinkbe sem kerülhetnek, ahol pedig azok könnyen veszedelmet is okozhatnak. A huzamosabb időn át raktáron tartott műtrágya- keverék rögössé, csomóssá válik, a mely állapoton1! kézmorzsolással és rostálással segíthetünk. Ahol éppen gyökeres pázsitjavitásról, vagy pedig uj pázsitterületek létesítéséről nincs szó, ott a talaj-felszaggatás, méiyebbreszántás, porhanyitás fárasztó és költséges mi- veletei helyett elegendő az, ha a mütrágyaterméke- ket (kellően beborojnáljuk. Istállótrágyával hiányosan táplált pázsitterületek, műtrágyázás esetén sem fognak üde színezetű pázsitot alkotni. Vizenyős pázsitterületeket kellő levezető csatornák segítségével kell megjavítani. Ha ezt előzetesen megtenni elmulasztjuk a legbőségesebb kálifoszfátozás is eredménytelen marad. A vemhesség a szarvasmarhánál. Vemhesnek jnevezzük az olyan állatot, mely méhé- ben magzatot hord. A vemhesség tartama a tehénnél 245—330 nap. Ha a nőszvágy (folytatás) a párzás után újból fel nem lép, ez már az első jel, hogy a\ vemhfességl bekövetkezik. Továbbá ha még ezen tünet mellett észrevesszük, hogy az állat a munkában lustább lesz, hamar fárad és gyorsan izzad, másrészt ha szembetűnően étkes, sőt falánk lesz, úgy a vemhesség kezdetét valószinübbnek tartjuk. A Vemhesség 5—6-ik hónapjában a has térfogatának a növekedése már igen szembetűnő. A vemhes állat hasa nem hengeralaku, hanem a mellkastól hatna a combokig hirtelen megvastagodik és lecsüngő, a horpasztáj pedig beesett. Kétségünk nem lehet a vemhesség iránt, már akkor, ha a hastájon hallgatózáskor a mágzat szívverését halljuk. A vemhesség megállapításának módjai még a naponkénti sulymérések, a has jobb oldalán eszközölt tapogatások, végül pedig belső vizsgálatok a végbélen, vagy a méhhüvelyen keresztül. Ez utóbbi vizsgálati mód azonban már nagy körültekintést, és szakértelmet is igényel, nehogy a helytelen belső vizsgálat elvetélést idézzen elő, ezen oknál fogva a belső vizsgálatot minden esetben állatorvosra bízzuk. Némely esetben a has természetellenes alakulásai j á vemhesség látszatát keiitk fel bennünk. Ilyen hasalakulás a csüngő has és az u. n. szal- mahas. A csüngő has leg többnyire öreg állatoknál fordul elő, a szalmahas pedig kevés tápláló anyagot tartalmazó, nagyobb mennyiségű szálas takarmánynak hosz- szabb ideig való etetése folytán jön létre. Ilyen takarmányok a szalmafélék és a mocsaras, vizenyős h elyen termelt széna stb. Minden jóravaló és gondos gazda jobban tartja és ápolja a vemhes állatját. Tuletetni azonban a vemhes állatokat nem sza- | bad, mert az elhízott vemhes állat ellenalási ereje csök- : ken, sőt a magzat ilyen esetben rendellenesen is fej- | lődik, mely körülmény a szülésnél bajt okozhat. A munkában, a tehenek jármozásánál, lehetőleg kíméletesen bánjunk velük, általában a megerőltető I munkától, meghűléstől, külső sérülésektől kíméljük és j óvjuk a vemhes állatokat. Legelőn csordában járó vemhes állatóknál, gondoskodnunk kell jó és elegendő vízről és különös figyelmet fordítsunk a jó bánásmódra. Végül pedig a közös csordában járó állatoknál i az elvetélt állatot elkülönítjük és a legelőn esetleg, i elszórt hulladékjait megsemmisitjük. M. I. i I Miért előnyös cikóriát fokozottabb mértékben termelni ? i Már mezőgazdasági szempontból is nem ajánlható! j eléggé és a gazdára nézve megbecsülhetetlen előny- j nyel bir a cikória termelését bár miként is mind in- j kább kiterjeszteni, mivel tjinek termelése oly talaj elő- | készítést igényel, (mint mély szántás, trágyázás) mely i a termőföld észszerű kihasználásának előfeltétele. A sajátos, beható és következetes megmunkálásnál, j valamint azon körülménynél fogva, hogy a növény levelei a talajt teljesen beárnyékolják a talaj védve van a túlságos kiszáradástól, az ismételt megka- i pálás által pedig a felburjánzó gaz elpusztul, annak i magja nem érhet be, nem kerülhet ismét a földbe. Nem megvetendő előnye az is,, hogy a mély i szántás által a pajor felszínre kerül és ez által a cse- ! rebogár pusztításának is elejét vesszük.
