Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-13 / 28. szám
julius 13 SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal ban a vevő. — Itt tehát nem alakult ki bizonyos irány, mini például Németországban, melynek egyes vidékein a sárga húsút kedvelik, mig más vidékén a fehér husii tyúkfélét. Az pedig, hogy inkább nagytestű baromfit keressenek mint az angoloknál szintén nihcs meg, az angol piacról ugyanis ismeretes, hogy a nagytestű baromfi, mint nagy hustömeget adó, kedvelt áru, de nálunk a kisebb testűt, gyorsabb fejlődésüt inkább kedvelik, mert hisz tudjuk, hogy a nagytestű baromfiak lassabban fejlődnek, mivel csont fejlődésük és a nagyobb toll ruházatuk többet elvon a tápanyagból e célra mint a kisebb fajtáknál, ezek fejlődése tehát gyorsabb is, de a mi népünk még nem is rendelkezik azzal a gyakorlati érzékkel és tapasztalattal, hogy| az igényesebb, nagyobb testű kultur fajtát tenyéssze, ő nála csak az igénytelen, élelmét maga megkereső baromfi jön számításba. Azt pedig, hogy mi Anglia piacaira termeljünk, kivihetetlennek tartom a közlekedési, illetva vizuti viszonyok miatt, mert a vasúti szállítási költséget ez az áru oda el nem birja, hűtő és közvetlen összeköttetésű kereskedelmi hajóink Angliával nincsenek, Így a több termelésünket csak a hazai bel- és a szomszédos nyűgöd államokban értékesíthetjük, mint p. u. Austria, Németország és Schveizban. Libamáj kivitelből ezeken kívül igen szép eredményt érhetünk el. Franciaorázág- ban, hol ma is — sajnos Bécs utján — magyar vidékekről összeszedett liba májak igen jó piacot találnak. Ezek az államok azok, hol több termeléseinket értékesíthetjük ezek igényeihez kell tehát a tenyész- irányt is szabnunk. A körzetek átalakításánál tehát ott, hol baromfiból kivitel eszközölhető ezen államok piaci követelményeire is súlyt kell helyezni. Mielőtt a körzetek megalakittatnának, feltétlen szükséges lenne a jónak vélt baromfi fajtákat aklima- tizálás és egyébb, a termelés tulajdonságaira nézve az illető vidéken kipróbálni és pedig nem csere baromfiak, hanem tojások kiosztásával. * Ezen kiosztás úgy volna legcélszerűbben eszközölhető, hogy ilyenek első sorban az intelligenciával biró középosztálynak: birtokos, gazdatiszt, pap, tanító, falun lakó s gazdálkodó, járási átlátni hivatalnokiak adatnának ki a keltési idény alatt március, április havában egy kotló alá megfelelő mennyiségben, tehát 15. darab ily tojás a gazdasági egyesület javaslata szerint azzal, hogy minden kísérletező tartozik egy darab ki- tollasodott hibátlan állatot 3 hónapos korban ezekből a gazdasági egyesület által meghatározott egyénnek további tenyésztésre átadni, szóval ebben az úgynevezett hólapdarendszert megalkotni. Az eredkmények figyelemmel kísérve azután igazolni fogják, hogy mely fajta mely vidéken vált be leginkább az illető vidéken, de azt a nélkül meghatározni célhoz nem vezet, ezt igazolja az orpingtonna! ivégzett kísérlet is, hogy £>ár nagy menynyi ség lett az országban már szét osztva százezrek lettek reá költve, de séhol az ország piacain nem található a sok sárga orpingtan után sárga tollú egyöntetű, egyforma szinü baromfi, ezt igazolják a városi piacok mind. Már a tojások kiosztásánál is azonban a legnagyobb súly helyezendő arra, hogy csakis jó tojó egye- dek tojásai osztassanak ki. Ez egyike a legfőbb feltételeknek, mert csak igy remélhető konzervatív hajlamú népünknél, ha ő a kiosztott fajtánál azon&ial látja a helyes irányt az eredményben, miért is a kiosztás előtt a fajtákból a jó tojó egyedek a gazdasági akadémiák, földmives iskolák és a gödöllői állami baromfi tenyésztési telepnél pontos feljegyzés mellett kiválasztanánk voÜnának és csak ezek tojásai osztassanak ki keltésre a hólapda- rendszer szerint, ezek között azután a kakasok kicserélendők hogy a nép elszokjon a baromfinál követett vérfertőzési rendszertől, mert ha a Tüosztandö fajokból minden szelekció nélkül csak baromfit osztunk ki, célt ismét nem ér'ünk, ha az a fajta ott a vidéken megfelelne is; keresztezéssel pedig mint látjuk az orpingtonna! szerzett tapasztalatokból is a célt szintén el nem érhetjük, ha ezzel a mi nagyon kis testű, kis igényű élelmes közönséges fajta baromfiainkkal csak keresztezést űzünk. A fajtákat illetőleg a következők lennének az illető vidékek terep és gazdasági viszonyainak megfele- lelőleg kipróbálandók a vármegyében: Olcsvától—Szaniszlóig mint lápos mocsaras területen a bőtojó olasz lúd, a Németországban rendkívül kedvelt orosz lúd, a kacsákból a nagy hús és zsír tömeget szolgáltató roueni, a bár kis testű, de az év minden szakában üzemben, gőzüzemű berendezés. Mindenféle vasbeton és betonmunkához kiválóan alkalmas _ Szamos folyam kavics. — — — öasüí áilonás: SZßTffiiR-UBVäRi. Rendeimények bármíHop és bármily mennyiségben a iegröBidsbb idő alatt elintéztettnek. Megrendelések : B i k f a I v y Albert tulajdonoshoz cimzendők : Reread, posta, táviró és vasúti állomás: Szflfmár-Udöari, telefon szám 3, vagy Mayer József ügynökhöz, Szaffflár-Hémeíi. Zrinvi-utca 48. — Kizárólagos képviselet Hajdll- ÉS SzabOlCSilármetpii területére: Fóliák " Debrecen, Deák Ferenc-utca 9.
