Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-24 / 34. szám
augusztus 24. _____ ______________SZATMÁRI GAZDA ________________________5-ik oldal. ■A nemzetgazdasági érdekek azonban nem kevésbé mellette foglalnak állást. A szárított ökória-szele- tek feldolgozása mindinkább nagyobb tért hódit. Nagy tőke van e célra lekötve, sok gyáros, aszaló, tisztviselő és munkás megélhetése, boldogulása függ ettől. A- vagyi talán miint első sorban mezőgazdaságot űző ország. Belgium, Csehország (és Németország által hagyjuk magunkat felülmúlni? A cikória termelése által minden tekintetben jó- ravaló gazdasági munkásszemélyzetet is nevelünk, melyre más kapás növények nagyobb mérvű termelése esetén is állandó szükség van. Irodalom. Kereskedelmi trágyák gyártása, története és használata. 9 iv, 88 képpel. Irta: enesei Dorner Béla, királyi gazd. intéző. A magas földárak és haszonbérek, a drága munkabérek miatt ma már nálunk is nagyobb termelésre kell törekednie a gazdának, hogy ugyanazon földterületről nagyobb hasznot érhessen el, tehát egzisztenciáját biztosíthassa. A nagyobb termések és a birtok magasabb jövedelmének elérésére leg- üiathatósabb eszköz: a műtrágyázás, helyesebben mondva: a műtrágyák helyes és szakszerű használata. Ma már nálunk is vannak vidékek, hol már a falusi kisgazdák is kiterjedten használják a műtrágyákat, de igen kevesen vannak, akik a műtrágyák természetét, gyártását, a különféle fekvés és talajviszonyok között, a különféle növényre való különféle hatását ismernék, vjagyis a műtrágyázás helyes alapelveivel tisztában lennének. Dorner müvéből megismerhetjük a műtrágyázás alapelveit, a különféle műtrágyák sajátságát. termésfökozó hatását, használatiának indokoltságát, egyszóval sokat tanulhatunk belőle és azt hasznunkra fordíthatjuk a gazdaságunkon. A könyv nyelvezete élénk, szórakoztatóan oktató olvasmány, úgy hogy nemcsak megértjük a tárgyat, hanem tudásunkat is növelhetjük belőle. A sok szép kép a tárgyat érdekessé teszi. Melegen ajánljuk a könyvet a gazdaköröknek téli felolvasásokra is. Ara 5 korona ugyan, de gazdakörök, szövetkezetek, gazdasági tanulók, föld- mívesiskolák, kertészetek tanulói 1 koronáért kaphatják, ha legalább 10 példányt rendelnek és levelezőlapon a Pátria könyvkereskedéshez (Budapest, Üllöi-ut 25.) vagy lapunk szerkesztőségéhez fordulnak. Különfélék. Szomorú kötelességet teljesítünk, a midőn egy derék, munkás, közbecsülésben és tiszteletben állott ember haláláról kell értesítenünk Közönségünket. Bodoky Béla, majtényi körjegyző, a szatmárvármegyei jegyzőegyesület elnöke a jhapókban váratlanul elhunyt, a kiterjedt család, a ragaszkodó kartársak részvételén kívül gazdakízönségünk is fájdalmasan vett tudomást a gyászos hírről. Az elhunytban egyesületünk agilis választmányi tagját, gyászolja. A család által kiadott gyászjelentés a következő: t [ «Özv. Bodoky Béláné szül. Récsey Berta úgy a maga, mint gyermekei: Istvájn, Mariska, és László, továbbá az alulírottak és az egész rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy felejthetetlen férje, a legjobb apa, testvér, vő, sógor, nagybácsi és rokon Bodoky Béla körjegyző a Szatmár várme-) gyei községi és körjegyzők egyletének elnöke, vármegyei bizottsági tag, ref. egyházmegyei tanácsbiró stb. folyó hó 17-én Budapesten, életének 58-ik, boldog házasságának 30-iik évében az Urban csendesen elhunyt. A drága halptt földi maradványai folyó hó 19-én délután 3 órakor fognak Kismajtényban (Szatmár vm.) a református egyház szertartása szerint megáldatni és ugyanott örök nyugalomra helyeztetni. Budapest—Kismajtény, 1912. augusztus hó 17-én. Áldás és béke poraira! Bodoky Gyula és neje szül. Gájá- sy Ilona és gyermekeik, özv. Gájásy Sándorné szül. Bodoky Ida és gyermekei, Bodoky Kálmán, Bodoky Géza, és neje szül. Bákay Juliska mint testvérei és sógornői. özv. Récsey Adámné szül. Pikor Rozália mint anyósa. Osinszky Ernő mint veje.» Meghívó. Az »Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége« 1912. évi augusztus hó 28.-án délelőtt 10 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében intéző-bizottsági ülést tart melyre a tagokat ezennel meghívom. Tiszapéterfalva, 1912. évi augusztus hó 19.-én. Gyöngy Endre, elnök. A tanácskozás tárgyai: 1. Az 1911. évi augusztus hó 16.-án tartott intéző-bizottsági ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. Titkári jelentés a »Szövetség« 1911. évi október hó 1-től 1912. augusztus hó 28.-ig terjedő níüködéséről. 3. Számadások átvizsgálása. A megvizsgálásra kiküldendő bizottsági tagok megválasztása. 4. Az évi rendes közgyűlés helyének és idejének megállapítása. 5. Az évi rendes közgyűlés tárgysorozatának összeállítása. 6. Esetleges indítványok tárgyalása. Az érdekelt törvényhatóságok és gazdasági egyesületek (Szatmár, Szilágy, Ugocsa vármegyék és Szatmárnémeti sz. kir. város) egyregy megbízottja hivatalból tagja az intéző- bizottságnak. Országos állatvásárok vármegyénkben. Augusztus 26-ikán Nagybányán ; szeptember 3-ikán Sza- moskrassón ; 9-ikén Avasfelsőfaluban ; 15-én Járvon; 16-án Nagykárolyban és Sárközön; 17-én Szatmáron és Krasznabélteken; 19-ikén Királydarócon : 20-ikán Csengeren. Vármegyénk állategészsége. Sertésvész, sertésor- bánc, lépfene, még mindig terjedőben, e miatt és a magas tengeri, árpa árak miatt sertés árak erős esésbejn. Elhalálozás.
