Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-08 / 23. szám
4-ik olda SZATMÁRI GAZDA junius 8. A folyó év tavaszán az Országos Magyar Gazdasági Egyesület létesített az ország külömböző répatermelő vidékein mütrágyázási kísérleteket. Minden e- setre érdeklődéssel nézünk ezeknek eredményei élé. Gyulay Károly. IRODALOM. Szőlőm!vetés. Irta: Fend Károly. Köztelek Olcsó Könyvtára IV. évfolyam, 1—2. füzet. 84 oldal, 58 képpel. Ára 1 korona. Budapest, Pátria r.-t, gazd, szakkönyvkereskédése Budapest (IX., Üllői-ut 25.). A Köztelek Olcsó Könyvtárának ezévi első füzete a helyes szőlőmivelési ismeretek népszérüisiite- sét szolgálja. Nagyon sok gazdának van szőlője, így ez a füzet nemcsak a tulajdonképpeni szőlősgazdákra nézve bír jelentőséggel, hanem a gazdaközönség legszélesebb körének különös ügyeimét is megérdemli, annál is inkább, mivel a szőlőmivejés terén is tág tere nyílik a haladásnak és javításnak. Ez a kis füzet a szőlőmivelésre vonatkozó tudnivalóknak a gerincét adja meg, a gyakorlati élet követelményeinek szemmel tartása mellett a tudományos ismereteknek és az újabban kialakult nézeteknek igen tartalmas összefoglalását nyújtja 1\ szőlőmi veié, összes részletkérdéseit nem vonja tárgyalás alá ugyan, de a mellékes jelentőséggel bíró kérdések kimerítő megvilágítása nem is lehet e dióhéjszem munkának feladata. Áttekinthető ösz- szeáJlitás'bari, szabatos és könnyed irályban tárgyalja a szőlőmivelés anyagát, az európai és amerikai szőlőfajták ismertetése után a szőlőtőke szaporítási módjaival foglalkozik, majd részletesen szól a termöszolők telepítéséről. A fiatal szőlőültetvény gondozásának tüzetes tárgyalása után rátér a termőezőlők gondozására és a szőlőmunkák sorrendjében minden egyes kérdésben megadja a helyes útbaigazítást. A szöveget sok szép ábra teszi érdekesebbé és érthetőbbé, ami különösen a tőkealap nevelésének és a metszés módjainak megértését igen sikeresen mozdítja elő. Vezérfonal felnőttek mezőgazdasági oktatásához, katonai és egyéb téli tanfolyamok számára irta: Szilárd Gyula a gróf Esterházy-féle csákvári földmives- iskola tanára. Ára fűzve 2 korona. Szerzőjének ezen legnagyobb müve azokat aiz alapvető ismereteket foglalja össze, amelyre a kisbirtokosoknok szüksége van, ha nem vaktában akar gazdálkodni, hanem öntudatos, értelmes munkásságot óhajt kifejteni. Szerző ezen müvével vezérfonalat nyújt egyrészt a rendszeres, alapvető mezőgazdasági oktatáshoz, másrészt könnyen érthető segédkönyvet a tanulóknak, mert gyakorlatból tudja hogy a legközvetlenebb, legérthetőbb előadásnak sem lesz maradandó hatása, ha nem adhatjuk annak, bár rövidre fogott szövegét a hallgatók kezébe, hogy azzal közelebbről megismerkedhessenek, azt mintegy megemészszék. Megrendelhető: A. «Pátria« r.-t. gazdasági szakkönyvkereskedésében Budapest, IX., Ül- íöi-ut 25. szám. A zöldi a kar mányok etetésének fontossága sertésekkel. A sertések, különösen pedig az angoi sertések minden elképzelhető zöld takarmányt szívesen fogyasztanak, de különösen nagyon szeretik a lóhere és lucernaféléket, a • mely utóbb említett takarmányok magas fehérje tartalmuk miatt a sertéseket kitünően táplálják, különösen a lucerna kát. holdunkén ti termése, vagyis 120 150 métermázsa egyenértékű 15 20 q árpával. E zöldtakarmányok nemcsak kitűnő tápláló a- nyagot szolgáltatnak ja sertéséknek, de egészségi szempontból is kedvező befolyással vannak, az emésztést javítják, az emésztő nedvek bővebb elválasztására késztetik a béiesatomát, a vér tuisürüsödését akadályozzák, etetésük tehát mindenféle szempontból mérlegelve csak előnyös. Valamennyi zöld takarmány közül tehát a lucerna etetése a leghasznosabb, s igazán minden gazdának oda kellene törekednie, hogy sertéseit ne járassa közös legelőre, a hol a legkülönbözőbb fertőző betegségeknek vannak állandóan kitéve, hanem oda keltene hatnia, hogy közvetlen udvara mellett egy megfelelő lucernást létesítsen és sertéseit ebben a lucernásban tartsa nyáron-át, a hol ha nagyobb számú sertésről van szó, természetesen őriztetni kellene azokat, ha azonban csak egy néhány darabról van szó, akkor vagy pányvára kell .azokat kötni, vagy pedig a lucernást kissebb részletekre elkeríteni, hogy ne legelhessék a sertések az egész területei egyszerre. Külföldön minden sertéstenyésztő gazdának kertjében, vagy istállóhoz közel lucernássá van; ott a sertéseknek közös nyájban való legeltetése egyáttaián nem is szokásos, s innét van, hogy külföldön a ser- íésvész távolról sem tesz olyan pusztítást mint hazánkban, mert a külön legelésző sertések nincsenek kitéve a fertőzés veszélyének. Törekednie kell tehát minden gazdának, hogy sürgősen létesítsen lucernást udvara Közelében, s hogy az jól sikerüljön, első-kellék a talajnak mélyen való felszántása és apróra való elm.velése, a talaj megfelelő trágyázása, a mi történhetik vagy istálló trágyával, vagy szuperfoszfáttal, hogy ilyetén módon a lucerna buja növekedését biztosítsa, a mellyel azután sertéseit egész nyáron át megfelelő takarmányozásban részesítheti. K.—
