Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-13 / 28. szám

4-ik oldal

SZATMÁRI GAZDA

julius 13.

rendkívül sokat tojó indiai futó kacsa, lehetőleg fehér tollú, azon kívül a pekingi és közönséges hazai kacsa keresztezései a következő keresztezési rendszerrel: jó tojó indiai futó kacsára hazai kistestü fehér gácsérral, ennek tojó ivadékaira kisebb testű pekingi gácsért bocsátva és az ily keresztezések tojásai adassanak ki tovább tenyésztésre.

Tyúkokból a jó tojó egyedekből kiválasztott ken- dermagos magyar, a finom husu bőtojó suünthali és olasz fajta, mert ez utóbbi bár ismeretes mint rendkívül bőtojó, de az is tudva van, hogy nagyon rósz kotló, tehát a korai keltések miatt szükség van a tojásj rakást már rendszerint a téli hónapokban megkezdő sulinthalira és a közönséges magyar fajtákból a kot- lókra.

E tyuk fajok élelmesek és a vidék a korai csibe nevelés mellett igu inkább tojás termelésre lenne berendezve, melyet az értékesítési viszonyok így igazolnak előnyösnek az illető vidékre, mert a korai drágább csibe árak kibirják a szállítás költségeit.

Pulykákból a vidék klimatikus viszonyai a nagyobb testű bőtojó és finom husu francia fekete pulykák tenyésztését tenné indokolttá.

(Folytatjuk.)

Cukorrépa termelő gazdákhoz.

Tekintettel arra, hogy a szatmári cukorgyár r. t. részére a répa termelés 1913. évben általánosan kezdetét veendi, felkérem azon föld- birtokos és bérlő urakat, akik 1913. évre a cukorrépa művelésben jártas mezőgazdasági munkásokat (az egész gazdasági évre) szerződtetni kívánnak, szíveskedjenek munkásszükségletüket nálam legkésőbb f. évi julius hó végéig levélileg bejelenteni. E bejelentések folytán majd közölni fogom a hozzám beérkezett munkáskinálatot s azon szerződési letételeket, melyek mellett a munkások szerződ- tethetők.

Szatmár-Németi, 1912. junius hó.

Bartha Kálmán,

gazdasági tanácsos.

Felhívás

Felhívom mindazon tenyésztőket, kiknek birtokában három és fél évet betöltött, de a nyolcadik évet meg nem haladt korú ménló van és azt eladni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat annak kitüntetésével, hogy a ménló mely vármegyében, mely városban, községben vagy pusztán áll, továbbá a mén származását, valamint az eladási árt is (egy koronás bélyeggel ellátott beadványban) legkésőbb f. évi augusztus hó 1 -ig hozzám jelentsék he.

Az eladandó mének a bejelentések mérvéhez és a bejelentők lakhelyéhez képest, úgy mint a múlt évben, ismét egyes központokon fognak bizottságilag megszemléltetni s a vélelár tekintetében létrejött egyezkedés titán azonnal megvásároltatni és átvétetni. 165 czm-nél a- lacsoiiyabb mének, tekintettel a méntelepekben már meglevő anyagra, nem vásároltatnak. Hidegvérű mének bejelentése csupán a higegvérü tenyészkerület körzetében lakó tenyésztők részéről fogadtatnak el. A megvásárol mének vételára azon m. kir. adóhivatalnál fog kifizettetni, melyet az eladó a vásárlás alkalmával kije- lölend.

Budapesten, 1912. évi junius hó 15-én.

M. kir. földművelésügyi miniszter.

Különfélék.

Országos állatvásárok vármegyénkben, julius 15-ikén Felsőbányán és Sárközön; 19-ikén Csenger- ben ; 22-én Mátészalkán ; 29-én Fehérgyarmaton, Nagy- ' paládon és Szinérváralján 30-án Krasznabélíeken. Augusztus 1-én Királydarócon; 6-án Arangosmegyesen, j Nagyecseden; 12-ikén Avasujvároson; 14-én Nagysomkuton; 16-án Csengeren; 23-án Erdőszádánl

26-án Nagybányán.

Pályázók a kisgazda tanfolyamra. Mint lapunkban jeleztük, ez évi október hó 1.-én több földmives- iskolában, Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter rendelete folytán, kisgazdák fiai részére, téli gazdasági tanfolyamok nyilnak meg. Egyesületünk vezetősége megértve a miniszter intencióját, az eszmét melegen felkarolta; felhívásunknak már meg is lett az az eredménye, hogy vármegyénk területéről 6 kisgazda fia kérelmezte eddig a karcagi földmivesiskola ez idei téli kisgazdatanfolyamára felvételét. Sökan talán megmosolyogják ezt a számot, gondolva: mi van azon örülni való, hogy százezrek közül 6 fiú tanulni akar. Hát kérem nem igy áll a dolog. A maradiság még nálunk minden téren rémtelen nagy s igen sokan vah- nak azok a megcsontosodott ó konzervatív gazdák, kik haladni s annyival kevésbé tanulni nem akarnak,

| mellüket verve, hivatkoznak nagyapáikra, kik oly szé- ; pen megtudtak élni minden tanulás és tudomány nélkül; ily körülmények között bizony nagyon is örülnünk kell, ha azt látjuk, {hogy kisgazda fiaink között igenis vannak, kik megértve a kor szavát, tanulni akarnák, hogy a modern gazdasági ismeretek elsajátításával itthon, ősi birtokukon a belterjes gazdálkodást vezethessék be. Mert jól meg kell jegyeznünk, hogy áltáljában a gazdák, de különösen a kisgazdák a mai nehéz megélhetési viszonyok mellett csakis a belterjes gazdálkodás utján boldogulhatnak. Éppen azért megérdemlik;